Az 1936-ban Gyergyószár­hegyen születettek (lehet, hogy mások is) tízévenként összejönnek, ölelik egymást, szorítják egymás kezét, elemlegetik a múltat. Szeretik egymást, örülnek egymásnak, senki sem hivalkodik, nem dicsekszik, van pedig, aki többre vitte, és van, aki egyszerű földműves ember. Örök hála Kolcsár Ágostonnak és családjának, ők azok, akik mindig, immár fél évszázada megszervezik ezeket a szép találkozókat. A szentmisén a plébános úr is méltatta a 80 éveseket, mondják, hogy 80 éves találkozó még nem volt Szárhegyen. A kultúrház Cika-termében süteménnyel és pálinkával kínáltak, hosszasan elbeszélgettünk és elénekeltünk legalább 30 szép magyar nótát. Hallottuk, voltak nézeteltérések a község vezetői között, de úgy látszik, ezeket is békévé oldja az emlékezés. 2016. május 28-án nem fájt semmi, nem éreztük az idő múlását, feltöltődtünk az elkövetkező tíz évre. Kopaczné Czimbalmos Éva, Csíkszereda