tiszta égbolt
Még egy pohárral?
12 éves kislányt szállítottak kórházba alkoholkómában – olvasom a hírt, de nem meglepetten, vagy csodálkozva, inkább a tehetetlenség dühével. Bár tudjuk, hogy minden sokkal hamarabb történik, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, olykor mégis megdöbbenünk, mennyire igaz ez minden területen. A fent említett hír bárhol megtörténhetett volna, de megtörténhet a környezetünkben is, hiszen Székelyföldön az alkoholfogyasztás elfogadott, sőt egyike azon szokásoknak, amelyek a leginkább meghatároznak minket. Az ivás fontos része a társasági eseményeknek, a mindennapoknak, az ünnep- és gyásznapoknak, nyilván a férfiak esetében, a nőknek nem illik, esetleg egy pohárkával. Egyáltalán nem meglepő, hogy kamaszkorba lépve a gyerekek is ilyen módon próbálják hangsúlyozni, hogy ők már „nagyok”, simán le tudnak gurítani egy bizonyos mennyiségű alkoholt. Igen, a lányok is, mert a következő generáció már sokkal öntudatosabb, nincs hátrányos megkülönböztetés, pláné nemi alapon.
Bár az alkoholfogyasztás nem egy arcpirító, szégyellnivaló dolog vidékünkön, de nem is beszélünk róla egyáltalán. Kényelmetlen téma. Ha a gyermek a családi mintát követve az első házibuliból kissé tántorogva jön haza, mit lehet tenni? Elindult az úton, amin az elődei járnak, meg-megállva egy kocsmaajtó előtt a fárasztó hétköznapokon, vagy megpakolva az ünnepi asztalt jóféle pálinkával, borral. Az út sokszor vezet más függőségek kialakulásához, jó esetben rehabilitációs intézménybe, egy önismereti útra, amelynek a végén a józanság győz. De nem ez a jellemző, inkább a fáradt beletörődés, a félrenézés, a „nem a mi dolgunk” hozzáállás, vagy akár a fiatalok beavatása „az élet dolgaiba”, ami első körben néhány sörnél/bornál/pálinkánál kezdődik.
Egy alkoholforgalmazó- és gyártó által megrendelt, több európai országban is elvégzett esettanulmány szerint Romániában átlagosan 13 évesen kezdenek alkoholt fogyasztani a fiatalok (gyermekek!), míg az Országos Drogellenes Hatóság adatai rámutatnak, hogy a romániai iskolások 82 százaléka fogyasztott már alkoholt életében. Generációs minta, amelyet nem lehet megkerülni, vagy a kortárs csoportoknak való megfelelési vágy? Esetleg a felnőtté válás bizonyítéka? Vagy mindegyikből egy kevés? Nem a mi dolgunk? Akkor kié?
Boncina-Székely Szidónia
web.jpg)
