Még az elmúlt hónap végén jelentette be Marius Nica, az európai alapokért felelős miniszter, hogy július folyamán sor kerül a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan az operacionális programok jóváhagyására. Azokról a programokról van szó, amelyeket uniós alapokból finanszíroznak, illetve társfinanszíroznak, s amelyekre vonatkozóan a jóváhagyást meg kell szerezni az Európai Bizottságtól is. Az elmúlt hét végén, pontosabban július 10-én a szóban forgó vonatkozásban egy fontos eseményre került sor Bukarestben: az Európai Bizottság és a román kormány illetékesei úgymond kézjegyükkel szentesítették az új, nagy infrastruktúra operacionális program (POIM) útra indítását. [caption id="attachment_6276" align="aligncenter" width="729"] Aláírták: Corina Creţu EU-biztos, Victor Ponta kormányfő és Marius Nica tárcavezető...[/caption] [dropcap]V[/dropcap]ictor Ponta kormányfő, valamint Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, továbbá Marius Nica miniszter látta el kézjegyével a szóban forgó programot, amelyet előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság is. Annak értelmében az Európai Bizottság a 2014–2020-as időszakban közel 9,5 milliárd eurót bocsát Románia rendelkezésére, jobbára az úthálózat, valamint másabb közhasznú hálózatok fejlesztésére, korszerűsítésére. De nemcsak arra, mert ugyanezen program keretében valósulhatnak meg energetikai és környezetvédelmi projektek is. Lévén, hogy az európai pénz tulajdonképpen társfinanszírozást jelent, ahhoz hozzá kell tenni a helyi költségvetési alapokat is, ilyenképpen pedig a program teljes értéke 11,8 milliárd eurót tesz ki. A régiópolitikáért felelős biztos, Corina Crețu arra szólította fel a romániai hatóságokat, hogy minél hamarabb térjenek rá a legfontosabb projektek gyakorlatba ültetésére, mert az elengedhetetlen feltétele az ország gazdasági előrehaladásának. Ebben az összefüggésben nyomatékolta azt is, hogy az úthálózat, az autópálya-építés kiemelt jelentőségű, mert Románia versenyképessége tekintetében szinte meghatározó tényező. Hozzáfűzte azt is, hogy ebben a tekintetben az elmúlt évek során számos visszásság, probléma merült fel, aminek okán egyes projektek megvalósítása elhúzódott. A magunk részéről megjegyeznénk, hogy e tekintetben sokatmondó a szombati autópályaszakasz-átadás is: a tíz kilométeres szakasz átadása az eredeti határidőhöz képest több mint két évvel tolódott ki. Mire jut a pénzből? A már említett összegből a szállítási szektor, illetve a közlekedésfejlesztési terv (masterplan) 6,8 milliárd eurós beruházásban részesül, amelyből az uniós társfinanszírozás 5,1 milliárd eurót tesz ki. A környezetvédelmi szektor számára 4,47 milliárd eurót utalnak ki, ebből az uniós társfinanszírozás 3,8 milliárd euró. Ebben a szektorban egyébként gyakorlatba kell ültetni bizonyos uniós direktívákat, valamint eleget kell tenni a víz- és hulladékgazdálkodás terén tett vállalásoknak, továbbá az árvízvédelmi előirányza- toknak. Az energetikai szektorban összhangban a vonatkozó európai stratégiai célkitűzésekkel, csökkenteni kell a fogyasztásokat (az iparban és a háztartásokban egyaránt), a továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiákra, s mindezen célokból 0,6 milliárd euró értékű beruházásokra kerül sor, amelyből az uniós társfinanszírozás 0,52 milliárd euró. Ami elveszhet… A pénteki eseményen meglepő bejelentést tett Victor Ponta kormányfő, aki első ízben ismerte el, hogy a 2007–2013-as időszakra vonatkozó programok esetében 3,3 milliárd euró van befagyasztva különböző kivizsgálások nyomán, és megtörténhet, hogy ezektől az összegektől majd elesik Románia. Már amennyiben a kivizsgálások nem fejeződnek be, illetve azok eredményei nem válnak véglegesekké. „Ebből a fájdalmas tapasztalatból okulnunk kell, s arra kell törekednünk, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó programokat nem fagyaszthatják be különböző kivizsgálások” – így a kormányfő. Nem részletezte, hogy miről is van szó, de az köztudott, hogy bizonyos visszaélések, korrupciógyanús ügyletek kapcsán az igazságszolgáltatási szervek, esetenként a számvevőszék számlákat zárolt, kifizetéseket tiltott meg, s mindezek okán egyes munkálatokat le kellett állítani stb. Mire is lehet pályázni? Valószínűsíthető, hogy ebben a hónapban véglegesíthetők lesznek a többi programok is, s azt követően a pályázatok is benyújthatók lesznek. Ennek kapcsán utalnánk arra, hogy a Hivatalos Közlöny június 11-i számában jelent meg a 2015/399-es kormányhatározat, amely a régiófejlesztési európai alapból, az európai szociális alapból és a 2014–2020-as kohéziós alapból finanszírozott munkálatok keretében elszámolható költségek szabályzatára vonatkozik. Ezt már csak azért is érdemes tanulmányozni, mert a jogszabályból az is kikövetkeztethető, hogy ki milyen pályázatok esetében számíthat költségelszámolásra, illetve uniós finanszírozásra és milyen feltételeknek is kell eleget tennie. Például választ lehet kapni arra, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni ingatlanvásárlásnál vagy akár gépkocsi-, illetve szállítóeszköz-vásárlásnál. Hecser Zoltán