A Hargita Népe szeptember 8-i számában Darvas Attila kollégánk kifogásait fogalmazta meg a Magyarország–Románia labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés akkreditációs folyamatával kapcsolatosan egy jegyzet formájában. Többek közt kifogásolta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), amelyet értesített a Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy megváltozott az akkreditációs kérések folyamata, és mégsem szólt. Ezáltal több erdélyi kolléga esett csapdába. Nem utolsósorban pedig a MÚRE focicsapatával – amely barátságos meccset játszott a Magyar Újságírók Egyesületének válogatottjával – olyanok jutottak be a stadionba, akik nem újságírók. Újságunkban szeptember 16-án helyt adtunk a replika jogának. A válaszlevélben Becze Zoltán és Szucher Ervin a tények ferdítését, illetve azok nem ismeretét rótta fel Darvas Attilának. Továbbá a MÚRE ezen ügyben való kompetenciáját tagadta. Az alábbiakban Darvas Attila levelét olvashatják: Kedves Szucher Ervin és Becze Zoltán! Némiképp meglepetéssel olvastam hozzám címzett leveleteket – engedjétek meg, hogy ezúton is tegezzelek benneteket –, amelyben sajnos nem az általam felvetett észrevételekre válaszoltatok, hanem burkolt és nem utolsósorban cinikus támadást intéztetek személyem ellen. Mindezt úgy tettétek, hogy a legutóbbi, ezen témában megejtett beszélgetés után Becze Zoltán elismerte, hogy „talán igazam van”, amivel én lezártnak tekintettem az ügyet. Nem így történt. Úgy állítottatok be leveletekben, mint aki nem tudja, hogy milyen egy akkreditációs folyamat, és ezen nem szégyelltetek élcelődni. Közel egy évtizede dolgozom a szakmában, és van némi tapasztalatom. Számos hazai és külföldi sporteseményen volt alkalmam részt venni. A teljesség hiánya nélkül voltam akkreditálva labdarúgó Bajnokok Ligája-, Európa Liga-mérkőzésekre vagy épp a legutóbbi lengyel–ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságra. Jelen lehettem kézilabda Bajnokok Ligája-mérkőzéseken, Európa-bajnokságon és világbajnokságon. A legutóbbi nagyobb kiszállásom pedig a krakkói Divízió I/A csoportos jégkorong-világbajnokság volt. És ez csíkiasan szólva nem a „bőcsködés” helye, hanem egy kis helyreigazítás annak érdekében, hogy lássátok, nem ma jöttem le arról a bizonyos falvédőről. Rátérve a román–magyar, magyar–román meccsekre. Az elmúlt négy hivatalos mérkőzésen volt szerencsém jelen lenni mind Budapesten, mind Bukarestben. A négy mérkőzésből három alkalommal a Magyar Labdarúgó Szövetség és egy alkalommal a Román Labdarúgó Szövetség által voltam akkreditálva. Tehát innen is látszik, hogy nem olyan egyértelmű az állításotok, miszerint az akkreditációs kérést ahhoz a szövetséghez kell benyújtanod, ahol élsz és dolgozol. Rajtam kívül még egyetlenegy(!) erdélyi magyar újságíró tudja elmondani magáról, hogy ott volt mind a négy meccsen. De ti nem tartoztok közéjük! Hivatkoztok a MÚRE Etikai Kódexének 4. paragrafusára, amellyel úgymond sarokba akartatok szorítani, de öngólt rúgtatok. Azt állítjátok, hogy nem a MÚRE dolga lett volna értesíteni az erdélyi magyar sajtót a megváltozott akkreditációs igénylési folyamatról, amely végén számos kolléga kérését dobta vissza az MLSZ. Igen az MLSZ, mert az eddigi években bevett pozitív diszkriminációjában bíztunk a FRF-vel ellentetében. Az a bizonyos kódex értelmében viszont ti vagytok, akik ferdítitek a valóságot, hiszen az MLSZ sajtóosztálya a következőt írta nekem: „Ez egy új sorozat, UEFA-szabályokkal, ami a médiaakkreditációra is vonatkozik. Mi értesítettük az erdélyi MÚRE-n keresztül az újságírókat, hogy mi a menete az akkreditációnak.” Számos esetben azzal hárítottatok, hogy az „MLSZ részéről ez a felkérés csupán szóban történt meg és nem írásban, és máskülönben is nem a MÚRE dolga a nem MÚRE-tagokat értesíteni”. És itt hibáztatok elsőre. Amennyiben értesítitek a kollégákat erről, akkor nincs probléma. De nem ezt tettétek. És félreértés ne essék, nekem az égvilágon semmi bajom azzal, hogy a MÚRE focicsapata, a PRESSing (12 fő), kiegészülve a hat Hargita megyei „újságírókollégával” a Magyar Sportújságírók Egyesületének meghívására részt vett egy labdarúgó-mérkőzésen. Sőt örvendetesnek találom a kezdeményezést. A fő problémám ezzel az volt, hogy olyanokat hívtatok meg ebbe a focicsapatba, akik nem újságírók, és ezek az „újságírók” végül bemehettek a stadionba, függetlenül a hogyantól és mikénttől. Az előzmények tükrében – értesítve voltatok az MLSZ által, tudtátok az érdeklődés nagyságát stb. – pedig fittyet hánytatok mindenre. És tettétek mindezt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületeként! Tehát nem a halászok, a postások vagy épp a könyvelők szervezeteként, hanem az újságírók szakmai szervezeteként! Még egyszer és utoljára írom, ha korrekt módon jártok el, akkor ezeket a jegyeket szakmai szervezetként – nem győzöm hangsúlyozni ennek a kifejezésnek a jelentőségét – újságíróknak ajánljátok fel. Nem pedig olyanoknak, akik nem dolgoznak a szakmában. Ott van a hiba a mesétekben, hogy tudtátok, az erdélyi magyar sajtó akkreditációs kérelmeit visszadobják, ti pedig nem figyelmeztettetek senkit, függetlenül attól, hogy az illető MÚRE-tag vagy sem. Nem szóltatok, és ráadásul a focicsapaton keresztül olyanokat juttattatok be, akik nemhogy nem MÚRE-tagok, de nem is sajtósok. Abban a pillanatban, amikor bebizonyítjátok, hogy mindenki – aki a MÚRE égisze alatt jutott be a stadionba, vagy jutott jegyhez – újságíró, megkövetlek benneteket. Addig viszont nincs miről beszélnünk. Tisztelettel Darvas Attila, a Hargita Népe újságírója