szórványos felhőzet
erős felhőzet
kevés felhő
Olimpia
Nem egy jellegzetes székely női név, de az Olimpia szerepel a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzékében, a görög eredetű név jelentése: égi, mennyei, isteni. Névnapját december 17-én ülik. S még mindig jobban hangzik a fülnek – legalábbis az én fülemnek –, mint az ugyanabban a jegyzékben szereplő Azucséna, Babér, Csinyere, Krisztabell vagy Opika. Amúgy kinek-kinek a magánügye, hogy milyen névvel áldja vagy bünteti csemetéjét… Egyik kedves ismerősöm például akkora focirajongó volt – s az a mai napig! –, hogy elsőszülött fiának az Albert Flórián keresztnevet adta. Mentségére szolgáljon, hogy az Albert is, no meg a Flórián is bevett név, nem kirívó.
Most zajlanak a riói olimpiai játékok, a magyar versenyzők máris két aranyérmet begyűjtöttek, s lévén, hogy mindkét eddigi aranyérmes nő, nem lepődnék meg, ha egy buzgó sportbarát, a magyar sikerek tiszteletére Olimpia nevet adta újszülött lányának. Így is lehet tisztelegni a kimagasló teljesítmény előtt.
Nézegetem közben az olimpiai játékok statisztikáit, s egyre inkább megértem azokat a sportrajongó magyar apukákat, akik Olimpiának akarják nevezni lányukat, mert a magyar sportolók az olimpiai játékokon 1896 óta – két év kivételével – minden nyári és téli játékon részt vettek. 1920-ban, ugye, mint vesztes hatalomtól elvették az olimpia rendezésének jogát és Antwerpennek adták, 1984-ben szovjet nyomásra bojkottálták a Los Angeles-i játékokat. Az 1916-os, 1940-es és 1944-es játékokat pedig a háború miatt nem rendezték meg. A magyarok eddigi éremgyűjteménye lenyűgöző: a nyári és a téli olimpiákon eddig összesen 482 érmet szereztek, ebből 167 arany, 146 ezüst és 169 bronz – nem számolva a most zajló játékokon szerzett érmeket. Ha számoljuk a művészeti versenyeken szerzett érmeket is, akkor e számokhoz még hozzá kell adnunk egy aranyat, két ezüstöt és egy bronzot, azaz összesen négy érmet.
Románia első alkalommal 1900-ban vett részt az olimpián, akkor egy sportolóval, a következő részvételt 1924-ben jegyezték, ezután két-két kivételtől eltekintve részt vett valamennyi nyári és téli játékon. Eddig összesen 302 érmet szereztek: 88 aranyat, 94 ezüstöt és 120 bronzot, ez utóbbiból egyet téli olimpián.
A legeredményesebb magyar sportágaknak a vívás, az úszás, a kajak-kenu, a birkózás és a torna bizonyultak (tíznél több arannyal), a románok tíznél több aranyat torna, evezés, atlétika és birkózás sportágakban gyűjtöttek be.
Az idei olimpián Magyarország 157 sportolóval van jelen, Románia 96-tal.
A számsorok nyilván, büszkeséggel töltenek el, főként ha azt is beleszámolom, hogy a Románia által szerzett érmek egy részét magyar sportolók kapták. De ez nem jelenti azt, hogy mi magyarok tehetségesebbek lennénk, mint a románok. Azt viszont jelenti, hogy nagyobb hagyománya van a sportolásnak, a hatóságok többet áldoznak a tömegsportokra, a sportinfrastruktúra megteremtésére és működtetésére, ezáltal pedig megadják a lehetőséget a mozgásra, az egészséges életvitelre, s ami a legfontosabb: megteremtik a lehetőségét annak, hogy minél szélesebb tömegekből lehessen kiválasztani a legjobbakat és élsportolókat nevelni belőlük. Olyanokat, akikre büszkék lehetünk, s akik nevét – tiszteletünk jeléül – akár gyermekeinknek is adhatjuk: Olimpia, netán Emese vagy Katinka.
Sarány István
.jpg)
