Legkésőbb október végéig jelentkezhetnek azok a juhtartó gazdák, akik szakegyesületeken keresztül állományukat a hivatalos termelésellenőrzés alá kívánják vonni. A rendszeres termelésellenőrzés az egyedek törzskönyvezésének legfontosabb alapfeltétele. [caption id="attachment_58944" align="aligncenter" width="1000"] Eladó állatok a felcsíki állatvásáron. A mennyiség mellett a minőség is egyre fontosabb a gazdáknak Fotó: Domján Levente[/caption] Fontos határidőhöz közelítenek a jövő héten az állományuk törzskönyvezésére törekedő Hargita megyei juhosgazdák. A hivatalos termelés-ellenőrzésre a jelentkezési határidő ugyanis október 31-én lejár. – Hargita megyében pillanatnyilag négy egyesület végzi a juhkontrollt. A konstancai egyesület a húsfajták termelésellenőrzésére jogosult – különösen a Suffolkra –, hisz erre van törzskönyvezési akkreditációjuk. A szálas és a berkék termelésellenőrzésére a besztercei egyesület és a két Maros megyei egyesület is jogosult. Az egyik a Dédai Juh- és Kecsketenyésztők Egyesülete, míg a másik a szászrégeni Caprirom Nord Egyesület, ami ugyancsak juhokat ellenőriz. Ezenkívül – ötödikként – fordulhatnak a gazdák a Kovászna megyei egyesülethez is, ami kimondottan a sárga pofájú cigája termeléskontrolljára szakosodott. Akik a termelésellenőrzés után érdeklődnek, ezekkel a szakegyesületekkel vegyék fel a kapcsolatot – ecsetelte lapunknak a törzskönyvezésben gondolkodó juhtenyésztők választási lehetőségeit Szász Ilona, az Országos Állattenyésztési Hivatal Hargita Megyei Kirendeltségének vezetője. Nem árt viszont igyekezni: a juhosgazdák számára a jelentkezési határidő október 31-e. A szarvasmarhatartóknak szóló jelentkezési határidő már korábban lejárt. Termeléskontroll, akár kis létszámra is A beiratkozáshoz nincs minimális állományszám-követelmény, azaz a törzskönyvezés folyamatát – ami a termelésellenőrzéssel kezdődik – akár néhány állatra is elindíthatja a gazda. Fontos viszont, hogy a kontrollra jelölt juhállomány – legalábbis küllem alapján – tisztán és egyértelműen besorolható legyen valamelyik elismert fajtába – hangsúlyozta Szász Ilona. Az Állattenyésztési Hivatal Hargita megyei szakembere olyan gazdáról is tud, aki a termelésellenőrzést mindössze 30 anyajuhra és egy berbécsre kérte, de ez esetben már eleve törzskönyvvel rendelkező juhállományról van szó. Szász Ilona viszont inti is a gazdálkodókat, hogy a termelésellenőrzést – ami a gyakorlatilag a törzskönyvezés első lépését jelenti – ne keverjék össze, illetve ne azonosítsák egyből a törzskönyvezett juhokra kínált magas támogatási összegekkel. Érdemes előzetesen szelektálni Azon gazdák számára, akik állományukat most szeretnék a törzskönyvezés útján elindítani, a szakember első lépésként a juhállományuk alapos átfésülését, megszűrését ajánlja. – Az állatok legyenek fiatalok, egészségesek és legalább küllemileg illeszkedjenek valamelyik fajtába. Fontos, hogy a gazda világosan tudja, az állomány-, illetve a fajtajavítás révén mit szeretne elérni. Ha adott fajtában gondolkozik, akkor ahhoz illő fajtájú törzskönyvezett berbécseket kell beszereznie, hiszen innentől számítva az utódok már félig ismert eredetűek lesznek. Egy tenyészberbécset körülbelül 30-35 anyajuhra számoljanak. S mivel a generációk közötti időtáv rövid, az állományt viszonylag hamar lehet törzskönyveztetni – vallja Szász Ilona. A termelésellenőrzés egyébként a juhoknál a gyapjú, a hús, valamint a tejhozam mérését jelenti. A húskontroll gyakorlatilag az állatok súlymérését takarja, évente két alkalommal. Az ún. „előmérésre” az állat egy-két hónapos korában kerül sor, majd pedig amikor az anyáról leválasztódnak. A tejtermelés évente legkevesebb három méréssel jár: ez esetben az ellenőrzést végzők külön figyelnek a reggeli és a délutáni fejésből származó tejmennyiségekre. A gyapjúmérést pedig konkrétan nyíráskor, a gazdával előre egyeztetett időpontban végzik a szakegyesületek. Vonzó támogatások, céltudatos termelés A törzskönyvezett juhokra kínált magas támogatási összegek persze komoly vonzerőnek számítanak. A szakember sem titkolja, hogy sok juhosgazda a hivatalos termelésellenőrzést is a majdan elérhető plusztámogatások reményében vállalja. – Ugyanakkor a gazdák kezdik megérteni azt is, hogy ha már az állományukkal dolgoznak, akkor munkájuknak ne csak mennyiségi, hanem minőségi eredménye is legyen, azaz ne csak tejben és húsban, hanem tenyészállatban is gondolkozzanak. Szerintem kedvet kaptak a berbécsvásárlási minimis-támogatásoktól is, hisz látták, hogy milyen jól jártak azok a tenyésztők, akiknek eladó törzskönyvezett apaállataik voltak. Pedig csupán annyiról volt szó, hogy illető gazda négy-öt évvel ezelőtt felismerte ezeket a lehetőségeket és idejében lépett. Ez érvényes juhra és szarvasmarhára egyaránt. A mentalitásváltáshoz szerintem az is hozzájárul, hogy az utóbbi esztendőkben sok fiatal megfordult külföldön. És világosan látják a különbségeket. Ők már tudatosan, odafigyelve, konkrét célok mentén akarnak gazdálkodni, nem pedig úgy, hogy csináljuk, aztán lesz belőle, ami lesz. Ők már úgy válogatják ki a törzsállományt, hogy az egyúttal tenyészállomány is legyen – fejtette ki Szász Ilona. Az állomány fele már ellenőrzés alatt áll Hargita megyében egyébként szeptember végéig 144 juh- és 2 kecsketenyésztő jelentkezett hivatalos termelésellenőrzésbe, összesen mintegy 132 ezer egyedet számláló juhállománnyal. Ez a szám azt jelenti, hogy Hargita megyében az állatorvosok nyilvántartásában szereplő 260 ezres juhállománynak a fele minőség ellenőrzésben vesz részt. A kontroll alatt álló legkisebb állomány 30, a legnagyobb 500 anyajuhot számlál. Domján Levente