Hirdetés

Mi fán terem a passzív ház?

Követheti a hagyományos székely építészeti vonalat magas, zsindelyes tetővel, lehet minimalista, letisztult a vonalvezetése, lényeges, hogy a lehető legalacsonyabb fenntartási költséggel funkcionáljon. Ilyen egy passzív ház. Az úttörő 1990-ben készült a németországi Darmstadtban, az elmúlt tíz évben viszont már Erdély-szerte is egyre gyakrabban épülnek passzív házak. Abos Ede műépítésszel beszélgettünk.

D. Balázs Ildikó
Becsült olvasási idő: 9 perc
Mi fán terem a passzív ház?
Fotó: Veres Nándor

– Tulajdonképpen egy olyan energetikai és komfortstandardot jelent, amit a kilencvenes évek elején egy német fizikus dolgozott ki, és aminek az lenne a lényege, hogy a költségeket és a fogyasztást csökkentsük, a komfortot pedig növeljük

– szögezi le Abos Ede, amikor arra kérem, tisztázza, mit is fed a passzív ház fogalma. Mint mondja, mára a specifikus igényeknek megfelelően a standardon belül több kategóriát is kialakítottak, mint például a Passivehouse Classic, Plusz és Premium. A Plusz, a megújuló energiatermelés által, az épület energiafogyasztásával megegyező mennyiségű, a Prémium pedig annál több energiát képes termelni. A Csíkszeredában élő műépítész egyébként az első romániai passzívház-egyesület megalapítója, és immár több mint tíz éve tervez a passzívház-standardnak megfelelő épületeket.


Hirdetés

Hőszigetelés

– Ugyanannyi energiát kell bevinni egy épületbe, mint amennyit elveszít az épület a burkon, a külső falakon, a födémen, a nyílászárókon keresztül, ahhoz, hogy bent állandó hőmérsékletet tartsunk. Nyilván a komforthőmérséklet mindenkinél változik, van, akinek 20 Celsius-fok is elegendő, van, akinek kell a 22, viszont ehhez pótolni kell azt a hőt, amit az épület elveszít. Ezt meg lehet tenni többféleképpen is, a passzív házak esetében nem az a lényeg, hogy mivel fűtünk – gáz, fa, villamos energia –, hanem hogy minél kevesebbet fogyasszon az épület, minél kevesebbet kelljen pótolni, ezért a külső burkot minél hatékonyabban kell kialakítani – magyarázza Abos. Ez pedig azt jelenti – emeli ki –, hogy folytonos külső hőszigetelésben kell gondolkozni, magyarán nem elegendő csak a falakat vagy csak a tetőt szigetelni, hanem a talajjal érintkező födémet is szigetelni kell. Ezzel pedig – jegyzi meg – sok esetben nem törődnek eléggé, noha itt is nagy a hőveszteség, és az aszimmetria által a termikus komfortunkat is csökkentheti. És ha már hőveszteségről beszélünk, arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy hőt nemcsak a falakon, a szigetelésen keresztül veszíthetünk, hanem például apró kis réseken keresztül is, amelyek az áttörések mentén keletkeznek.
– Általában egy házon sok olyan kis rés lehet, amit talán észre sem veszünk, de ezeken gyakorlatilag bejön, főleg szeles időben, a hideg levegő, és egyúttal kiáramlik a benti meleg levegő. Ha pedig a légtömörség nincs megfelelően megoldva, akkor óránként akár tízszeres légcsere is megtörténik a házban, ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy tízszer újra kell melegíteni a belső légtömeget. Ez már nem kontrollált légcsere, ezzel a komfortunk is csökken, és nem utolsósorban megnő a ház fenntartási költsége. Van erre egy ellenőrzési módszer, pozitív vagy negatív nyomás alá helyezzük a házat, azaz megnöveljük a belső nyomást, vagy elszívjuk belőle a levegőt, és ellen­őrizni lehet, hogy 50 pascal nyomáson mekkora benne az óránkénti légcsere, hol van szivárgás – magyarázza.

Veres Nándor

Hőhidak
Nagyon fontos tényező a hőhidak kiküszöbölése is, és úgy véli, ezzel a vetülettel nem foglalkozik kellőképpen a szakma. Itt beszélhetünk szerkezeti, geometriai vagy légtömegáram által, a gyenge légtömörség okozta hőhidakról is. Ezek közül pedig a legfontosabbak a szerkezeti és a légtömegáram által okozott hőhidak.

– Ha nem figyelünk oda, ezek által egy passzív ház kifűtésére elegendő hőt is elveszíthetünk, ami 15 kWh/m2/év, ez pedig egy 100 m² hasznos felületű épület esetében 1500 kWh-t, pénzben pedig 1 lej/kWh árral számolva is 1500 lejes évi pluszfűtésköltséget jelenthet

– fejti ki Abos Ede.

 Tájolás

Az épület lehető leghatékonyabb szigetelése mellett szintén nagy figyelmet kell fordítani a tájolásra – emeli ki Abos. Azaz nagyon fontos, hogy amíg az északi oldalra lehetőleg kis méretű és kis­számú nyílászárókat tervezünk, addig a nagy üvegfelületek a déli oldalon legyenek, ezáltal pedig bármilyen meglepő, de télen is pozitív lesz a mérleg, a szoláris nyereséggel ugyanis több energiát kaphatunk a nyílászárókon keresztül, mint amennyit elveszítünk.
– Természetesen ez csak nagyon jó és megfelelően beépített nyílászárók esetében áll fenn. A gyengébbek esetében is megkapjuk ezt a nyereséget, amikor télen süt a nap, fölmelegszik a ház, viszont az a baj, hogy nagyon hamar elveszíthetjük, ha nem jó az épületnek a termikus burka. Nyáron az épület stílusának megfelelő aktív árnyékolás – zsalugáterek, zsalúziák stb. – mellett passzív árnyékolással is lehet ezt ellensúlyozni, ilyenek például az épületek falsíkján túllógó ereszek vagy más szerkezeti elemek.

Természetes légcsere

A passzív házak esetében kontrollált légcserével történik a benti levegő frissítése. Zárt térben – jegyzi meg beszélgetőpartnerem – személyenként 30 m³/óra friss levegőre van szükség, ezt télen-nyáron biztosítani kell. Nyáron, ha akarjuk, kinyithatjuk az ablakot, a városi legendák ellenére a passzív házakban is ki lehet nyitni az ablakot – mondja nevetve –, az a fontos, hogy ez a légcsere kontrollált legyen, amit egy hővisszanyerő szellőztetőrendszerrel lehet megoldani. Hogy ez pontosabban mit is jelent?  Kívülről kapja a rendszer a friss levegőt, ami átmegy a hőcserélőn, bentről elszívja az elhasznált levegőt, ami ugyancsak átmegy a hőcserélőn, és ezáltal tulajdonképpen az elhasznált levegő átadja a hőjét a bejövő friss levegőnek, az elhasznált levegő pedig távozik. De a szellőztetőrendszer nem csupán a friss levegőt biztosítja – emeli ki –, hanem csökkenti a beltérben a szén-dioxid-szintet, különböző illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációját, a páratartalmat, a radon koncentrációját, sőt szűri a kinti port. Mutatja is, a kis irodában, ahol ülünk, a fentebb említett szellőztetőrendszer van beépítve, a négy-öt hónappal ezelőtt lecserélt szűrő ma már fekete. Nyilván, ha nem nyitunk ablakot, nemcsak a por, a pollen, de a kinti zaj és egyéb szennyeződés sem áramlik be.

– Egy nagyobb hálószobában is, ha 30 m³/óra/személyt számolunk, akkor legtöbb két órára biztosított a friss levegő, ez azt jelenti, hogy kétóránként kellene szellőztetni. Itt az irodában is kipróbáltuk, van 27 négyzetméterünk, és nyáron buktatott ablak mellett fél óra alatt felmegy 1000 PPM (part per million) fölé a szén-dioxid-szint. Az 1000-1500-as szint a felső határa annak a szén-dioxid-koncentrációnak, ami még egészséges határnak nevezhető, fölötte egészségtelen a levegő

– magyarázza. Pillanatnyilag a külső friss levegő szén-dioxid-koncentrációja 400-420 PPM, az 1960-as években még 320 PPM-es szintet mértek.
Az az ideális megoldás, ha már a tervezésnél passzív házban gondolkodunk, de mi történik, ha a már meglévő házunkat szeretnénk passzívvá átalakítani? Lehetséges – derül ki –, hiszen külön kategória létezik az épületfelújításra (EnerPHit), bár tudatában kell lenni annak, hogy ez esetben nagyobb befektetéssel lehetne arra a szintre hozni, mint egy új épületet, ezért ez a passzívház-standard sokkal engedékenyebb.

Veres Nándor

Úri huncutság? Korántsem

Ha már a költségek szóba kerültek, az is kiderül, hogy az indulásnál tapasztalt többletköltség az évek során megtérül. Ede és csapata mára már számos passzív házat tervezett Erdély-szerte, több ilyen épületben jó néhány éve már laknak is, van tehát tapasztalat a működésük tekintetében, és nem utolsósorban rálátásuk van a piaci trendekre, arra, hogy az évek során hogyan alakultak az igények.

– Általában, akik passzív házat szeretnének, azok föl vannak készülve, tudják, mit akarnak, és azt miért. Romániában pluszbefektetésként 15-20 százalékot kell számolni. Vannak olyan dolgok, amelyek számszerűsíthetők, de vannak olyanok is, amelyeket nem lehet számszerűsíteni, hiszen egy egészséges, komfortos, jó levegőminőségű épületben sokkal kisebb az esély, hogy az embernek egészségi problémái lesznek

– fejti ki. – Az eddigi visszajelzések alapján elmondható – mutat rá –, hogy a kezdeti nagyobb befektetés idővel előnnyé kovácsolódik.
Az általuk Csíkszentsimonban tervezett passzív házat hozza fel példaként, amely mínusz 20 Celsius-fokban működik a legjobban, amikor is fűtés nélkül, napsütésben a benti hőmérséklet felmegy 24-45 fokra, és ez a meleg bent is marad.

– Télen napsütésben nagy a szoláris nyereség, a legnagyobb hidegben a legjobb, mert akkor süt a nap. Amikor ködös idő van, nincs nagy hideg, de szoláris nyereség sincs

– mondja.
A szóban forgó 180 négyzetméteres hasznos felületű épületben négy éve laknak, és ez alatt az időszak alatt a ház hűtéséhez, fűtéséhez, meleg víz előállításához, ventilációhoz, illetve a padlófűtést és a fagymentesítőt működtető három keringetőpumpa működtetéséhez 7000 kWh-t fogyasztottak.

– Passzív házat építeni bármiből lehet

– szögezi le Abos Ede. Itt nem az a kérdés, hogy miből készül, hanem az, hogy a meghatározott értékek megvalósuljanak. – Lehet ez falazatos épület, lehet könnyű szerkezetes, de a könnyű szerkezet is lehet fából vagy akár fémből is. A tervezés alatt egy 3D-s modellen ellenőrizzük, hogy milyen a benapozás, hogy mekkora lesz a szoláris nyereség, az éves átlagos fűtési energiaigény, és ha az értékek valamilyen okból nem megfelelőek, az optimális mutatók érdekében változtatni lehet az épület helyzetén, a nyílászárók méretén, a hőszigetelés vastagságán vagy akár a tájoláson is. Ez szoros együttműködést feltételez a megrendelő, a tervező és a kivitelező csapat között – összegzi a szakember.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!