Azt már jó ideje sejteni/tudni lehetett, hogy a 2020-as esztendő az autógyártás, valamint a nemzetközi autópiac alakulása szempontjából zaklatottnak és viszontagságosnak bizonyulhat. Többek között a jövő esztendőben hatályossá váló megszigorított károsanyag-kibocsátási értékhatár, a kínai kereslet visszaesése, az Amerikai Egyesült Államok kilátásba helyezett megemelt vámtarifái (ami amolyan kereskedelmi háború előjeleit hozta magával), valamint a gépkocsigyártás strukturális változásainak okán. Ezt tetőzi most a kínai koronavírus okozta járvány, amelyet azon nyomban megérzett a fél világ autóipara is. Az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) tegnap reggel hozta nyilvánosságra az európai országokban forgalomba bejegyzett új személygépkocsikra vonatkozó helyzetjelentését. Abból az derül ki, hogy uniós viszonylatban 7,5%, európai viszonylatban pedig 7,4%-kal kevesebb új személygépkocsit írattak be forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. (Amúgy ez az első olyan ACEA-statisztika, amelyben az uniós tagállamok között már nem szerepel az Egyesült Királyság.) Vannak azonban olyan országok, ahol több új személygépkocsi szerepel a statisztikában, mint tavaly, de több azok száma, amelyekben esetenként jelentős visszaesés következett be. Ez utóbbiak között említhetjük Dániát 12,4%-os zsugorodással, Franciaországot 13,4%-ossal, Lengyelországot 14,1%-ossal, Svédországot 18%-ossal, Svájcot 10,2%-ossal, s nemkülönben országunkat is, amely esetében a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik száma 10,5%-kal volt kevesebb, mint 2018 januárjában. Említettük, hogy vannak olyanok is, amelyek esetében piacbővülésről lehet beszélni: a múlt esztendei listavezető, Litvánia megőrizte vezető helyét, a balti országban januárban 35,1%-kal több új személygépkocsit jegyeztettek be forgalomba, mint a múlt esztendő januárjában. A második helyre ugyancsak egy jelentéktelen piaci szereplő – Ciprus – került, ahol az új személygépkocsik száma januárban 14,2%-kal volt nagyobb, mint 2018 januárjában. Magyarországon 4,1%-os piacbővülést jegyeztek, Görögországban 6,2%-ost, Norvégiában pedig ugyancsak 6,2%-ost. Ezek szerint az összkép kedvezőtlen, főleg azért, mert a nagy piaci szereplők mindegyike esetében visszaesés következett be, a végeredmény az volt, hogy európai viszonylatban januárban 77 628-cal kevesebb új személygépkocsit írattak be forgalomba, mint 2018 azonos hónapjában. Ugyanakkor a piac az 1 milliós küszöb alatt maradt. Kivétel nemigen akad A dolgok ilyenszerű alakulását megérezték a nagy autógyárak is, amelyek túlnyomó többsége ugyancsak arra kényszerült rá, hogy kitegye a mínuszt az eladásszám elé. Arányok tekintetében a legnagyobb vesztesnek a Mazda nevezhető, amelyből európai viszonylatban januárban 30,2%-kal kevesebb új személygépkocsit írattak be forgalomba, mint a múlt esztendő azonos hónapjában. Nem volt messze tőle a Ford sem, amely 22,7%-os visszaesést jegyzett. A Renault Csoport esetében ugyancsak kedvezőtlen számadatokról beszélhetünk: annak szintjén 16,3%-os visszaesés következett be, abból pedig 7,4% a Renault, 30,2% pedig a Dacia számlájára írható. Sokak szerint ez meglepetést jelent, annál is inkább, mert a Renault a múlt esztendő vége felé egyes modellekből új generációkkal jelentkezett, és növelte az elektromos autók választékát is. Érdekesen alakult a VW Csoport piaca: annak szintjén 0,4%-os visszaesés következett be, ugyanakkor a Porsche márkájú járgányokból 76,4%-kal több szerepel a statisztikában, mint a 2019-es esztendő januárjában, a Seat esetében 10,4%-kal büszkélkedhetnek, nem így a Volkswagen esetében, amely 6,6%-os zsugorodást jegyzett, a Skoda pedig 1,4%-ost. Kedvezőtlennek nevezhető a PSA Csoport januári eredménye is, lévén hogy 12,9%-kal csökkent az eladásszám, s ez mindenekelőtt az Opel számlájára írható, ebből a márkából 27,5%-kal kevesebbet jegyeztek be forgalomba, mint 2019 januárjában. Jól teljesített viszont a BMW, amely esetében a forgalomba beírt új járművek száma 9%-os növekedést jelentett, vagy a Toyota, amely 11,5%-os bővüléssel büszkélkedhetik. Rossz hónap volt A múlt esztendő során kevés olyan hónap volt, amikor is országunk ne szerepelt volna a növekedési ütem toplistáján. Most meglepetésszerűen egy viszonylag jelentős zsugorodás következett be. Egyes piaci elemzők szerint ez többek között azzal is magyarázható, hogy a potenciális vevők között szépszerével akadnak olyanok is, akik egy új beígért modell megjelenésére várnak, vagy olyanok, akik a roncsprogramra „szomjaznak”. Lehet, hogy van valami igazság ebben a meglátásban, de az mindig is úgy volt, hogy valaki erre, más pedig arra várt. Olyan feltételezések is vannak, miszerint a tavaly azért volt erőteljesebb a vásárlás, mert sokan arra számítottak, hogy várhatóan meg fognak drágulni a személygépkocsik, a környezetszennyezés csökkentése jelentette plusz költségek okán. Maradjunk annyiban, hogy a múlt esztendő januárjához viszonyítva 10,5%-kal kevesebb új személygépkocsit írattak be forgalomba, szám szerint 12 489-et. (Ez a megelőző hónaphoz viszonyítva is viszonylag jelentős visszaesést jelent, amikor is 13 773 új járgány forgalmi engedélyének a kibocsátására került sor.) A márkák tekintetében igen nagy a szórásmező, míg a Volkswagen esetében 70%-kal több új személygépkocsit írattak be forgalomba, mint 2019 januárjában, a Dacia esetében 32%-os visszaesés következett be. Ennek ellenére is a listavezető januárban is a Dacia volt, amelyből összesen 3570-et írattak be forgalomba, azt követte 1341 egységgel a Volkswagen, 1163-mal a Renault és 1028-cal a Skoda. Kevesebb Dacia A jelek szerint a piaci megingást megérezte az Automobile Dacia Rt. is: januárban Mioveniben 22 257 Dacia összeszerelésére került sor, ami mintegy 10 600-zal kevesebb, mint a 2019 januári eredmény. Ezen belül 40%-kal csökkent az összeszerelt Duster terepjárók száma. Míg 2019 januárjában a szerelőszalagokról 25 442 Duster került le, a múlt hónapban csak 15 687. Az is igaz viszont, hogy ebből a modellből pillanatnyilag kevesebb a választék, az összkerékmeghajtású esetében csak a 115 lóerős 1,5 dCi verzió gyártódik jelenleg. (A tavaly néhány hónapig összeszerelték a benzinüzemelésű 150 lóerős verziót is.) Ugyanakkor nőtt a legyártott Sanderok száma, közel 3800-ra, míg az a múlt esztendő januárjában csak 2159 volt. A Dacia illetékesei egyébként nem kívánták kommentálni a januári termelési eredményeket. Küszöbön a roncsprogram A Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján február 11-én hozták nyilvánosságra és bocsátották közvitára – február 21-gyel bezárólag – az idei „roncsprogram” finanszírozási útmutatóját. Ugyanaznap tartott sajtótájékoztatót Costel Alexe megbízott környezetvédelmi miniszter, aki ismertette az idei kiírás várható újdonságait. A nagy kérdés viszont az, hogy mikor dördülhet el a rajtpisztoly. Meglátásunk szerint március első napjaiban, lévén, hogy a február 21-én záruló közvitát követően kerülhet csak sor a finanszírozási útmutató véglegesítésére, illetve az azt jóváhagyó rendelet kibocsátására. Egyébként a tárcavezető bejelentése szerint az idén lesznek újdonságok is. Így például a programba bekerül a motorkerékpárok selejtezése, illetve megvásárlása is. Egy másik újdonság, hogy a program keretében megvásárolt elektromos gépkocsit a tulajdonos egy évig nem adhatja el. Különben az idén a hazai gépkocsipark felújítását szolgáló programra összesen 545 millió lejt kívánnak fordítani. A klasszikus változat (Rabla Classic) keretében a tavalyinál nagyobb költségvetést irányoztak elő, ami révén lehetővé válik 60 000 kiöregedett autó leselejtezése, illetve forgalomból való kivonása. Nem tartozik e témakörhöz, de lévén, hogy a roncsprogram elsődleges céljai között szerepel a károsanyag-kibocsátás csökkentése is (olyan gépkocsik megvásárlásának az ösztönzése révén, amelyek ilyen szempontból „környezetkímélők”) érdemesnek tartjuk utalni egy minap megjelent és már hatályba is lépett kormányhatározatra. A Hivatalos Közlöny február 14-i számában jelent meg a 2020/116-os kormányhatározat, amely révén megállapítottak egyes intézkedéseket az Európai Parlament és az Európai Tanács azon 2018/956-os rendelete előírásainak a gyakorlatba ültetése végett, amely az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szól, továbbá azon EP és ET 2019/631-es rendeletének a gyakorlatba ültetése végett, amely az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szól. A szóban forgó monitorizálási és jelentési feladatkört hazai viszonylatban a kormányhatározat értelmében a RAR fogja ellátni, s az uniós irányelvek megkövetelte jelentéseket az küldi majd meg az Európai Bizottságnak. Ide tartozik az is, hogy az Európai Unió eddig hatályos hasonló jellegű irányelvei hatályon kívül helyeződtek, akárcsak az azok romániai alkalmazását elrendelő 2011/902-es és a 2012/238-as kormányhatározatok. Teret hódít az elektromos Az elektromos autók térhódítása világszerte megmutatkozik. Azok piaci részesedése szempontjából viszont igen nagy a szórásmező. Így például országunkban az utóbbi 2-3 évben megmutatkozó iramos növekedés ellenére is azok piaci részesedése még szerénynek nevezhető. Bár a roncsprogram keretében azok támogatása jelentős, de annak ellenére is a potenciális vásárlók nagy részének az még túlontúl drágának bizonyul, másrészt pedig a töltőállomások száma is elenyésző. Egyes becslések szerint az idén az elektromos autók eladásszáma megduplázódhat, meghaladva a 3000 egységet, sőt egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy súrolni fogja a 3500-at, arra való tekintettel, hogy a cégek részéről is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. (Tudni például olyan vállalkozásról, amely jelenleg több mint 50 elektromos autót számláló flottával rendelkezik, nevezetesen Renault ZOE és Nissan Leaf modellekkel.) A Renault egyébként január végén jelentkezett a ZOE modell második generációjával, amelynek autonómiája már 395 kilométer. Ennek kapcsán megjegyeznénk azt is, hogy az elektromos autók hazai piacán 2019-ben a Renault ZOE, a Kangoo és a Nissan Leaf együttesen 54%-os részarányt vallhatott a magáénak. Különben a Renault Commercial Románia vezérigazgatója, Hakim Boutehra meglátása szerint a 2030-as esztendőben az elektromos meghajtású autók piaci részesedése 10-15% körül várható. A legfrissebb értesülések szerint az elektromos meghajtású modelleken túl a Renault a hibrid, a plug-in hibrid és a GPL üzemelésű modelleket újabbakkal fogja kiegészíteni. Az új modellek között szerepel a Captur plug-in hibrid és a Clio Hibrid. Az új motorok tekintetében a célkitűzés az, hogy 2021-ben a Renault Csoport szintjén a szén-dioxid-kibocsátás átlaga 95 gramm alá kerüljön. (Ez amúgy elérhetetlen lenne az elektromos és a hibrid verziók nélkül.) Azt, hogy a Daciának mikor lesz elektromos modellje, most már nagy vonalakban tudni lehet. A hónap első napjaiban Hakim Boutehra azt mondta, hogy lesz elektromos Dacia: „Az be fog következni, de nem tudom megmondani, hogy mikor, a technológiával rendelkezünk, s mindazzal, amire szükség van. A döntés is megszületett”. Az elmúlt hét végén viszont ismertették a Renault Csoport pénzügyi eredményeit, s azzal egyidejűleg a Dacia majdani elektromos modellje színre lépésének menetrendjét is. Ezt fogja megelőzni az idén az új elektromos Twingo, ezt követően azonnal, pontosabban 2021-ben a Dacia Urban City Car modellje. Meg nem erősített, de valószínűnek tűnő értesülések szerint annak a Renault K-ZE modellnek az adaptálásáról van/lehet szó, amelyet a franciák Kínában dobtak a piacra, s amelyet 2018 szeptemberében mutattak be a Párizsi Autószalonban. Azt viszont, amint már arról többször is írtunk, némileg át kell alakítani. Olyasmit is hallani, hogy annak ára 15 000-20 000 euró között lehet, évente 50 000 egységet gyártanának le. Durván számolva ez évi 1 milliárd eurót jelentene az Automobile Dacia számára. Addig is a Dacia márkanév alatt összeszerelt személygépkocsik motorjai a legkorszerűbbek közé tartoznak, beleértve az 1,33 literest, amelyet a Renault a Mercedes Benz mellett fejlesztett ki vagy az új 1,0 TCe-t, amelyet a Nissan mellett fejlesztettek ki. Hallani arról is, hogy a Daciának lesz egy hibrid modellje is, s egyes értesülések szerint az egy ráncfelvarráson áteső Duster modell lesz.

Hecser Zoltán