Már átolvashatták, áttanulmányozhatták az új Adótörvénykönyvet mindazok, akiket többé-kevésbé érdeklik/érintik a fiskalitás kérdései, problémái. Ugyanakkor arra is rájöhettek, hogy számos olyan előírásban, amelyek esetében az érdembeni eligazodás, a gyakorlatba ültetés több mint problematikusnak bizonyulhat az alkalmazási normák hiányában. Ugyanakkor annak az elképzelésnek sem sikerült érvényt szerezni, miszerint sokkal átláthatóbb, egyszerűbb szabatosabban megfogalmazott, s következésképpen könnyebben „kezelhető” lesz az új Adótörvénykönyv. Ilyenképpen pedig továbbra is az alkalmazási normák lehetnek, legalábbis esetenként a „mérvadóak”. De mikor is lesznek alkalmazási normák? A közpénzügyi minisztérium jogszabályozási vezérigazgatóságának helyettes vezérigazgatója, Mariana Vizoli szerint november  végéig elkészül(het) az alkalmazási normák projektje. Annak előírásait a vonatkozó kormányhatározat elfogadása előtt meg szeretnék vitatni a szakértőkkel is. Hozzáfűzte azt is, hogy az alkalmazási normákban fontos helyet fognak elfoglalni az átmeneti intézkedések, például az áfa esetében is. Igen, mert például a 2015-ben kibocsátott olyan számlák esetében, amelyek „nem társultak” a leszállítással vagy a szolgáltatás elvégzésével, s az 2016. január 1. után következik be, az áfa szempontjából kiigazítást kell alkalmazni 24 százalékról 20 százalékra. Nos, ez miként eszközlendő, azt majd a normák tisztázzák. Utalt arra is, hogy számos problémát vethet fel a fordított áfa alkalmazásának kiterjesztése is, például az épületekre vagy a területekre. Ezek esetében is szükségeltetnek az átmeneti intézkedések.