VI–X. osztályos diákok számára hirdetett játékot az Erdélyi ferences Rendtartomány Gyűjtőlevéltára. A tavaly októberben kezdődött és a jövő hónap végéig tartó Ferences ki mit tud játékos feladatok célja közelebb vinni a fiatalokhoz a 800 éves ferences lelkiség és történet részleteit, különösen az erdélyi vonatkozásokra. A havi feladatokat a Vasárnap című újság, a RomKat.ro portál és a Hargita Népe minden hónap elején közli. A megoldásokat pedig az adott hónap végéig, azaz 30-ig postán az Oficiul Provincial al Franciscanilor – Ferences ki mit tud játék Mun. Cluj-Napoca, str. Emile Zola, nr. 4., 400112, jud. Cluj címre vagy az ofmjatek@gmail.com e-mail-címre várják. A diákok jutalma a lelki és szellemi fejlődés, emellett számos egyedi ajándékot és a játék végére egy meglepetést is tartogatnak a szervezők. A májusi hónap tematikái, feladatai: a székelyudvarhelyi és a gyergyószárhegyi ferencesek Székelyudvarhelyen, a fe­ren­ce­sek végleges letelepedése 1706-ban történt, amikor Udvarhely szülöttje, Lakatos István csíkkozmási plébános az atyai örökségét a ferenceseknek adományozta. Erre a területre építették fel templomukat és a kolostort. 245 éven át, 1951-ig, hűségesen szolgálták a híveket, mind a pasztoráció, mind az oktatás területén. 1951. augusztus 20-án éjszaka elhurcolták a barátokat. Említésre méltó P. Gurzó Anaklét (1912–1989) ferences neve, aki 1978-ban került került Udvarhelyre, ahol a város rector spirituálisa volt egészen 1989. március 30-án bekövetkezett haláláig. A rendszerváltás után a kolostor épületét átadták a mallersdorfi ferences nővéreknek. A testvérek csak 2000-től tértek vissza. A ferences testvérek jelenleg is bentlakást/kollégiumot biztosítanak a középiskolás fiúknak. A gyergyószárhegyi kolostor tulajdonképpeni alapítójának IV. Lázár Istvánt tekinthetjük, aki 1642-ben a már meglévő kápolnák őrzésére ferences rendi szerzeteseket telepít az 1633-as pestisjárványban életüket vesztett remeték helyett. P. Tapolczai Görög István első házfőnökként a legnagyobb kápolnából templomot alakít, majd ehhez kezd építeni 1669-ben fából zárdát számos más értékteremtő tevékenysége mellett a neves egyháztudós, akkori szárhegyi gvárdián, P. Kájoni János. A szárhegyi származású P. Csergő Krizogon az öt, romlásnak indult, illetve szűknek és sötétnek bizonyuló kápolnát elbontja, és azok anyagából új, tágasabb templomot épít, melyet ez alkalommal megtold a déli oldalon levő Mária-kápolnával, továbbá felépíti a kolostor másik két szárnyát is. Ezzel nyeri el mai külső formáját a zárda és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú templom. Említésre méltó P. Ferencz Ervin személye, aki 1998–2013 között szolgált a ferences kolostorban. Feladat 1. Válaszd ki a két említett kolostor közül a számodra szimpatikusabbat és írj legalább két-három olyan új információt a történetéről, jellemzőiről, amelyek nem olvashatóak a fenti szövegben! 2. Oszd meg velünk az udvarhelyi vagy szárhegyi látogatásod élményét! Ha még egyik helyen sem jártál, kérdezz megy valakit a környezetedből és írd meg az ő benyomását. Vagy mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét, úgy, ahogyan te látod.