borús égbolt
borús égbolt
Orvosolni kellene
A romániai bürokrácia varázsa, hogy sokat felfed magából a laikus számára is, de amikor az ember kifejezetten egy-egy területre összpontosít és azon haladna előre, ez a krácia-grácia teljesen kivetkőzik magából, és úgy bánik el az emberrel, mint szirének a görög hajósokkal. Így van ez például az építkezéssel kapcsolatban: engedély engedélyt követ, irodaajtók, várakozások, pecsétek, és persze mindig akad egy-egy okmánybélyeg, amiért még át kell szaladni a postára. De ez van: az ember alaposan betömi a fülét viasszal, hogy a bürokrácia szirénéneke ne húzhasson a mélybe, és evezünk tovább.
Ennél már csak az elkeserítőbb, amikor a bürokratáktól útbaigazítás, bátorító szó helyett megalázást kapunk. Hiszen ők maguk is tudják, mivel jár ez. Mert a hivatal alkalmazottja is lefutja a köröket az egészségügyben, az orvos is lefutja a saját köreit például a környezetvédelemnél, a környezetvédelmes is az áramszolgáltatónál ésatöbbi.
Nemrég furcsa helyzetbe kerültem. Van egy krónikus(nak tűnő) betegségem, amiből fokozatosan gyógyulgatok ki. A szakorvos úgy döntött, kipróbálhatunk valami gyengébb gyógyszert, de megjegyezte, ha ez mégsem válik be, térjünk vissza az erősebbre. Másfél hónapig rendben volt a gyengébb, ezt követően azonban bedurvult a bajom, kellett volna mégis az erősebb. Aminek az ára is elég erős, csak úgy hobbiból nem vásárolnám meg. Igen, de az adott hónapban egyszer már kiváltottam „receptes” orvosságot a bajomra, még egyszer nem tehettem meg. Röpke két hétig tehát húztam a betegséget az alig ható gyógyszerrel, csak mert van egy ilyen idióta szabályozás.
De az én bajom legalább nem volt súlyos. Nem úgy, mint azé az olvasónké, aki ugyanebbe a csapdába esett, és szakorvosa trágár szavakkal, a kórház folyosóján, mások szeme láttára és füle hallatára alázta meg. Majd ímmel-ámmal megvizsgálta, de kielégítő választ látszólag nem is akart adni neki.
Emberekkel dolgozni rendkívül nehéz, de sem az ügyfélfogadó, sem a jegypénztáros, de még az orvos sem engedheti meg magának az elutasító, főként nem a trágár hangnemet! Nem hivatkozhatunk egyéni, családi problémáinkra sem, mert az ügyfélnek esetleg még durvább gondjai lehetnek. És senkinek sem hiányoznak a pluszkörök.
Kovács Hont Imre
