Közel kétszáz éves múltra tekint vissza a csíkszenttamási Bálint Vilmos Általános Iskola. Így a felcsíki település oktatástörténete a régmúlt korokat idézi, ám a mai iskolaépület, a folyamatosan fejlődő oktatási módszerek és a pezsgő diákélet folyamatos megújulást és színt visz az oktatási intézménybe. A tanárok és a diákok egyaránt nyitottak a különböző versenyek, iskola utáni tevékenységek iránt, és szívesen együttműködnek egy kanadai hétvégi magyar iskolával is. A csíkszenttamási iskolai oktatással kapcsolatos legrégebbi okmányok 1856-ból származnak. Az azt megelőző időszakból két tanító neve maradt fenn, az egyik 1592-ből a Lőrinc deáké, míg a másik az 1779–1820 közötti időszakból a Fogarasi Mihályé. A mai iskola épületét 1937-ben építették – ez áll a tavaly kiadott Hargita megyei iskolákat bemutató kiadványban. Ádám Erika-Izabella 17 éve tanít a Bálint Vilmos néhai plébánosról elnevezett iskolában, 16 éve az iskolaigazgatói tisztséget is ellátja. Lapunk érdeklődésére elmondta: naponta adódnak különböző kihívások, de az elmúlt évek egyik legnagyobb feladata a korszerű oktatási körülmények megteremetése volt. – Rengeteg beruházás volt az elmúlt tizenöt évben. A kormányprogramok, a különböző pályázatok és a helyi önkormányzat támogatásával folyamatosan igyekeztünk megteremteni a megfelelő feltételeket az oktatói-nevelői tevékenység megszervezéséhez. Újjáépítettük az óvoda épületét, sikeresen elindítottunk egy napközis csoportot, az iskolaépületet is teljesen renováltuk. Tizenhat éve az önkormányzat építtetett egy sportcsarnokot is, amely sokkal megfelelőbb a sporttevékenységek megszervezésére, mint egy osztályteremből kialakított tornaterem. Mindemellett a diákok használhatják az önkormányzat tulajdonában lévő műgyepes focipályát is – sorolta az oktatási intézmény vezetője. [caption id="attachment_156753" align="alignnone" width="2560"] Fő a biztonság. Tudatos internethasználatra is tanították a diákokat[/caption] Hozzátette: az oktatás terén is akadnak kihívások, ám nem elégedetlen, hiszen a diákok által elért eredmények az utóbbi években az országos átlag körül vannak. Azt is megjegyezte: mint minden más székelyföldi településen, a gyermeklétszám csökkenése itt is érezteti hatását. – Amikor 17 évvel ezelőtt idekerültem, akkor körülbelül 370 volt a gyermeklétszám, most százzal kevesebb. Nagyon furcsa, hogy vannak olyan osztályaink, amelyekben 13–14 diák van. Viszont még mindig vannak 25–26 tanulót számláló osztályaink is. Hála istennek, még osztályösszevonásról nem kellett döntenünk, azonban nincs minden évfolyamon párhuzamos osztály, mint régebben. Ha minden igaz, jövőre ismét két első osztályunk lesz – tette hozzá Ádám Erika. A változó gyermeklétszám miatt az elmúlt években volt, amikor pedagógusi állásokat is meg kellett szüntetni, illetve amikor párhuzamos osztályokat tudtak indítani, akkor új pedagógusokat is kellett alkalmazni. – Ezzel sem volt különösebb gond, ha máshol leépítés volt, onnan átvettük a kollégákat. Úgy látom, mindenki ügyesen végzi a dolgát – mutatott rá az intézményvezető, hozzátéve: számos óvodán és iskolán kívüli tevékenységen is részt vesznek a gyermekek. – Hetven óvodás jár táncoktatásra. Gál Arnold balánbányai néptáncoktató tart minden csoportban heti egy alkalommal foglalkozást. Ez egy nagyon fontos és hasznos foglalkozás. Amikor a gyermekek felkerülnek előkészítő osztályba és részt vesznek Sándor Csaba néptáncoktató óráin, akkor nem kell mindent az alapoktól kezdeni – hangsúlyozta az igazgató. Megjegyezte: az elemi osztályosok közül 122 gyermek jár heti rendszerességgel néptáncoktatásra. Ezeket az alkalmakat Sándor Csaba nép­tánc­oktató és Kurkó Hajnal kultúrigazgató vezeti. A Zsibongók csoportban elemisek és általános iskolások is táncolnak. – Harminc diákunk dzsúdózni is jár. A dzsúdóoktatást heti három alkalommal tartjuk a sportcsarnokban Dánél Szabolcs és Márton Benedek vezetésével. Mindemellett nagyon örülök annak is, hogy negyvenkét gyermek jár a fúvószenekarba is, amelynek vezetői volt tanítványaink: Teutsch Péter és Biró Alpár. Néhány hete volt a 40 éves kortárstalálkozó, és nagyon büszke voltam és vagyok arra, hogy akkor a kicsi ötödikeseink milyen szépen zenéltek – mondta Ádám Erika. Rámutatott: diákjaik közül néhányan a balánbányai Tanulók Házában ritmikus táncokat is tanulnak, emellett énekoktatásra is járnak, illetve népi hangszereken való játszást is igyekeznek elsajátítani. Az iskola és a Fidelitas Egyesület közösen szervez román nyelv és irodalom, illetve matematikaórákat a külföldön dolgozó szülők gyermekeinek. Az oktatási intézmény egy diákja a tavaly felvételt nyert a Mathias Corvinus Collegiumba is. Az olvasás világnapja alkalmából szervezett Románóra másként – Olvasásra való buzdítás című projektben is részt vettek az iskola tanulói. Több mint 400 díjazott közül az iskola egyik diákja az élmezőnyben van. – Minden versenyre igyekszünk benevezni. Itt kiemelném a szavalóversenyeket. Van néhány tehetséges szavalónk, szinte minden alkalommal díjjal térnek haza – sorolta az igazgatónő. Megjegyezte: részt vesznek a korcsolya- és úszásoktatás, illetve Hargita Megye Tanácsa Kiskertész programjában is. Ádám Erika igazgatónő egy üzenetet is megfogalmazott a mindenkori diákoknak. – Kitartással és őszinte hozzáállással bármit el lehet érni. Ha csak a nyolcadikosokra gondolok, akkor azt kell mondanom, hogy aki négy éven keresztül odaállt és következetesen végezte a feladatait, annak most könnyebb és egyszerűbb – mutatott rá az igazgatónő, aki a jövő iskoláját olyan helynek látja, ahol a gyermekek jókedvűen és nyugodt körülmények között, egészségesen fejlődnek, és semmiképp nem a digitális eszközök uralják az oktatást. Kanadáig vitték az iskola hírnevét Kiváló kapcsolatokat ápol a szenttamási általános iskola egy kanadai hétvégi magyar iskolával – tudtuk meg Ádám Erika igazgatónőtől. – Márton Haidu Csilla egykori kolléganőnk közel 20 éve kiköltözött Kanadába, de az egyik itthoni kolléganővel folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Az ottani hétvégi magyar iskolába 30-35 gyermek jár a különböző tevékenységekre. A volt kolléganőnk kérte, hogy a diákjaink alkalmanként csatlakozzanak valamilyen formában az ottani programokhoz. Aztán a kanadai iskola az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc témában képregény-készítő versenyt hirdetett, amelyre a mi diákjaink is beneveztek. Különösen örülünk annak, hogy a fődíjat a mi iskolánk tanulója nyerte. Tényleg szép munkákat küldtek, a legkisebb részletekre is odafigyeltek. Általában A4-es lapra készítettek, jól be kellett osztani, hogy egy képregény szépen jelenjen meg egy ekkora oldalon – mondta az intézményvezető. Megjegyezte: a kanadai iskola a Bethlen Gábor Alapkezelőnél további közös programok megvalósítására pályázott. – Bármilyen hasonló együttműködésnek nagyon örvendek, mert az a gyermekek javára szolgál. Büszke vagyok azokra, akik beneveztek erre a képregénykészítő versenyre, és tényleg szép alkotásokat küldtek el. Külön örömmel tölt el az is, hogy a diákjaink délutánonként időt szántak és szánnak arra, hogy a kanadai diákokkal tartsák a kapcsolatot – mondta Ádám Erika. A Montreali Magyar Iskola képregénykészítő verseny csíkszenttamási díjazottjai: fődíj: Ambrus Richárd; legjobb történet: Péter Károly; legjobb Kossuth-ábrázolás: Bara Szilárd; legjobb harci jelenet: Balla Bernadett; legötletesebb rajz: Mészáros Kristóf; legjobb lóábrázolás: Katona Réka. Dicséretben részesült: Ádám Alíz, Antal Kristóf, Bogyó Blanka, Incze Csilla, Péter Balázs, Tamás Rita.

Bíró István