enyhe havazás
borús égbolt
Mesterségem címere…
Egyre több olyan szolgáltatás vagy kisvállalkozás jelenik meg vidékünkön, amelyről – valljuk be őszintén – az elmúlt huszonakárhány évben csak a tévéből értesültünk. A legtöbbjük története úgy kezdődött, hogy Nyugat-Európában járva meglátott egy hasonló szolgáltatást, megtetszett neki, eljátszadozott a gondolattal, mi lenne, ha otthon megvalósítaná. Némi tőkére szert tevén – legtöbbször nyugati munkával megkeresett pénzzel – megvásárolt egy kistrapált gépezetet, majd itthon beindította a vállalkozást.
Többek között így jött létre nyomda, de indult útjára a nálunk nem éppen honos utcai perecsütés és -árusítás, vagy éppen az almapréselés. Húsz évvel ezelőtt a fejőgépek sem voltak mifelénk honosak, ahogyan a vastehénre is úgy bámultunk, mint a csordából hazatérő borjú az új kapura. Ezek a vállalkozások lassan meghonosodtak nálunk is, egyesek ma jó pénzeket keresnek ebből, igaz, húsz évvel ezelőtt nem éppen ezekben a szolgáltatásokban képzelték el jövőjüket.
A napokban egy újabb, számomra nagyon új szolgáltatásra lettem figyelmes Csíkszeredában. Egy lakókocsit alakítottak át, amelyben párnákat, paplanokat tisztítanak, és ami meglepő volt még számomra, az az, hogy már nyitás előtt sor van az utánfutóból bódévá változtatott vállalkozás előtt. A közelben lakó ismerősöm szerint mindig van várakozó, pedig az iparos gyorsan dolgozik, mert a bódé oldalán szereplő hirdetés szerint a párna vagy paplan méretétől függően 5-10 perc a tisztítás. És ami meglepő, nincs tollfelhő a bódé körül, sőt még tollpihét sem látni a környéken.
Ötletes vállalkozásból tehát nincs hiány, öröm látni, hogy vannak olyan találékony emberek, akik számunkra elsőre felfoghatatlannak tűnő iparágakat is képesek meghonosítani a megyében. Ilyen a vadkender-termesztés is, ez sem őshonos a környéken. Igaz, jóval veszélyesebb, mint a tollpárna tisztítása.
Kopacz Gyula
-min.jpg)
