Drasztikusan estek a tejárak, értéktelenné váltak az állatok – tizenöt éve nem szembesültek olyan súlyos gondokkal a Hargita megyei szarvasmarhatartó gazdák, mint tavaly. Márton István, a megyei szakegyesület elnöke a tejfelvásárlási árak terén idén sem vár számottevő javulást, épp ezért a hangsúlyt 2016-ban az egyesületi tejbegyűjtő hálózat fejlesztése mellett a vegyes hasznosítású pirostarkákra alapozva a hizlalására és az élőállat-értékesítési lehetőségek erő­sítésére fektetik. A Hargita megyei állomány iránt – mint megtudtuk – Izrael legnagyobb vágóhídja és húsfeldolgozója is érdeklődést tanúsít. [caption id="attachment_20244" align="aligncenter" width="620"] A tej hektikus, de pozitív irányba sehogyse mozduló felvásárlási ára mellett az élőállat-értékesítés jelenthet némi reményt Fotó: Domján Levente[/caption] Az utóbbi másfél évtized legnehezebb esztendejét hagyták maguk mögött a székelyföldi állattartók, mind a tej-, mind pedig az élőállat-értékesítés szempontjából – vallja lapunknak a 2015-ös évet értékelve Márton István, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke. Olcsó tejen növekednek a borjak A szakember a tejárak drasztikus zuhanását főként az európai uniós tejkvótarendszer tavaly áprilisi megszüntetésével indokolja, miközben a nyerstej-felvásárlási árak 30-40-50 százalékos csökkenése a helyi piacokon az élőállat-értékesítés összeomlását is maga után vonta. – Olcsón lehet vásárolni tehenet, juhot. Az állattartók ehhez hasonló helyzetben csak 2000–2001-ben voltak, amikor a takarmányhiány miatt az állatállományt szintén csak nagyon olcsón lehetett eladni, elvesztegetni. Most, a 2015–2016-os esztendő fordulóján ugyanez történik. Biztatom a gazdákat, ne veszítsék el a reményt. Nem könnyű, de ki kell bírni. Hisz ahogy mondani szokták: minden szűk esztendő után jobb következik. Élelmiszerre pedig – főleg a minőségire – mindenkor szükség van. Így a jó minőségű tejre és a jó minőségű húsra is – hangsúlyozta Márton István. Megjegyezte, a tejárak drasztikus csökkenése miatti elégedetlenségüknek tavaly a Sepsiszentgyörgyön szervezett gazdatüntetésen is hangot adtak. Ami a tejárak idei alakulását illeti, Márton enyhe árnövekedésről beszél, miután a tejtermelő gazdák – a túlkínálatot csökkentve – az olcsó alapanyagot inkább a borjak etetésére fordítják. A külföldről származó tejtermékek dömpingje viszont Márton szerint idén is tovább erősödik: a helyi termelőknek fejfájást nem is annyira a nyerstejbehozatal, mint inkább a kereskedelmi láncok által importált késztermékek mennyisége okoz. – Tudatosítanunk kell a fogyasztókban, hogy azok a termékek nem mind tejből vannak. Ezzel szemben a helyi tejüzemek, szövetkezeti feldolgozók olyan minőségű termékeket kell előállítsanak, amelyek mind több vásárlót a helyi tejtermékek fogyasztása mellé állítanak – hangsúlyozta Márton. Továbbfejlesztik az egyesületi tejbegyűjtőket A tejpiaci problémák megelő­zésére a szakegyesület vezetője szerint a megyében több konkrét intézkedés is született: ide sorolja a területi szarvasmarha-tenyésztők által működtetett egyesületi tejbegyűjtő csarnokok hálózatának céltudatos bővítését, fejlesztését. – Azt akarjuk, hogy a területi szarvasmarha-tenyésztő egyesületek szinte valamennyi településen saját tejbegyűjtő ponttal rendelkezzenek, mert csak így lehet elérni, valamelyest kényszeríteni a feldolgozókat, hogy a tejért néhány banival magasabb árat fizessenek. A tejet az egyesületi csarnokok révén a feldolgozók is nagyobb tételben, egy helyről tudják elszállítani, ráadásul a minőséget is jobban meg lehet követelni. Tavaly például a vidékfejlesztési egyesület 93 ezer lejre hirdetett meg pályázati lehetőséget, ebből kilenc szarvasmarha-tenyésztő egyesület hét tejhűtőtankot, nyolc tejminőség-ellenőrző eco­milk-készüléket vásárolt, illetve Lövétén, Gyergyóújfaluban és Csíkdánfalván három területi állatkiállításhoz is támogatást nyújtottunk – sorolta Márton. Hozzátette, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületéhez csatlakozott 85 tagszervezet – 81 területi egyesület és négy mezőgazdasági szövetkezet – megyeszinten közel 60 egyesületi tejbegyűjtőt működtet. Számos településen egy egyesület több csarnokot is üzemeltet – jegyezte meg Márton. Leszögezte: az egyesületi tejbegyűjtő csarnokok modernizálását, új eszközökkel való felszerelését – megfelelő pályázati forrást biztosítva – idén is folytatják. – A megyében e téren Alcsík áll a leggyengébben. Az alcsíki településeken ugyanis – Bánkfalvát és Menaságot leszámítva – egyetlen egyesületi tejbegyűjtő sem működik. A tej nagy részét a helyi nagytermelők udvaráról viszik el a feldolgozók, a kisgazdák számára viszont problémás a tej értékesítése. Felcsíkon ugyanakkor csak Madarason, Szenttamáson és Szentdomokoson nincs egyesületi csarnok – jegyezte meg. Aktív egyesületi munka A szakember érdeklődésünkre a vidékfejlesztési egyesület és a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesülete tavalyi, gazdáknak szervezett programjaira is kitért. Elmondta, a Hargita megyei fiatal állattartó gazdák ismereteinek bővítésére tavaly – a szállítás költségeit biztosítva – 53 gazda részvételével ausztriai, farmlátogatásokkal egybekötött szakmai tanulmányutat szerveztek. – A tanulmányúton főleg arra összpontosítottunk, hogy a gazdák az osztrák hízóállattartás- és a kettős hasznosítású szarvasmarha-tenyésztési modelleket megismerjék, no meg azt, hogyan szerveződnek az osztrák gazdák, miként zajlik a gyakorlatban egy tangazdaságban az osztrák mezőgazdasági szakoktatás – részletezte. Az ausztriai szakmai tanulmányút és a bukaresti INDAGRA-kiállítás megtekintése mellett ta­valy a vadkárigényléssel kapcsolatban is térségi találkozókat, gazdatájékoztatókat szerveztek, ezenkívül a gazdák állattámogatás-igénylésébe is aktívan besegítettek: a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséghez (APIA) benyújtott támogatási kérvényekhez a szakegyesület a megyéből több mint 9 ezer gazdának bocsátott ki állattartói igazolást. A megyei szakegyesület ezenkívül a szarvasmarha-állomány genetikai javításához szükséges szaporítóanyag-ellátást is biztosította: az érdeklődő gazdák számára tavaly közel 13 ezer dózis – Európa-szinten elismert pirostarka bikáktól származó – szaporítóanyagot értékesítettek. Több lábon állás vegyes hasznú állománnyal – A szarvasmarha-állomány fej­lesztését úgy próbáljuk irányíta­ni, hogy a vegyes hasznosítású pirostarka legyen túlsúlyban. Hisz láthatjuk, a tejárak rendkívüli módon ingadoznak, épp ezért több lábon kell álljanak a termelők: tej is legyen, hús is. A 2016-os esztendő legfontosabb célkitűzése, és ezen belül a megyei szarvasmarha-tenyésztő egyesület legfontosabb tennivalója az lesz, hogy piacot keressünk az élő állatot értékesítő gazdák számára. Sajnos tőkehiány miatt senki sem mer belefogni egy olyan beruházásba, amivel egy nagyobb kapacitású vágóhidat és húsfeldolgozót is indítani, működtetni lehet. A nyár folyamán már tárgyalásokat folytatattunk a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal, és közösen keressük azokat a piaci réseket, ahol vágóállatokat tudunk értékesíteni. Számításunk szerint Hargita megyéből a jelenlegi 60 ezres törzsállomány tükrében éves szinten legkevesebb 15 ezer hízott bikát lehetne előállítani és értékesítésre kínálni. De a tejpiacot is, és az állomány nagyságát is csak úgy tudjuk egyensúlyban tartani, ha a húsmarhatartást és a köréje épülő szervezett piackeresést nem hanyagoljuk el – szögezte le Márton István. Izraelből érdeklődnek a vágómarhák iránt A szakember lapunknak elárulta, nagyon kecsegtető lehetőséget látnak az izraeli piacban: Izrael legnagyobb vágóhídjának és húsfeldolgozójának a képviselői ugyanis január folyamán – a helyi farmok és a pirostarka-állomány szemrevételezésére – Hargita megyébe látogatnak. – Nagyon érdekli őket, milyen állománnyal rendelkezünk, ők ugyanis a Szimentáli típusúhoz ragaszkodnak. Számos levelet váltottunk, kérésükre fotókat is küldtünk. Én személy szerint nagy reményeket fűzök a látogatásukhoz, hátha kialakulhat egy gyümölcsöző partneri viszony. Persze ahhoz, hogy az elvárásaiknak eleget tudjunk tenni, komoly hozzáállással, nagyon hatékonyan meg kell szervezzük magunkat – jegyezte meg az egyesület elnöke. Domján Levente