Szemembe szúrtál, mint egy nagy szeget / az álmoktól szikrázó éjszakát. / Mint kárhozott, ha Istent emleget, / betörném mind a mennyek ablakát. // Kint fekete hó hull a kerteken / nem hagyhatok halványkék lábnyomot, / rám dől az éj fala, ha fölkelek / és halott emberekkel álmodok. // Ki lesz öröm nekem, ha érkezem? / Kinek szívén remeg várakozás? / Isten milyen világát éhezem? // A túlvilág sem végső állomás? / Későn ér haza, aki messze jár. (Fekete vers) 100 költemény című, 9. kötetéből választottuk a fenti sorokat. A tizedik, már megszerkesztett kötetét nem adhatta át személyesen a hagyományos panaszözön közepette, ami végén mindig megkérdezte: „Te, költő vagyok vagy sem? Eddig olyantól, akit mások költőnek tartanak, még választ nem kaptam e kérdésemre. Egyszer ugyan egyik szerkesztőségben megütötte fülem egy gúnyos megjegyzés, az önjelölt költőről…” Nem várta tőlünk, barátaitól soha a biztató választ, megszállottan kitartott amellett, hogy ne baráttól hallja, költő-e vagy sem. Már nem hallhatja elismertektől sem a megnyugtató szavakat. Nyáron 100 válogatott költeményét ajánlotta sok szertettel. Szép vers valamennyi, pontos, lecsiszolt, legtöbbje kedvenc versformájába, szonettbe idomítva. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör „külső” tagjaként üdvözölhettük találkozásaink, felolvasásaink alkalmával. Büszke volt e címre, ahogy mi is őrá, a melankolikus, súlyos májbetegsége miatt az elmúlással állandóan parolázóra, az ezrével írt versek szerzőjére. Az elmúlt hét végén esett kómába, e hét elején pedig hasonlóan „derűlátó” barátja, dr. Kercsó Attila után ment. Borszéken született és élt, Marosvásárhelyen a művészetiben érettségizett, szobrászatot tanult. A katonaságnál szerzett betegsége miatt nem tanulhatott tovább, tisztviselő lett szülővárosában, ahol az utóbbi években kis helytörténeti múzeumot is berendezett, vezetett, a fürdőváros történetét ismertetve az érdeklődőknek. Agyvérzés végzett vele Marosvásárhelyen, ahol az önkívületben lévőt próbálták megmenteni. Utódot nem hagyott versein és a még édesapja által Borszékről – német nyelven – őrzött, gazdag, emlékező, emlékeztető anyagon kívül. Júliusban töltötte a 68 évet. Nyugodjon békében! A gyergyószentmiklósi Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör Temetése ma 14 órakor lesz a borszéki köztemetőben.