Már a kalászban kicsírázik a mag
A sok eső miatt már több parcellán is csírázásnak indult a kalászosokban a mag, Udvarhelyszéken ezért már kényszeraratással próbálják elejét venni a nagyobb bajnak a gazdák. Az máris látszik: az idei termésnek csak kis hányada lesz malomi minőségű.
[caption id="attachment_74844" align="aligncenter" width="1200"] Udvarhelyen már munkába álltak az aratógépek. Sok helyen a kényszer is közrejátszik
fotó: Domján Levente[/caption] Ahektárhozam-mennyiséget kevésbé, a betakarítható termés minőségét viszont már komoly mértékben veszélyezteti az utóbbi két hónap alatt lehullott csapadék. A szinte naponta eleredő eső továbbra is hátráltatja a kalászos gabonák aratását, de nehézséget okoz a gazdáknak a burgonya növénybetegségekkel szembeni védelmében is. A sok esőnek egyedül a silókukorica-termesztők örvendhetnek: ők bő zöldtömegre számíthatnak – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Három napból kettőn esett – Ilyen rendkívüli nyári időjárással még nem találkoztunk. Az elmúlt két hónap alatt 41–43 nap csapadékos volt, azaz három napból kettőn esett az eső. Június folyamán Csíkszeredában négyzetméterenként 216 liternyi csapadékot mértek, ami a sokévi átlagnak megfelelő 90 liter két és félszerese. Alcsíkon még ennél is több eső esett: Csíkszentmárton, Kozmás térségében nem hivatalosan júniusra 258 litert jeleztek. Ugyanezen időszakban Udvarhelyszéken 180 litert, Gyergyóban 304 liternyi csapadékmennyiséget mértek. Júliusban már mennyiségileg nem esett ennyi, de az esős napok száma szintén magas volt. Csíkszeredában júliusban 104 liter, Alcsíkon 129 liter, Udvarhelyen 131 liter, Gyergyóban pedig 63 liter esett. De amikor nem esett, akkor a levegő magas páratartalma, reggeli órákban a köd, napközben a parcellákról, sorközökből felszálló pára nehezítette a növényvédelmi munkálatokat. Az állandó párás légkör mind a búza, mind a burgonya kórokozóinak, gombabetegségeinek kedvezett, miközben a felázott talajon a gépi permetezővédekezés nagyon nehéz volt: nem lehetett a sorok közé menni, süllyedtek el a gépek. Az ideihez hasonló erős vésztámadásra a korábbi években nem emlékszem. Mert ha sikerült is kijuttatni a permetszert, a pár órára rá érkező következő kiadós eső lemosta. Ilyen szempontból a kontaktszerek idén nagyon rosszul vizsgáztak – sorolta Török Jenő. Késik az aratás, romlik a minőség A sok csapadék miatt számos udvarhelyszéki gabonatáblán – jellemzően a kisebb, 20-30 áras parcellákon – immár kényszerből is elkezdték a termés betakarítását a gazdák: a kalászosokban a mag ugyanis csírázásnak indult. Kisebb mennyiségről lévén szó, szárítással, a búza forgatásával még valamennyire megelőzhető vagy kezelhető a probléma. Az viszont már most borítékolható: az idén aratott kalászosok nagy része nem lesz malomipari minőségű. A szakember szerint egyértelműen a túl sok csapadék következménye a kalászosokon látható barnulás is, amit a kormos gomba okoz, ez viszont nem összekeverendő a sokkal veszélyesebb üszökkel – hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgató. – Néhány meleg, esőmentes napra lenne szükség, különben nehézkes az aratás. Veszteségre kell számítani a kalászos parcellák gyomosodása miatt is. A sok eső miatt a sikértartalom, azaz a klasszikus malomi minőség romlik. Az idei termés jó része csak takarmánygabonának lesz használható – jegyezte meg Török Jenő. Kétszáz hektáron rothad a pityóka Az idén betakarítható pityóka mennyiségét viszont a csapadékkitettségen kívül még számos egyéb tényező befolyásolja: ilyen a választott fajta, a parcella fekvése, vagy épp a talaj szerkezete. Idén például a kavicsos, jó vízáteresztő képességű talajokban mind mennyiség, mind minőség szempontjából tűrhető termés ígérkezik. Gond inkább azokon a burgonyaparcellákon mutatkozik, amelyek mélyebb fekvésűek vagy kötöttebb talajszerkezetűek: a terméskilátásokat itt már nemcsak a burgonyavész, hanem a rothadás is rontja. Hargita megyében utóbbiak közé mintegy 180–200 hektárnyi burgonyaültetvény tartozik: itt a szakemberek 30 és 80 százalék közötti terméskiesésre számítanak. Azokon az ültetvényeken, ahol a vész a burgonyaindát már tönkretette, ajánlott vegyszeres égetést, szárzúzást alkalmazni, így próbálván elejét venni annak, hogy a gomba a szárról a gumóba jusson. A túl sok csapadék rovására írható terméskiesés várhatóan kérdésessé teszi a burgonyaszirom-gyártókkal kötött szerződéses vállalások teljesítését is: a Hargita megyei csipszpityóka-termesztők már elkezdték az egyeztetést az ipari megrendelőkkel. – Az érintett alcsíki termelők esetében jelenleg is zajlik a kárfelmérés, a termésbecslés. A helyzetről már értesítették a feldolgozót. Ha nem lesz meg a leszerződött mennyiség, az idei rendkívüli időjárási körülmények miatt talán megbocsátható – tette hozzá a mezőgazdasági igazgató. Domján Levente
fotó: Domján Levente[/caption] Ahektárhozam-mennyiséget kevésbé, a betakarítható termés minőségét viszont már komoly mértékben veszélyezteti az utóbbi két hónap alatt lehullott csapadék. A szinte naponta eleredő eső továbbra is hátráltatja a kalászos gabonák aratását, de nehézséget okoz a gazdáknak a burgonya növénybetegségekkel szembeni védelmében is. A sok esőnek egyedül a silókukorica-termesztők örvendhetnek: ők bő zöldtömegre számíthatnak – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Három napból kettőn esett – Ilyen rendkívüli nyári időjárással még nem találkoztunk. Az elmúlt két hónap alatt 41–43 nap csapadékos volt, azaz három napból kettőn esett az eső. Június folyamán Csíkszeredában négyzetméterenként 216 liternyi csapadékot mértek, ami a sokévi átlagnak megfelelő 90 liter két és félszerese. Alcsíkon még ennél is több eső esett: Csíkszentmárton, Kozmás térségében nem hivatalosan júniusra 258 litert jeleztek. Ugyanezen időszakban Udvarhelyszéken 180 litert, Gyergyóban 304 liternyi csapadékmennyiséget mértek. Júliusban már mennyiségileg nem esett ennyi, de az esős napok száma szintén magas volt. Csíkszeredában júliusban 104 liter, Alcsíkon 129 liter, Udvarhelyen 131 liter, Gyergyóban pedig 63 liter esett. De amikor nem esett, akkor a levegő magas páratartalma, reggeli órákban a köd, napközben a parcellákról, sorközökből felszálló pára nehezítette a növényvédelmi munkálatokat. Az állandó párás légkör mind a búza, mind a burgonya kórokozóinak, gombabetegségeinek kedvezett, miközben a felázott talajon a gépi permetezővédekezés nagyon nehéz volt: nem lehetett a sorok közé menni, süllyedtek el a gépek. Az ideihez hasonló erős vésztámadásra a korábbi években nem emlékszem. Mert ha sikerült is kijuttatni a permetszert, a pár órára rá érkező következő kiadós eső lemosta. Ilyen szempontból a kontaktszerek idén nagyon rosszul vizsgáztak – sorolta Török Jenő. Késik az aratás, romlik a minőség A sok csapadék miatt számos udvarhelyszéki gabonatáblán – jellemzően a kisebb, 20-30 áras parcellákon – immár kényszerből is elkezdték a termés betakarítását a gazdák: a kalászosokban a mag ugyanis csírázásnak indult. Kisebb mennyiségről lévén szó, szárítással, a búza forgatásával még valamennyire megelőzhető vagy kezelhető a probléma. Az viszont már most borítékolható: az idén aratott kalászosok nagy része nem lesz malomipari minőségű. A szakember szerint egyértelműen a túl sok csapadék következménye a kalászosokon látható barnulás is, amit a kormos gomba okoz, ez viszont nem összekeverendő a sokkal veszélyesebb üszökkel – hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgató. – Néhány meleg, esőmentes napra lenne szükség, különben nehézkes az aratás. Veszteségre kell számítani a kalászos parcellák gyomosodása miatt is. A sok eső miatt a sikértartalom, azaz a klasszikus malomi minőség romlik. Az idei termés jó része csak takarmánygabonának lesz használható – jegyezte meg Török Jenő. Kétszáz hektáron rothad a pityóka Az idén betakarítható pityóka mennyiségét viszont a csapadékkitettségen kívül még számos egyéb tényező befolyásolja: ilyen a választott fajta, a parcella fekvése, vagy épp a talaj szerkezete. Idén például a kavicsos, jó vízáteresztő képességű talajokban mind mennyiség, mind minőség szempontjából tűrhető termés ígérkezik. Gond inkább azokon a burgonyaparcellákon mutatkozik, amelyek mélyebb fekvésűek vagy kötöttebb talajszerkezetűek: a terméskilátásokat itt már nemcsak a burgonyavész, hanem a rothadás is rontja. Hargita megyében utóbbiak közé mintegy 180–200 hektárnyi burgonyaültetvény tartozik: itt a szakemberek 30 és 80 százalék közötti terméskiesésre számítanak. Azokon az ültetvényeken, ahol a vész a burgonyaindát már tönkretette, ajánlott vegyszeres égetést, szárzúzást alkalmazni, így próbálván elejét venni annak, hogy a gomba a szárról a gumóba jusson. A túl sok csapadék rovására írható terméskiesés várhatóan kérdésessé teszi a burgonyaszirom-gyártókkal kötött szerződéses vállalások teljesítését is: a Hargita megyei csipszpityóka-termesztők már elkezdték az egyeztetést az ipari megrendelőkkel. – Az érintett alcsíki termelők esetében jelenleg is zajlik a kárfelmérés, a termésbecslés. A helyzetről már értesítették a feldolgozót. Ha nem lesz meg a leszerződött mennyiség, az idei rendkívüli időjárási körülmények miatt talán megbocsátható – tette hozzá a mezőgazdasági igazgató. Domján Levente