tiszta égbolt
kevés felhő
szórványos felhőzet
Nem baj, csak tanulja meg!
[caption id="attachment_24818" align="alignright" width="196"]
Asztalos Ágnes[/caption]
Mélységesen egyetértek Vekerdy Tamás közismert magyarországi pszichológus kijelentésével: az iskolának fogalma sincs arról, hogy milyen egy gyerek. Egy interjúban a szakember leszedi a keresztvizet többek között az erőltetett fejlesztésről, a kifestős feladatokról, a teljesítménycentrikus oktatásról, s úgy egyáltalán az iskoláról. Ahol hiába „kínozzák” a gyerekeket éveken keresztül fölösleges feladatokkal, a végeredmény általában siralmas. Vekerdy a magyar iskolarendszert ostorozza, de úgy vélem, kritikája a hazaira is ráillik.
A vizsgák közeledtével egyik kijelentésére különösen felfigyeltem: „negyedikes magyar és cseh gyerekek jobbak olvasásból, mint a negyedikes norvég és svéd gyerekek, PIRLS-vizsgálat szerint. Csak az a probléma, hogyha ugyanezt a populációt megvizsgálom öt év múlva, a magyar és cseh gyerekek mélyen az átlag alatt lesznek értő olvasásból, a norvég és svéd gyerekek magasan az átlag fölött!” Hát igen, az értő olvasás. Amire ugyebár az életben tényleg szükség van, míg deriválás nélkül azért valahogy el lehet éldegélni. Fontos szerepe van például vizsgákon. Olyannyira, hogy a diák tudhatja szóról szóra a leckét, ha viszont nem érti meg a feladatot, az utasítást, akkor neki annyi. És higgyék el, ez – mármint az értő olvasás hiányossága – nagyon gyakori, mondhatni általános probléma. Döbbenetes, amikor az egysoros, anyanyelven megfogalmazott utasítást a jobb képességű tanuló sem érti meg, és kérdez: itt mit is kell csinálni? Majd: jaj, én nem úgy értettem!
Az értő olvasás képességének hiányában tanulni sem lehet, legfeljebb csak magolni! A problémáért főleg az iskolai oktatás a felelős. Mert nem ad időt, lehetőséget, hogy kifejlődjön, megerősödjön azoknál a gyerekeknél is, akik nem egy „olvasó” környezetből jönnek.
De mintha ez senkit nem érdekelne. Még amikor a botrányos érettségi eredmények okait keresik, akkor sem. Az viszont fontos, hogy a diák tudjon vigyázzba állni, a román királyok tetteit és Ianus Pannonius verseit bemagolni, illetve függvényekkel bíbelődni. Hogy nem érti, amit elolvas? Nem baj, csak tanulja meg!
Asztalos Ágnes
Asztalos Ágnes[/caption]
Mélységesen egyetértek Vekerdy Tamás közismert magyarországi pszichológus kijelentésével: az iskolának fogalma sincs arról, hogy milyen egy gyerek. Egy interjúban a szakember leszedi a keresztvizet többek között az erőltetett fejlesztésről, a kifestős feladatokról, a teljesítménycentrikus oktatásról, s úgy egyáltalán az iskoláról. Ahol hiába „kínozzák” a gyerekeket éveken keresztül fölösleges feladatokkal, a végeredmény általában siralmas. Vekerdy a magyar iskolarendszert ostorozza, de úgy vélem, kritikája a hazaira is ráillik.
A vizsgák közeledtével egyik kijelentésére különösen felfigyeltem: „negyedikes magyar és cseh gyerekek jobbak olvasásból, mint a negyedikes norvég és svéd gyerekek, PIRLS-vizsgálat szerint. Csak az a probléma, hogyha ugyanezt a populációt megvizsgálom öt év múlva, a magyar és cseh gyerekek mélyen az átlag alatt lesznek értő olvasásból, a norvég és svéd gyerekek magasan az átlag fölött!” Hát igen, az értő olvasás. Amire ugyebár az életben tényleg szükség van, míg deriválás nélkül azért valahogy el lehet éldegélni. Fontos szerepe van például vizsgákon. Olyannyira, hogy a diák tudhatja szóról szóra a leckét, ha viszont nem érti meg a feladatot, az utasítást, akkor neki annyi. És higgyék el, ez – mármint az értő olvasás hiányossága – nagyon gyakori, mondhatni általános probléma. Döbbenetes, amikor az egysoros, anyanyelven megfogalmazott utasítást a jobb képességű tanuló sem érti meg, és kérdez: itt mit is kell csinálni? Majd: jaj, én nem úgy értettem!
Az értő olvasás képességének hiányában tanulni sem lehet, legfeljebb csak magolni! A problémáért főleg az iskolai oktatás a felelős. Mert nem ad időt, lehetőséget, hogy kifejlődjön, megerősödjön azoknál a gyerekeknél is, akik nem egy „olvasó” környezetből jönnek.
De mintha ez senkit nem érdekelne. Még amikor a botrányos érettségi eredmények okait keresik, akkor sem. Az viszont fontos, hogy a diák tudjon vigyázzba állni, a román királyok tetteit és Ianus Pannonius verseit bemagolni, illetve függvényekkel bíbelődni. Hogy nem érti, amit elolvas? Nem baj, csak tanulja meg!
Asztalos Ágnes
