tiszta égbolt
Őszi hálaadás
Ősz van! Kicsit korán köszöntött be idén a hideg, a zimankós, fázós reggelek, és a magasabban fekvő helyeken a váratlan havazás. Hálásak vagyunk minden napsütéses pillanatért, az ember kedve is más, ha korán reggel rámosolyog a napsugár, és nem borús felhők ülnek az égen, melyek alja már-már a földet súrolja. Ősz van, a betakarítás hónapja… Most fény derül mindarra, hogy az egész éves munka megérte-e a fáradozást.
Megsült már az új kenyér is, és a kezek imára kulcsolódtak az őszi hálaadás ünnepén, Szent Mihály vasárnapján. E napot régen a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza, de méltán híresek voltak a Szent Mihály-napi vásárok, és ettől a naptól kezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmak, bálok időszaka, mely november végéig, Katalin napjáig tartott. Az unitáriusok magukhoz vették a Jézus testét és vérét jelképező úrvacsorai jegyeket, a kenyeret és a bort. Hálát adtak mindenért, ami az előző évben történt, az életért, a földért, a földművesért, a mindennapi betevő falatért és áldást kértek az elkövetkező időszakra. Hálával telik meg ilyenkor szívünk, amelyre nagy szükségünk is van, hiszen sokszor hálátlan az ember, elfelejti, hogy mennyire szerencsés, azért, hogy van mindennapi betevő falatja, hogy van hajlék a feje fölött és van hová lehajtania fejét.
Az örökös rohanás, az anyagias világ elfeledteti velünk azt, hogy igenis hálásak kell lennünk mindenért, ami megadatott. A bőség zavarában gyakran elfeledjük azt is, hogy nem mindenki jut egyformán hozzá a mindennapi betevőhöz, hogy igenis sokan vannak, akik korgó gyomorral fekszenek le nap mint nap, és csak álmodni mernek arról, ami számunkra természetes, magától értetődő. Adjunk hát hálát, és mondjunk köszönetet a családunkért, az életért, szeretteinkért, akik már nincsenek velünk, de boldogok lehetünk, hogy életünk részesei voltak, akiknek sokat köszönhetünk, hiszen általuk lettünk azzá, akik vagyunk. Adjunk hálát egészségünkért, amely a legnagyobb kincs, pláne ilyen világjárványos időszakban, és ne feledkezzünk meg az élet apró örömeiről sem, mint amilyen a felhők mögül előbújó napsugár egy borús nap után.
Hadnagy Éva
.jpg)