A csíkszeredai találkozó után Gyergyószentmiklóson is kerekasztal-beszélgetésre gyűltek össze a méhészek, hogy az állományokban megfigyelt jelenségekről, azok okairól és a lehetséges megoldásokról tanácskozzanak. A találkozón a Gyergyói Méhészek Egyesülete és a Hargita Megyei Méhészegyesület tagjai vettek részt. Ahétfői, gyergyószent­mik­ló­si, Csiky-kertben szervezett beszélgetés alkalmával ugyanazok a kérdések merültek fel, mint a január közepén, Csíkszeredában szervezett találkozón. A méhek szokatlan viselkedésére többfajta magyarázatot próbáltunk találni, de tény, hogy összetett jelenségről van szó, nem könnyű megtalálni a miérteket – mondta érdeklődésünkre Mezei Attila, a Gyergyói Méhészek Egyesületének alelnöke. – Mindenkinek megvan a saját elképzelése a méhészek között, hiszen többen többfélét tapasztaltunk. Tény, hogy a méhek elhagyják a kaptárokat, amit nagy százalékban az atkák jelenléte okozhat, de bizonyos helyszíneken a sáskainvázió idején történt permetezések is befolyásolhatják. Itt a kijáró méhek elpusztultak: nem kizárt, hogy a méreganyag beépült a viaszba, és ennek következtében hagyták el a méhek a kaptárokat. Viszont más helyeken, ahol nem volt permetezve, a méhésztársak ugyanígy tapasztaltak hasonló kaptárelhagyást – osztotta meg a tapasztalatokat Mezei Attila. A méhész szerint néhány felmerülő kérdésre az elhalt méhekből vett minta alapján laborvizsgálatokkal választ lehetne adni, viszont sok esetben a méhek a kaptárokat elhagyva, a természetben pusztultak el, így ez a lehetőség sem jelentene átfogó megoldást. – A találkozó arra mindenképpen jó volt, hogy minden jelen lévő elmondhatta, megoszthatta a gondjait, nehézségeit és közösen tudtunk gondolkodni. Bízom benne, hogy további beszélgetéseink is lesznek, közösen keressük a megoldást, a jelenség okait – mondta el Mezei. A gyergyói méhészegyesület alelnöke hozzátette: hasonló problémák Magyarországon már több éve jelentkeztek, sajnos már nálunk is tapasztalhatók ugyanezek.

Boncina-Székely Szidónia