Ötödik alkalommal szerveznek Mária Út témakörben konferenciát Csíksomlyón. Az idén A Mária Út, ami összeköt cím köré csoportosították a kétnapos rendezvény előadásait. Mennyire épült be a zarándokút Székelyföld életébe, hogyan fejleszthető tovább a ma 1400 kilométer hosszúságú út, milyen tapasztalataik vannak a zarándokoknak – erre is keresik a választ a konferencián. Molnár Sándor, a zarándokút székelyföldi koordinátora válaszolt kérdéseinkre. [caption id="attachment_14085" align="aligncenter" width="620"] Mária Utat jelző fa a csíksomlyói Nyeregben. Irányt mutat a zarándok híveknek[/caption] – Milyen szerepe van a Mária Útnak Székelyföld egyházi életében? – Manapság a zarándoklat inkább a lelki, testi megújulás egyik eszköze, mind Székelyföldön, mind máshol. Igazából önmagát keresi az ember, de Istent is. Így az antropológiai keresés egyben teológiai keresés is, amely a katolikusok esetében máriás jellegű, a csíksomlyói kegyhely közelsége miatt is. Másrészt új missziós lehetőség akkor, mikor az egészséges életmód nagyon fontos lett. A szellemet nem tudjuk megfogni, de a testet inkább. Például gyaloglással. Test és a lélek kölcsönhatása jobban megmutatkozik a természetben, amikor átlépjük a komfortzónánkat, amikor feladjuk a biztos mindennapjainkat. A Mária Út a székelyföldi egyházak életében már rég jelen lévő búcsús hagyományokat fogja össze, és kapcsolja bele egy nemzetközi hálózatba az El Caminóhoz hasonlóan. Így a búcsús út alapjain egy zarándokút alakul ki, amely túllépve a leginkább pünkösdhöz kapcsolódó kereteket, a lelki-testi megújulás egyik eszköze akar lenni a Székelyföldön. Az egyház életében fogható eredménynek számítanak a különböző tematikus zarándoklatok. Például az 1Úton zarándoklat, a pünkösdi, élőrózsafüzér Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen. – Milyen szerepe van a vallási turizmusban a Mária Útnak? Milyen hozadéka lehet az útnak a térség, Székelyföld életében? – A Mária Út Egyesület leginkább a hangsúlyt a gyalogos, kerékpáros és lovas zarándoklatokra helyezi, ami a vallási turizmusnak egy kisebb szelete a vonatos, buszos zarándoklatokhoz képest. Jelen pillanatban nyári szezon alatt több száz gyalogos zarándokról tudunk, de csak kevés százaléka jelentkezik be, aminek következtében nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok. A kerékpáros és lovas zarándoklatokról is csak utóbb szoktunk értesülni, véletlenszerűen. Arról álmodunk, hogy valamikor az El Caminóhoz hasonló fejlődésnek leszünk a tanúi, hiszen már az idén osztrák, francia, lengyel, német, belga, spanyol és svájci zarándokok is érkeztek. Ezek a külföldi pionír zarándokok tesztelik az utat, a szállásokat és sokszor bebizonyosodik, hogy még fejlődnünk kell minden területen, ahhoz, hogy az álom valósággá is váljon. Természetesen ezek a zarándokok több napot töltenek el Csíkszeredában és vonzáskörnyékén, más turisztikai szolgáltatásokat is igénybe véve. – Mennyire épült be a köztudatba az út? – Ez lassúbb folyamat, és régiófüggő. Van, ahol már nem kérdezik – főleg Hargita megyében –, hogy milyen jeleket festegetünk, hanem már ott áthaladó zarándokokról mesélnek. Máshol az eltévedt zarándokot – ha érdeklődik – a helyiek nem tudják útba igazítani, mert nem tudják, milyen útról beszél. Ezen a területen tud a legtöbbet segíteni a média, a helyi közösségek vezetői, és természetesen egy minél jobban bejáratott zarándokút- és szállásrendszer. – A kezdetek után, ma hogyan fejleszthető tovább ez a projekt? – Három területet emelnék ki. Az első technikai szempont: az út minősége, szállások stb. Az utat folyamatosan építeni kell tovább, s minőségben egyre jobban emelni kell a színvonalat. 2016-ban több szakaszon is kisebb hidakat, pallókat fogunk a patakokra rakni, hogy az út biciklivel és futva is használható legyen. A kiépített szakaszokat évi kétszer fogjuk ellenőrizni: pünkösd előtt és az augusztusi 1Úton zarándoklat időszakában. Folytatjuk a helység- és távolságjelző táblák kihelyezését. A szállásajánlatot bővítenünk kell, hiszen a külföldiek megjelenésével az eddig jól bejáratott, sokszor „fapados” szállások egy része nem tartható. A második szempont az élményhez kapcsolódik: zarándoklatok, események szervezése, amelyek megérintik a résztvevőket. Tematikus zarándoklatok – iskola másként, pünkösd, 1Úton, speciális csapatépítő csoportok, hittanosok –, olyan alapélményt nyújtanak, amelyek így a már fentebb említett lelki-testi megújulás eszközeivé válnak. Harmadik szempont: ahhoz, hogy a Mária Út meghatározó szerepet töltsön be a jövőben, a régióban szükséges az eddigi összefogási formák mellett olyan új utaknak a megtalálása, amelyek helyi szinten jobban összefogják az egyházakat, civileket, vállalkozókat és az önkormányzatokat. Megoldási minták vannak Spanyolországban és kezdetleges formában Magyarországon. Sajnos az ottani receptek itt nem működnének, így nekünk kell testre szabottan ezeket megtalálni. – Ötödik alkalommal szerveznek konferenciát a témában. Mi a célja a megbeszélésnek? – Minden alkalommal az összejövetelek tematikája változik. 2010-ben a kiépítés és népszerűsítés, 2012-ben a más megyékkel, vallásokkal, minisztériummal való kapcsolatépítés volt a témakör, míg 2013-ban a nemzetközi kapcsolatépítésről tanácskoztunk. A tavaly a szakrális központok Kárpát-medencei szerepéről beszéltünk. Az idei találkozó tematikája a Mária Út, ami összeköt: gyalog, futva, kerékpárral, busszal és vonattal. Ezzel azt akarjuk kihangsúlyozni, hogy többféle zarándoklat és kezdeményezés létezik, ami ehhez a régióhoz és szülöttjeihez kapcsolódik. Fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki, megkeressük azokat a pontokat, amelyek a különbözőségek mellett összekötnek, felismerjük a más vallásúak és ateisták kapcsolódását a Mária Úthoz. Fontosak a visszajelzések, ezért élménybeszámolókat hallgatunk meg, kiértékeljük az eddigi tevékenységet és tervezgetünk. Daczó Dénes