A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a hazai gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – derül ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéséből. Összehasonlításképpen februárban, az ukrajnai invázió előtt még 4,2 százalékos bővülést vetített előre az EB. Lefelé módosították a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzéseket is, tavaszi jelentésében a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számol az EB, szemben a téli prognózisban szereplő 4,5 százalékkal. Az inflációs mutatókat viszont felfelé módosították, Románia esetében erre az évre 8,9 százalékos, jövőre 5,3 százalékos pénzromlással számol az Európai Bizottság. A februári előrejelzésben még 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre. Az államháztartási hiány az EB várakozásai szerint a GDP 7,5 százalékát teszi ki idén, 2023-ban pedig GDP-arányosan 6,3 százalékra csökken. Az államadósság 2022-ben várhatóan a GDP 50,9 százalékát teszi ki, jövőre pedig 52,6 százalékra nő, elsősorban a nagy deficit miatt. A hónap elején az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság a korábban becsült 4,3 százalékról 2,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását. Ez összhangban áll a nemzetközi pénzintézetek legfrissebb becsléseivel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis nemrég 4,8 százalékról 2,2 százalékra korrigálta a román gazdaság növekedésére vonatkozó idei prognózisát, a Világbank pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,9 százalékos GDP-növekedéssel számol legutóbbi jelentésében. Az idei állami költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz.

Agerpres