Új fejezetet nyithat az ország fejlesztésben és modernizációban a következő időszakban elérhető uniós források – mutatott rá csütörtöki dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula EP-képviselő, kiemelve, hogy nagyléptékű projektek megvalósítására nyílik lehetőség. „A hazai gazdaságnak arra van szüksége, hogy a meghatározott menetrend szerint végigvigyék az európai helyreállítási tervet. Egyre közeledik a terv alkalmazása és az előkészítési folyamat határidőit be kell tartanunk. Április végéig a kormánynak véglegesítenie kell az országos helyreállítási és reziliencia tervet, amelyet benyújt az Európai Bizottsághoz, az unió sajátforrás-határozatát pedig a hazai törvényhozásnak legkésőbb júniusig ratifikálnia kell. Elvárás, hogy ez minél hamarabb megtörténjen az összes tagállamban, hogy a 672,5 milliárd euró felett rendelkező Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Mechanizmus életbe léphessen” – magyarázta a képviselő. Véleménye szerint szükség a tagállamoknak el kell fogadniuk az unió saját forrásaira vonatkozó határozatot, hogy elindíthassák a hitelfelvételi műveleteket a pénzügyi piacról. A határidők tiszteletben tartása azért fontos, hogy a tagállamok, köztük Románia is, részesülhessen az országos helyreállítási tervekben szereplő projektek előfinanszírozásában. Ezeket az előzetes összegeket akkor kaphatják meg, ha az Európai Bizottság jóváhagyta az országos helyreállítási terveket. A legoptimistább forgatókönyv szerint Románia számára elérhetővé válik már ezen a nyáron 3,95 milliárd eurós előfinanszírozás, ez a hazai helyreállítási terv alapján járó teljes összeg 13 százaléka. Az országos helyreállítási és reziliencia terv teljes finanszírozása 29,2 milliárd euró, amelyből 14,2 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó 15 milliárd pedig hitelnek számít. [caption id="attachment_117424" align="alignnone" width="650"] Fotó: winklergyula.ro[/caption] „Az Európai Parlament javaslatára növelték meg 10 százalékról 13 százalékra az előfinanszírozás arányát az országos helyreállítási tervek számára. Ugyancsak az EP-ben tisztáztuk a mechanizmus prioritásait. Tulajdonképpen bővítettük a prioritásokat, ami Románia számára azért fontos, mert így az európai helyreállítási terv lefedi az összes hazai finanszírozási igényt” – emlékeztetett a képviselő. Az EP-ben elfogadott módosításoknak megfelelően az európai helyreállítási terv hat irányt határozott meg: zöld átállás és környezettudatosság, digitális átállás, versenyképesség és gazdasági kohézió, szociális kohézió, közintézmények megerősítése, ifjúságpolitika. A prioritások bővítése megengedi, hogy a Románia számára fontos projektek megvalósulhassanak. Például a zöld átállás fejezetnél az energetikai hatékonyság növelését támogató programok mellett az ivóvíz- és csatornahálózatok bővítésére, öntözőrendszerek kiépítésére, vasúti közlekedés korszerűsítésére is lehetőség nyílik. „A digitalizáció terén a legfontosabb – véleményem szerint – az oktatási rendszer digitalizálása, de a közszolgáltatások digitalizálását is lehet finanszírozni. A gazdasági kohézió fejezetnél lehetőség nyílik a közúti infrastruktúra finanszírozására, a versenyképességnél a KKV-szektor támogatására, míg a szociális kohézió terén helyi fejlesztési projekteket lehet finanszírozni. Az ifjúságpolitikai fejezetnél olyan programok finanszírozhatóak, amelyek az iskolaelhagyás csökkenését célozzák, de ugyanígy a bölcsődeépítés vagy sportprojektek is idetartoznak” – sorolta Winkler Gyula. Mint rámutatott, az országos helyreállítási terv alapos előkészítése mellett kiemelten fontos, hogy a kormányzat együttműködjön a helyi önkormányzatokkal, ugyanis 2023 végéig minden projektet le kell szerződniük, és legkésőbb 2026-ig a kivitelezést is le kell zárni, hosszabbításra nem lesz lehetőség. „Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az országos helyreállítási alap többlet finanszírozási lehetőség, ami párhuzamosan fut a szokásos uniós programok mellett. A 2014–2020 közötti költségvetési időszak elérhető forrásai még 2023-ig felhasználhatóak, az N+3-as szabály szerint. Ugyanakkor ebben az időszakban megkezdődik a következő uniós költségvetési időszak, 2021-2027 között. Ezekhez hozzáadódik a Méltányos Átállási Alap és az InvestEU, az Európai Beruházási Bankon keresztül működő garanciaprogram. Mindezeket a finanszírozási lehetőségeket fel lehet használni, ezek segíteni tudnak az ország gazdasági helyreállításában, de ugyanakkor a régóta megoldásra váró szociális problémák rendezésében is” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula.