A medvepopulációról közzétett becsült és hivatalos adatokat írják felül azok az információk, amelyet az orvvadászat áldozatául esett medvére felszerelt nyomkövető rögzített az elmúlt 25 hónapban. A szakember szerint mindenki, aki pontos adatokat közül a medvék számáról, az vagy nem tudja miről beszél, vagy hazudik.

[caption id="attachment_2591" align="aligncenter" width="620"] Nyakörvvel megjelölt medve. Nyomkövető megismerés Fotó: Milvus Csoport[/caption]

Daczó Dénes daczo.denes@hargitanepe.ro Nem egyedi és nem is rendkívüli eset, ami történt – így összegzett a május végén orvvadászat áldozatául esett medve elpusztulása kapcsán Domokos Csaba, a Milvus Csoport tagja, A barnamedve kutatása és védelme egy romániai mintaterületen című projekt koordinátora. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület a legelső nyomkövető nyakörveket 2011-ben szerelte fel, 2013 óta nyolc hím és három nőstény barnamedvét jelöltek meg. A megfigyelés célja: adatok gyűjtése a medvék mozgásáról, a telelő-, illetve a táplálkozási helyeikről, ugyanakkor ezen adatok feldolgozásából olyan következtetések levonása, amelyek segítik a faj megismerését. A nyomkövető óránként rögzíti a medve tartózkodási helyének koordinátáit, majd az adatokat minden hetedik órában továbbítja.

Nyomra vezethet a nyakörv Az orvvadászok áldozatául esett M2 névre keresztelt medve 25 hónapig viselte a nyakörvet. Ez május 25-én 23 órakor Korond szomszédságában, majd két órával később egy farkaslaki gazdaságban rögzített adatot. Az utolsó információkat az M2 május 27-én 11 órakor továbbította, majd feltételezhetően megsemmisítették a nyakörvét. A nyomkövető pár méteres pontossággal dokumentálja azokat a helyeket, ahol az eszköz megfordult, a helyszínek a Google Earth programban azonosíthatóak – írja közleményében a Milvus Csoport. Éppen ezek az adatok, amelyeket a rendőrség is felhasznált a házkutatásokhoz, miután a természetvédelmi egyesület és a Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület – amelynek területén utoljára megfigyelték a medvét – feljelentést tett a rendőrségen.

Beszédes adatok Domokos Csaba, a Milvus Csoport kutatója lapunknak elmondta, nem ez az első eset, amikor nyakörvezett medve pusztul el. Korábban egy, a Bucsinon nyakörvezett medvét öt hónappal később a Görgény-völgyében, Üvegcsűr település környékén lőttek le, egy törvényes vadászat alkalmával. Ez a medve a monitoring idején 1600, az M2-es pedig 1200 négyzetkilométert járt be. A megfigyelés idején a medvék több vadásztársaság területén is tartózkodtak, áthaladtak. A Bucsinban kilőtt medve például 18 vadásztársaság területén járt. – A nyakörves megfigyelés éppen azt a dolgot tette nyilvánvalóvá, hogy ez az ország nem elég nagy ahhoz, hogy a medve ne találkozzon az emberekkel – fogalmazott Domokos Csaba. Mint mondta, aki pontos számadatokat mond a medvepopulációról, az vagy nem tudja miről beszél, vagy hazudik. Olyan országokban, ahol sokkal nagyobb energiát fektetnek a kutatásra, ott sem tudják ezeket az adatokat. Becslések létezhetnek, de éppen a Milvus által rögzített megfigyelések is azt mutatják, hogy ugyanazt a barnamedvét akár több vadásztársulás területén is megszámolhatták. A kutató szerint még mindig kevés adat áll a hazai kutatók rendelkezésére. Amennyiben Románia felvállalta a faj védelmét és megőrzését, úgy a vadkárok kifizetései időben kéne történjenek, az ezzel járó bürokratikus ügyvitelt is csökkenteni kell. – A faj elfogadottságát nagyban megdobná a vadkárok rendezése. Más költségekhez képet, országosan ez nem jelent olyan nagy tételt. A döntéshozók akaratán múlik az egész: akarják vagy sem a kifizetéseket – állítja Domokos Csaba. Tapasztalata szerint ott, ahol villanypásztort szereltek fel, megoldódott a probléma. Hozzáteszi: azt is tudja, mindent nem lehet bekeríteni. – Sokkal több információra lenne szükség ahhoz, hogy a barnamedvék védelmet – vagy akár a fajjal való gazdálkodást is – megfelelően tudjuk eltervezni és kivitelezni – véli Domokos Csaba.