Még március 3-án történt: Grindeanu kormányfő találkozott a közpénzügyi miniszterrel és az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökével, s annak során terítékre került a január és februári költségvetési bevételek meglepően gyenge volta. A kormányfő elégedetlenségének adott hangot, és március 7-re újabb ilyen szintű megbeszélést hívott össze a kialakult helyzetet részletesen ismertető jelentés megvitatása végett. Még egy nap sem telt el, s szerdán már bizakodó hangnemet ütött meg, azt állítva, hogy semmi kétsége nincs afelől, hogy a bevételi tervet végül is sikerül teljesíteni. Tény: a kormányfő hangulatától, hangvételétől függetlenül a költségvetési bevételek első kéthavi alakulása jóval az elvárások szintje alatt maradt, és ez a jövőre nézve gondot is jelenthet, legalábbis egyes, a konszolidált általános költségvetésből finanszírozott egyes kiadások „méretezése” tekintetében… Amúgy a költségvetési bevételek alakulása, s az annak kapcsán sorra került megbeszélések jobbára elkerülték a közvélemény figyelmét. Talán nem véletlenül, mert ebben az időszakban az érdeklődés homlokterébe a közszférai egységes bérezési törvény tervezete került, amely kapcsán ezekben a napokban szerveztek közvitát és végső stádiumba érkezett annak finalizálása. Egy olyan jogszabályról van szó, amely országos viszonylatban közvetlenül több mint egymillió személyt és közvetve még egyszer egy ennyit érint. Emellett eltörpülni látszik a költségvetési bevételek alakulása, de nemigen lehet megfeledkezni arról, hogy a mindenkori költségvetési bevételek képezik a fedezetét a mindenkori közszférai bérezésnek. Játék a számokkal Abból kell kiindulnunk, hogy a költségvetés ebben az esztendőben 254,7 milliárd lejes bevételre „épül rá”, ami 31 milliárd lejjel több, mint a 2016-os esztendei bevételek összege. Ilyenképpen pedig magától érthető legalábbis elméletileg, hogy a 2017-es esztendő mindegyik hónapjában nagyobb kell legyen az inkasszó, mint a megelőző évben. Ugyanakkor elengedhetetlen követelmény az is, hogy a közpénzügyi minisztérium által megállapított havi inkasszálási programok maradéktalanul teljesüljenek. Nos, az esztendő első két hónapjában ez nem így történt. Maga az ANAF elnöke, Bogdan Nicolae Stan is elismerte, hogy január és február folyamán az adóhatóságok által begyűjtött költségvetési bevételek 0,9%-kal voltak kisebbek, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Szerinte ez részben annak is tulajdonítható, hogy január 1-től az áfakulcs 20%-ról 19%-ra mérséklődött. (Ez a változás mindenekelőtt a februári bevételeket befolyásolta.) Hozzáfűzte azt is, hogy ennek ellenére a februári bevételek nagyobbak voltak, mint a múlt esztendő februárjában realizáltak. Nem szólt arról viszont, miként alakultak a bevételek a szaktárca által megállapított programhoz képest. Nos, félhivatalos értesüléseink szerint országos viszonylatban a programot nem sikerült teljesíteni, a „lemaradás” értéke meghaladta az 1 milliárd lejt. (Amúgy a program teljesítése januárban is akadozott, amikor is a konszolidált költségvetés bevételei 5,7%-kal csökkentek.) Ilyen körülmények között pedig magától értetődő, hogy az elkövetkező hónapok során mindenképp nagyobb bevételre kell szert tenni, mint amennyire eredetileg számítottak. Hogy ezt sikerül-e vagy sem, azt nehéz lenne megjósolni. A kormányfő március 3-án azt állította, hogy számára szinte érthetetlen, hogy a cigarettaforgalmazási és a fafeldolgozási szektorban miért alakultak szerfelett kedvezőtlenül a költségvetési bevételek. Azt is furcsállotta, hogy a januári 6%-os kiskereskedelmi áruforgalom-növekedés nem „társult” a költségvetési bevételek azzal arányos növekedésével. Ami nyilvánosságra került a március 3-i, valamint a március 7-i magas szintű megbeszélésekből, abból nemigen derült ki, hogy érdemben sikerült-e rátapintani a költségvetés egyes bevételi forrásai „érdugulásának” okaira. Olyasmiről lehetett hallani, hogy létszámhiánnyal küszködnek az ANAF egyes szegmensei, meg arról, hogy a csalásellenes felügyelőket „elkedvetlenítette” a pszichikai túlterhelési pótléknak 25%-ról 5%-ra történt csökkentése március 1-től. Intézkedési program Ami viszont hivatalosan is nyilvánosságra került, az az, hogy az ANAF a március 7-i találkozón benyújtott egy 14 pontos intézkedési programot, s az abban foglaltakat április 15-ig gyakorlatba is kell ültetni. A kormányfő ennek a programnak a kapcsán azt hangoztatta, hogy mindenképp hozzá fog járulni az ANAF tevékenységének jobbításához. A szóban forgó programban többek között célul tűzték ki az adófizetők érdemlegesebb eligazítását a különböző nyilatkozatok korrekt módon való kitöltése érdekében, az adóhatóság és az adófizetők közti kapcsolat gyümölcsözőbbé és hatékonyabbá tételét, a fizetési kötelezettségek átütemezési lehetőségeinek a szélesebb körű megismertetését, valamint az indokolatlan és a hamis költségelszámolás beazonosítására vonatkozó ellenőrzések fokozását. Apropó ellenőrzések: az ANAF március 9-én bejelentette, hogy ellenőrzési akciót bontakoztat ki a nyereségadóra vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatosan (a 101-es űrlap kitöltéséről van szó, amelynek benyújtási határideje március 27-én jár le). Az ezzel kapcsolatos sajtóközleményben többek között az áll, hogy az érintett adófizetők arra kötelezettek, hogy csak azokat az összegeket tüntessék fel a nyilatkozatokban, amelyek olyan ügyletekkel kapcsolatosak, amelyek jóváírhatóak, illetve elszámolhatóak. Grindeanu kormányfő a kilátásba helyezett intézkedések kapcsán megnyugtatta az ANAF alkalmazottait is, azt hangoztatva, hogy ő támogatja tevékenységüket, s ebben az összefüggésben utalt arra is, hogy a majdani költségvetés-kiigazítást követően az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság felügyelői újólag részesülni fognak a már említett 25%-os bérpótlékban. Amúgy a majdani költségvetés-kiigazítás kapcsán máris napvilágot láttak másabb ígéretek, elképzelések is. Csak úgy óvatosan jegyeznénk meg: talán még korai ilyesmikről beszélni, hisz a költségvetés-kiigazításra semmiképp sem kerülhet sor augusztus közepe előtt. Egyébként is: egyelőre a bevételek alakulása nem „ígérhet” pozitív költségvetés-kiigazítást, azaz nem lenne ajánlatos „előre inni a medve bőrére”… Hecser Zoltán