Az Európai Régészet Napját ünnepelték szombaton Homoródszentpálon a Maros Megyei Múzeum szakemberei annak apropóján, hogy a kis településen végeznek jelenleg feltárásokat. A rendezvénynek a helyi kultúrotthon adott otthon, ahol kicsik és nagyok egyaránt betekinthettek a rómaiak életébe: megismerhették viseletüket, harci technikájukat, edényeiket, pénzüket és megcsodálhatták a falu alatt lévő egykori katonai bázis rekonstruált látványtervét is. Igazi családias hangulat és valódi római katonák fogadták a homoródszentpáli kultúrotthonba betérőket szombaton, ugyanis kicsiknek és nagyoknak egyaránt kikapcsolódási lehetőséget biztosítottak az Európai Régészet Napja alkalmából tartott rendezvényen. Az esemény jó alkalmat biztosított mind a helybéli, mind a környékbeli lakosoknak arra, hogy megismerkedjenek a faluban végzett ásatások során felszínre került leletanyag egy részével, és bepillanthassanak a település alatt található egykori római katonai bázis életébe. Amint azt Pánczél Szilamér, a Maros Megyei Múzeum osztályvezető régésze elmondta, a tavalyi ásatások lezárásaként is tartottak nyílt napot, amely igencsak nagy népszerűségek örvendett, innen jött az ötlet, hogy idén is szervezzenek valami hasonló, látványos rendezvényt. Ezúttal az időjárás nem kedvezett a szabadtéri rendezvénynek, ezért döntöttek a kultúrotthon mellett, mint helyszín. – Nagyon fontosnak tartom, hogy kutatási eredményeinkről beszámoljunk a helyi közösségnek, mert igazából ez az ő örökségük. Abban az esetben garantált ennek a lelőhelynek a jövője, ha a helyi közösség is megtanulja értékelni azt, amivel rendelkezik – fogalmazott a régész. Hozzátette, a homoródszentpáli lelőhely is szerepel azon a listán, amelyet Románia UNESCO listára szeretne nevezni. Ehhez azonban két feltétel kell teljesüljön, egyik a lelőhely épségének biztosítása, a másik pedig, hogy ne végezzenek olyan beavatkozások, amelyek az eredetiségét megkárosíthatnák. – Jelenleg azon dolgozunk, hogy ezek a feltételek teljesüljenek, hogy tudjunk bemutatni valamit ebből az idelátogató turistáknak, és az ilyen jellegű rendezvények is ezt a célt szolgálják – tette hozzá Pánczél Szilamér. Elmondta, jelenleg a helyi vezetőséggel és budapesi építészekkel azon ötletelnek, hogy miként lehetne ebből a katonai táborból régészeti parkot kialakítani és a felszínen is bemutatni a földben rejtőző kincseket. [caption id="attachment_123475" align="aligncenter" width="2560"] Múzeumpedagógiai foglalkozás[/caption] Múzeumpedagógiai foglalkozások nemcsak gyerekeknek A nyílt nap keretében a látogatók megtekinthették az ásatások során előkerült leletanyag egy részét. Főként kerámiamaradványokat tettek közszemlére, a közönséges használati tárgyak mellett importedények maradványaira is bukkantak, amelyek a mai Hollandia, Franciaország területéről érkezhettek Szentpálra kétezer évvel ezelőtt. – Ezek nagyon jó minőségű, drága edények voltak, hiszen a máz és a minta ma is jól kivehető rajtuk – tudhattuk meg a bemutatóból. Ezen kívül főzőedényeket, tároló, tálalásra használt edények maradványait is bemutatták. – Ezek már sokkal durvább anyagból készültek, hiszen funkcionális szerepük volt, nem szépek, hanem hasznosak kellett legyenek – hangzott el. A régészek az edénydarabokból látványterveket is készítettek, ezek segítségével szemléltették az egykori kerámiákat. A leletek bemutatása mellett számos múzeumpedagógiai foglalkozás is várta a gyermekeket. Többek között megismerkedhettek a római öltőzékekkel, elkészíthettek papírból ruhákat és felöltöztethettek egy figurát, de mozaikot is készíthettek, sőt korabeli érméket is festhettek kedvükre. Római katonák A nyílt nap leglátványosabb szereplői azonban a római katonák voltak, aki nemcsak korabeli öltözetükkel és fegyvereikkel kápráztatták el a legkisebbeket, hanem a rómaiak által alkalmazott harci technikákat, fogásokat is bemutatták, amit aztán a gyerekek is kipróbálhattak. Megtudtuk, a rómaiak öltözete sisakból, páncélból és szandálból állt, fegyverük a kisméretű kardok, pajzs és tőr volt, hiszen ők nem kaszaboltak, hanem a pajzsok mögül szúrták az ellenséget. A légiót vezető centurio viseletén a nyertes csaták után kapott kitüntetések voltak láthatók, innen lehetett tudni, hogy mennyire sikeres az adott légió és hány hadjáratban vett részt. A római katonák egyébként Marosvásárhelyről érkeztek, 2016-ban alapították meg a hagyományőrző egyesületet Milites Marisensis, azaz Maros menti katonák néven. Az egyesület tagjai között történelem szakos tanárok, diákok, mesteris hallgatók is találhatók. Általában Mikházán lehet találkozni velük a Római fesztiválon, de más hasonló tematikájú fesztiválokon is rendszerint feltűnnek. – Ettől a hónaptól ugyanakkor Marosvásárhelyen, minden hónap utolsó péntekén a várban is bemutatkoznak majd a látogatóknak, felvonulnak, járőröznek, gyakorlatoznak, így népszerűsítve az egyesületet – tudtuk meg Kósa Istvántól, az egyesület tagjától, aki a centurio szerepét tölti be a légióban. [caption id="attachment_123476" align="aligncenter" width="2560"] Közszemlén a leletek egy része[/caption] A legjelentősebb leletek – Mindig nagyon örülünk, ha olyan épületrészekre bukkanunk, amelyeknek meg tudjuk fejteni a funkcióját. Most egy barakképületnek az alapozási részletét találtuk meg, amelynek nemcsak a kőfalát, hanem a padlószinteket is sikerült azonosítanunk, cölöplyukakat stb. Ezt a barakképületet úgy kell elképzelni, hogy több kicsi szobából állt, ezek akkorák lehettek, mint egy kis nyári konyha, ezekben pedig 8 katona lakott emeletes ágyakban – mondta Pánczél Szilamér, a kutatás vezetője. A régészek ugyanakkor egy római sodronypáncél-inget is találtak, ami nagyon ritka leletnek számít. Ezt restaurátorok segítségével remélhetőleg sikerül majd rekonstruálni. A munkálatok során több temetőrészletet is előkerült, amelyek a katonai táborhoz tartozó település szélét jelzik számukra, de lakóházrészletekre is bukkantak. – Sok mindent megtudhatunk mindezekből arról, hogy hogyan éltek, szerettek, imádkoztak az emberek 2000 évvel ezelőtt és ezek az apró leltek, bizonyítékok alapján tudjuk összerakni és megfejteni, rekonstruálni a múltat. Arra törekszünk, hogy mindent a lehető legnagyobb alapossággal dokumentáljunk – fogalmazott a csapatvezető. Folytatják a munkát Amint arról már korábban beszámoltunk az ásatások májusban kezdődtek és július 15-ig tervezik megszakítás nélkül folytatni a munkát. Az egyik fontos szakaszt, vagyis a Kőhalom felé vezető úton a héten lezárják a munkát, a Barót irányába vezető úton pedig elkezdik az ásatásokat. Itt mindkét oldalon szükség lesz feltárásra, ezért a lakosság fokozott türelmét és megértését kérik a régészek az elkövetkező időszakban is. Az ásatás vezetője, Pánczél Szilamér azt is elmondta, hogy a szennyvízhálózat építésének köszönhetően sikerült érdemben sokat megtudniuk a lelőhelyről, ahol az 1950-es években végeztek ásatásokat legutóbb. A tavaly az egyik összekötő utca aszfaltozása előtt tértek vissza a régészek a településre és végeznek azóta is feltárásokat a faluban, amely alatt a II–III. századból való, a Numerus Maurorum nevet viselő, kb. 500 fős katonai segélycsapat tábora található, amelyhez 1500–2000 fős település is tartozott. Jelenleg több mint 15-en dolgoznak, közülük hét régész, de a csapat tovább bővül, amint lejár az egyetemisták, mesteri képzős hallgatók vizsgaidőszaka.

Hadnagy Éva