Mit, mivel és hogyan?

Térségünkben majdnem minden háznál található egy kiskert, ahol bizonyos növényeket nevelget a család. Viszont sokunknak még idegen a kertészkedés művelése, nem igazán tudjuk, hogy mikor, mit és hogyan kellene elültetnünk. A legfontosabb kérdésekre kaptunk választ Ferencz Lehel kertészmérnöktől, hogy egy kezdő kertésznek is eredményes lehessen a munkája.

Ajárványhelyzet és a gazdasági válság még inkább hozzájárult ahhoz a felismeréshez, hogy nagyon fontos az egészséges táplálkozás, illetve az általunk megtermelt élelmiszer. Sokan már rengeteg tapasztalattal rendelkeznek kertészkedés terén, ugyanakkor sokan még csak most kezdenék beleásni magukat ebbe a tevékenységbe. Kezdőként sok megoldásra váró kérdésbe ütközhetünk, amelyekre Ferencz Lehel kertészmérnökkel kerestük a választ.

Fontos a terület előkészítése

A szakember rámutatott, ami a talajt illeti, két eset fordulhat elő: vagy egy már meglévő mezőgazdasági területen kezdünk el kertészkedni, ami művelésben volt, vagy pedig ezután kell feltörni a földet. Elmondása szerint az a legjobb, ha már ősszel megtörtént a mélyszántás és a földre szerves trágya került, mert így tápanyaggal van feltöltve a talaj.
– Abban az esetben, ha egy már megművelt területről beszélünk, elég, ha háromévente kap szerves trágyát, és minden ősszel fontos a szántás. Az ilyen terület esetében most tavasszal csak annyi a tennivalónk, hogy a magágyakat előkészítsük, tehát felkapáljuk a földet, ezután kigereblyéljük, kiszedjük belőle a nagyobb gallyakat és növénymaradványokat, ezáltal pedig a földnek megteremtjük a befogadóképességét – mondta Ferencz Lehel.
Abban az esetben, ha valaki most szeretne egy kertet kialakítani, a kertészmérnök elmondása szerint már későnek számít. Ha egy olyan területet szeretne feltörni, ahol eddig gyepművelés történt, javaslata szerint egy pihentető növényt kell elültetni, borsót vagy paszulyt, nem pedig egy nagy tápanyagigényű kultúrnövényt.
A sortávolságok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy minden növénynek megvan a maga hely- és térigénye.
– A buzgó és még zöldfülű kertészek körében általános hiba, hogy nem veszik figyelembe a növények helyigényét. Sokszor nagyon közel ültetik egymáshoz, ennek egyenes következménye, hogy a növények beteggé teszik egymást, így a termésünk sem tud ideális lenni. Az ágyás kialakításánál figyelembe szoktuk venni, hogy egy ágyás maximum 120 centiméter legyen, és bejárórészek is legyenek kihagyva ahhoz, hogy mindkét oldalról tudjunk majd gyomlálni – tudtuk meg a kertészmérnöktől.

Mikor, mit lehet ültetni?

Még lehet hagymát is ültetni dughagyma formájában, ezután pedig aktuális a paszuly, tökfélék ültetése, amelyekben remélhetőleg nem tesznek kárt a fagyosszentek. Május folyamán a palántakiültetésekre kerül sor, ekkor kerül a földbe a paradicsom, a paprika és az uborka.
– Minden kultúrnövény mellé javasolt egy kísérőnövény, amelyek nagyon jó hatással vannak egymásra, illetve számos fenyegető veszély ellen is megvédi őket. Például a paradicsom esetében jó, hogyha mellé büdöskét ültetünk. Ez megvédi zöldségünket a fonalférgektől, illetve a takácsatkától is, amelyek konkrétan a büdöskét veszik célba, és ahogyan azt ellepték, csak annyi a dolgunk, hogy kiszedjük és elégetjük. Ha zellert ültetünk a paradicsomok közé, annak ízfokozó hatása lehet majd a termésre – tette hozzá.

Leleményes sörcsapda

Nagyon sok ilyen természetes praktika van már, hogy bizonyos betegségek és rovarok ellen hogyan is lehet védekezni a kertünkben.
– Főként veteményezés után elkezdenek megjelenni a hangyák. Ők nem szeretik a rendszeres művelést, kapálást, illetve nagyon nem szeretik a vérehulló fecskefűből készült ázalékot, azzal a hanygabolyt kell meglocsolni, és így elmennek kertünkből. Poloska ellen ajánlatos sarkantyúkát ültetni kertünkbe, a levéltetű ellen pedig csípőspaprika-ázalékot kell használjunk. Tehát három vagy négy darab csípős paprikát belevágunk a vízbe, hagyjuk legalább öt napig benne, és majd a levével lepermetezzük a növényt. A csípőspaprika-koncentrátumról a
levéltetvek nem szaporodnak,
a meglévőket pedig a katicabogár majd elfogyasztja. Csapadékosabb időben előfordul a ragya, ami ellen tejes vízzel tehetünk, hetente kell permeteznünk ebben az esetben. Csiga esetében lehet alkalmazni a sörcsapdát: egy poharat a földbe kell helyezni, amibe sört öntünk. A sör szagára a csigák odagyűlnek, beleesnek a pohárba és megfulladnak. Egy másik praktika, hogy deszkadarabokat helyezünk ki az ágyásokba, napsütötte időben oda húzódnak be a csigák, ezeket felforgatjuk és összeszedjük – osztotta meg tapasztalatait a kertészmérnök.

Ne bántsd, mert jótékony hatással van!

Kertünkbe nemcsak a kártevők köszönthetnek be, hanem számos élőlény kedvező hatással lehet a munkánkra. Az egyik leghasznosabb a földigiliszta, amelyik végigrágja magát a talajon, ezáltal puhábbá téve a földet, és a növények számára felszívhatóvá teszi a tápanyagokat. Ugyanilyen hasznos a katicabogár, amely levadássza a levéltetveket, a jótékony rovarok közé tartoznak a fülbemászók és a méhek is.

Nem mindegy a szomszéd növényfajtája

Ahogyan bizonyos növénytársítások nagyon jó hatással tudnak lenni egymásra, a termésre, ugyanez igaz lehet fordított esetben is. Bizonyos növények nem bírják egymás mellett, nem tudnak megfelelőképp kifejlődni.
– Azonos növénycsaládba tartozókat lehetőleg ne ültessünk egy parcellába, például ne legyen egy helyen a paradicsom és a krumpli, hisz ugyanabba a családba tartoznak, és amikor egy betegség megjelenik, akkor mindkét növényt ugyanúgy károsítja. Tököt és uborkát sem szabad egy helyre ültetnünk, mert a beporzás következtében kereszteződnek, ebből kifolyólag pedig torz termésünk lesz. Nagyon fontos figyelembe vennünk az ültetés folyamán a növények tápanyagigényét is, hiszen nem tud jó termése lenni egy szegényes földben olyan növénynek, amelynek nagy a tápanyagigénye – részletezte.

Az ültetés folyamata

Nem szabad túl mélyen elültetni a magvakat, hisz akkor nincs nagy esélyük kibújni a földből. A kertészmérnök szerint csak egy szabályt kell követni: amekkora a mag vastagsága, ahhoz képest tízszer olyan mélyen kerül a földbe. A sárgarépa időszaka is van májusban, annak elültetésére is javasolt a kertészmérnök egy módszert: egy seprűnyelet lefektetünk a földre, rátaposunk, a keletkezett kis sáncba pedig beleszórjuk a magvakat.
– Az öntözést sem szabad túlzásba vinni. Eléggé aszályos tavasz volt mögöttünk. Volt csapadék, de nem mindig megfelelő mennyiségű, tehát egy öntözés ilyenkor nem árt a kertünkben. Ötliternyi csapadék kellene essen négyzetméterenként ahhoz, hogy eléggé vizes legyen a terület. Szükséges az öntözés, főleg vetés után, ha nem volt eső. Abban az esetben is szükséges, hogyha két hétig nem esik az eső és nagy melegek vannak. Ilyenkor hetente kell locsolni a növényeket – tudtuk meg.
A minél zamatosabb termés érdekében a kertészmérnök ajánlja a szerves trágyázást, illetve a komposztot is, hiszen ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a talaj megfelelő tápanyagtartalommal rendelkezzen.

Begyűjtés után

Miután leszedtük termésünket, fontos, hogy ápoljuk továbbra is a területet, mert így marad használható a következő években. A területet teljesen le kell takarítani, az ott maradt szárnövényi részeket össze kell gyűjteni, a komposztba helyezni. A vetésforgó is hasznos, hiszen aki időben elvetette a retket tavasszal, most kiszedi, és következhet egy másik kultúrnövény, például a káposzta, uborka vagy paradicsom.

Szilágyi Dalma-Orsolya

: an accessible web community