Kegyeleti és zarándokhellyé alakították át Maroshévízen a Zsákhelyi Katonai Temetőt, amelynek avatóünnepségét holnap, október 15-én tartják. Hatalmas előrelépés ez, hiszen néhány évvel ezelőtt az akkor még magántulajdonban lévő területet legelőként használták. Most a református egyház tulajdona. [caption id="attachment_37673" align="aligncenter" width="1600"] Négynyelvű az obeliszk felirata. Zarándokhely lehet Fotó: Barticel-Kiss Krisztián[/caption] Éppen száz évvel ezelőtt, 1916 októberében a környéken dúló harcok idején nyitották meg Maroshévízen a Zsákhelyi Katonai Temetőt, ahová a katonai kórházban elhunyt sebesülteket temették. – Adataink szerint összesen 163 katonát temettek el ebbe a hősi parcellába – mondta Barticel Kiss Krisztián helybéli református lelkipásztor –, magyar, német, lengyel, orosz, ukrán, lengyel, cseh és román katonákat. Hangsúlyozom, hogy a német és a Monarchia hadseregé- nek katonáin kívül például a katonakórházban kezelt orosz hadifoglyokat is ide helyezték végső nyugalomra, s nem egy sáncba lökték bele, mint tették azt sok helyen a hadifoglyokkal. Barticel Kiss Krisztián röviden összefoglalta a temetkezési hely történetét, amely eredetileg civil temető volt és ennek részeként jött létre a hősi parcella, azért éppen itt, mert a katonai kórház is a közelben volt. 1956-ig a helyi magyarok rendben tartották, majd államosították, és elhalványult a hősök emléke, a terület pedig legelővé degradálódott. – Vannak olyan fényképek, amelyek arról tanúskodnak, hogy tehenek meg kecskék legelnek a hősök sírjain – jegyezte meg a lelkész. 1990 után az RMDSZ, az Urmánczy Nándor Egyesület és a helyi Székely Tanács is próbálta a temetőt rendbe tenni, gondozni, fakereszteket is állítottak a sírokra, de rövidesen ismeretlen tettesek összetörték a kereszteket. Feljelentést a tulajdonos tehetett volna, de a Sbârcea családot, amely visszakapta az államosított temetőt, nem érdekelte. – Két évvel ezelőtt, 2014 januárjában a református egyház megvásárolta a temetőt azzal a szándékkal, hogy rendbe tegye a hősi parcellát is – emelte ki Barticel Kiss Krisztián. – Megszereztük az engedélyeket a román Honvédelmi Minisztérium Hősök Kultuszának Nemzeti Hivatalától (az ONCE-től), és minden egyéb jóváhagyást a felújításhoz, mert minden törvénynek maximálisan eleget kellett tenni, s végül – többnyire pályázati pénzekből – elkészült a hősi parcella. A lelkész hozzátette, hogy bár az itt nyugvók neve ismert, nem lehet tudni, hogy ki melyik sírban van, így a most készült turulmadaras emlékmű rögzíti a neveket, a hadtestet, amiben szolgáltak az elesettek, ugyanakkor az évszámot, amikor meghaltak. Az obeliszk felirata négynyelvű: orosz, német, román és magyar. Ugyanakkor a hősi parcella részét képezi harminc faragott sírkő, illetve öt márványtábla. – Eddig a templomokba volt beszorítva a maroshévízi magyarság minden ünnepsége – vélekedett a református lelkész. – Most célunk az volt, hogy ez a rendezett temető egyben zarándokhely, kegyeleti hely legyen, ahol a hősök emlékét fenn tudjuk tartani és táplálni, ahol a turulmadár őrködik és a Szózat versszakai vannak az obeliszkre rávésve. Úgy gondolom, méltó hely ez ünneplésre, emlékezésre és magyarságunk megélésére. Az emlékhely létrehozásához a Budapesti 15. Kerület testvérváros önkormányzata, a Budapest 21. Kerület önkormányzata, Marcali város önkormányzata, a maroshévízi református egyházközség, a Magyar Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Magyar Nemzetstratégiai Intézet, valamint Hargita Megye Tanácsa járult hozzá. A hősi parcella avatóünnepsége október 15-én 12 órakor ökumenikus igei megnyitóval és emlékműszenteléssel kezdődik, köszöntőbeszédek és történelmi visszatekintés hangzik el. Közreműködik Kilyén Ilka érdemes művésznő, a Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikara, valamint a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar. A rendezvény szervezői: Hargita Megye Tanácsa és a maroshévízi református egyházközösség. Daczó Katalin