A koronavírus-járvány leküzdése, illetve visszaszorítása érdekében foganatosított kormányzati intézkedések közt említhetjük meg azt a sürgősségi kormányrendeletet is, amely révén megszigorító jelleggel módosították a büntető törvénykönyv egyes cikkelyeit, abba egyszersmind beleépítve egy újabbat is. Erre azért is szükség volt, mert felmerült ama sokszor ugyancsak megalapozott gyanú, miszerint – elkerülendő a karantént – egyesek nem mondanak igazat arra a kérdésre, hogy honnan érkeznek Romániába, azaz hamisan nyilatkoznak, mások pedig a velük szemben elrendelt korlátozó intézkedéseket hagyják figyelmen kívül. A kormány által a március 18-i kormányülésen elfogadott jogszabályok között találjuk azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely révén újólag módosították és kiegészítették a büntető törvénykönyvre vonatkozó 2009/286-os törvényt. A 2020/21-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny pénteki, március 20-i számában jelent meg, s aznaptól kezdődően hatályossá is vált. Két szakasz módosításáról van szó, az egyik az a 326-os szakasz, amely a hamis nyilatkozattétel bűntényére vonatkozik. Az új megszövegezés értelmében a valóságnak nem megfelelő nyilatkozattétel olyan, amelynek jogi következményei vannak, az adott személyre vagy másra nézve büntetendő hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel. Amennyiben a hamis nyilatkozattétel annak érdekében következett be, hogy elrejtse egy fertőzéses megbetegedés kockázatának a meglétét, akkor a büntetéstétel egy évtől öt évig terjedő börtön- vagy pénzbüntetés. Módosult a büntető törvénykönyv 352-es szakasza is, amely a betegségek leküzdése meghiúsításának a bűntényét taglalja. A módosított megszövegezés értelmében az elrendelt karanténba helyezési vagy kórházi beutalási intézkedések megszegése esetén, olyanok esetén, amelyeket fertőzéses megbetegedések megelőzése vagy leküzdése érdekében foganatosítottak, hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható vagy pénzbüntetéssel. A ragályos fertőző megbetegedések megelőzésére vagy leküzdésére vonatkozó intézkedések megszegése esetén amennyiben a cselekmény következményeként terjesztődött egy ilyen betegség, 1 évtől 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandó. Egy ragályos fertőzőbetegségnek bármilyen eszköz révén való átadása egy olyan személy által, aki tudja, hogy abban a betegségben szenved, 2 évtől 7 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandó és egyes jogok gyakorlásának a megtiltásával. Amennyiben ezt a cselekedetet gondatlanságból követték el, a büntetéstétel 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetés vagy pénzbüntetés. Amennyiben a karanténra, valamint a betegség megelőzésére vagy leküzdésére vonatkozó intézkedések megszegése egy vagy több személy testi egy vagy több személy megfertőzését is okozhatta, a börtönbüntetés 2 évtől 7 évig terjedhet egyes jogok gyakorlásának a megtiltásával egyidejűleg. Amennyiben viszont bekövetkezett egy vagy több személy elhalálozása, a kiróható börtönbüntetés 5 évtől 12 évig terjedhet egyidejűleg egyes jogok gyakorlásának a betiltásával. A ragályos fertőző betegségek terjesztése bármilyen eszközök révén egy olyan személy által, aki tud saját megbetegedéséről és egy vagy több személy testi sérüléséhez vezetett, akkor a büntetéstétel 3 évtől 10 évig terjedhet egyidejűleg egyes jogok gyakorlásának a betiltásával, de amennyiben bekövetkezett egy vagy több személy elhalálozása, a büntetéstétel 7 évtől 15 évig terjedhet egyidejűleg egyes jogok gyakorlásának a betiltásával. Amennyiben a ragályos fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó intézkedések megszegése gondatlanságból következett be, és az egy vagy több személy testi sérülését okozta, a kiróható börtönbüntetés 1 évtől 5 évig terjedhet egyidejűleg egyes jogok gyakorlásának a betiltásával, ha pedig bekövetkezett egy vagy több személy elhalálozása, a büntetéstétel 2 évtől 7 évig terjedhet egyidejűleg egyes gyakorlásának a betiltásával. Ezen bűncselekmény esetében a bűncselekmény elkövetésének a szándéka is büntetendő. A büntető törvénykönyv most módosított 352-es szakaszának egyik előírása leszögezi azt is, hogy mi értendő a karantén fogalma alatt: egyes tevékenységek korlátozása és elválasztás más személyektől különlegesen berendezett helyiségekben, a megbetegedett vagy a megbetegedésgyanús személyek esetében oly módon, hogy megelőzhető legyen fertőzés vagy a járvány terjesztésének a lehetősége. Amint már arra utaltunk, bevezettek egy új szakaszt is, a 3521-es, amely egyes információk szolgáltatásának az elmulasztása bűntényét taglalja. Az adatszolgáltatás elmulasztásának ezt a bűntényét akkor követheti el valaki, ha járványügyi vizsgálódás során az egészségügyi kádereknek vagy más illetékes személyeknek nem árul el olyan lényeges információkat, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy ragályos fertőző betegséggel megfertőzött személlyel kapcsolatba kerülhetett. Ha a szóban forgó adatszolgáltatás-elmulasztás ténye beigazolódott, akkor ennek a bűntényének az elkövetésével állunk szemben, s a bíróság által kiszabható büntetés hat hónaptól három évig terjedhet vagy pénzbüntetés fizetésére kötelezhető a vádlott. Amint már arra utaltunk, a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet március 20-tól kezdődően vált hatályossá. Ugyanaznap azt közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport, hogy március 20-ig a belügyminisztérium illetékes struktúrái 98 olyan bűnügyi ügycsomót állítottak össze, amelyek a büntető törvénykönyv már említett 352-es szakasza előírásainak hatálya alá eshetnek. Ezek esetében viszont nem a most megjelent és hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet által módosított cikkelyek előírásai alkalmazandók, hanem a március 20-ig hatályban lévők. Következésképpen amennyiben a bírósági eljárás során börtönbüntetésre ítélnék a megvádolt személyeket, azok valamivel enyhébb büntetésre számíthatnak, mint a jelenleg, illetve március 20-tól errefelé kiszabhatók.

Hecser Zoltán