Felmérték Csíkszeredában a diákok sportolási szokásait, a felcsíki 5–12. osztályos diákok esetében pedig a testösszetételt, az izomerőt és a mozgásminőséget vizsgálták. A két, egymástól független vizsgálat eredményeit a múlt hétvégén ismertették a III. Aktív Székelyföld Konferencián Karcfalván. Csíkszeredában 14 iskola 4525 diákját vizsgálták meg, ismertette a felmérés adatait Karácsony Péter, a FitSzereda program koordinátora, testnevelő tanár, míg a felcsíki kistérségben Török Attila, az SZJA Orvosi és Metodikai Központ vezetője és munkatársai 820, ötödik–tizenkettedik osztályos tanulót mértek fel. 

Ciki a sport? 

A diákok sportolási szokásait vizsgáló felmérés eredményei­ből kitűnik, hogy a városban tanulók 66 százaléka egyáltalán nem vesz részt iskolai sporttevékenységekben – közölte Karácsony Péter. Az iskolán kívüli sportolás esetében is hasonló tendenciát tapasztaltak: a megkérdezett diákok mindössze 22 százaléka sportol gyakran vagy rendszeresen, 12 százalékuk mérsékelt gyakorisággal végez sporttevékenységet, míg 37 százalékuk egyáltalán nem sportol. A nemek közötti különbségek is jelentősek: az iskolán kívül a fiúk 29, a lányok 43 százaléka nem sportol. – A felmérés a gyermekek délutáni tevékenységeire és mozgással töltött idejére is kitért. Az eredmények alapján a rendszeres sportolás hiánya nemcsak az iskolai foglalkozásokra korlátozódik, hanem a szabadidő eltöltésében is megmutatkozik – ismertette a helyzetet a testnevelő tanár.

A szertefoszló falusi gyermekkor illúziója

Török Attila, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia Orvosi és Metodikai Központjának igazgatója a felcsíki térségben végzett vizsgálat eredményeit mutatta be. Elmondta: az akadémia szakemberei az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztaltak testsúlyproblémákat a rendszeresen sportoló gyermekek körében is, ezért szükségesnek látták a teljes felcsíki térség iskolásainak felmérését. Az ötödik és tizenkettedik osztályos tanulók vizsgálatában a Felcsíki Kistérségi Társulás, az önkormányzatok és a Bethesda Gyermekkórház szakemberei is közreműködtek, összesen 820 gyermeket mértek fel, ami a célcsoport mintegy 90 százalékát jelenti. A testösszetétel, az izomerő és a mozgásminőség vizsgálata mellett a diákok és szüleik anonim kérdőíveket is kitöltöttek. A testtömegindex alapján a gyermekek 20,3 százaléka túlsúlyos, közel 15 százaléka pedig elhízott volt. A testsúlytöbblet a fiúknál 40, a lányoknál 30 százalékos arányban jelentkezett. A testösszetétel részletesebb vizsgálata azt mutatta, hogy a gyermekek 19,5 százalékánál egyszerre volt magas a testtömegindex, a testzsírszázalék és a zsigeri zsír mennyisége. – A kedvezőtlen testösszetétel a fizikai teljesítményben is megmutatkozott. Az érintett gyermekek átlagosan 5,6 százalékkal kisebbet ugrottak, és a gyógytornászok által végzett funkcionális teszteken is gyengébben teljesítettek. Azoknál, akiknél mindhárom testösszetételi mutató magas volt, az alkartámaszban gyengén teljesítők aránya 41 százalékra emelkedett. Összesen 54 olyan gyermeket azonosítottak, akiknél mindhárom mutató mellett alacsonyabb ugrásteljesítményt és legalább két funkcionális eltérést is tapasztaltak – ismertette az idén készült felmérés eredményeit Török Attila. Hozzáfűzte: a kérdőívek szerint az életkor előrehaladtával jelentősen csökken a gyermekek mozgással töltött ideje. Míg az ötödik–hatodik osztályosok mintegy harmada naponta két óránál többet mozog, a kilencedik–tizenkettedik osztályosoknál ez az arány már csak 17 százalék. A középiskolások 35 százaléka naponta fél óránál kevesebbet mozog.

Képernyő és étkezés

Ezzel párhuzamosan nő a képernyőhasználat: a kilencedik–tizenkettedik osztályosok 40 százaléka naponta több mint négy órát tölt képernyő előtt az iskolán kívül. A táplálkozási szokások szintén kedvezőtlenebbek az idősebbeknél: míg az ötödik–hatodik osztályosok közel fele naponta fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, a kilencedik–tizenkettedik osztályosok 58 százaléka naponta vagy hetente többször iszik cukros üdítőt. A két felmérés eredményei alapján a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a mozgáshiány a falusi környezetben élő gyermekeket is egyre inkább érinti. Török Attila szerint egyre kevesebben járnak gyalog iskolába vagy óvodába, a családok pedig a rövid távolságokat is gyakran autóval teszik meg. A gyermekek szabadidejének jelentős részét eközben a képernyők előtt töltik. – A változtatásban a családoknak, az iskoláknak és az önkormányzatoknak egyaránt szerepet kell vállalniuk. A szülőknek a tanulás mellett a testnevelésórákról és a gyermekek mozgásélményeiről is érdemes érdeklődniük, valamint közös sportolással példát mutatniuk – vélekedett Karácsony Péter. A szakemberek szerint fontos, hogy a gyermekek minél több sportágat kipróbálhassanak, és megtalálják a számukra örömet jelentő mozgásformát. A testnevelési módszerek és az iskolai sportfoglalkozások kínálatának átgondolása szintén szükséges lehet. A felmérésben részt vevő diákok 54 százaléka kevésnek tartotta az iskolai sporttevékenységek választékát.