Hirdetés

Magyarországon tanulják a sajtmesterséget

HN-információ
Magyarországi sajtmanufaktú­rákban, helyi sajtmesterek mellett dolgozva sajátítja el a kézművessajt-készítés technikáit a csíkszentmiklósi Demeter Adolf és a gyimesközéploki Tankó Barna. A két Hargita megyei fiatal tanulmányait a három tejszövetkezet és megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületének közösen finanszírozott ösztöndíj-programjából fedezik. Márciusban hazatérve mindketten itthon kamatoztatják tudásukat. Két székelyföldi fiatal tanulja a kézműves sajtkészítő mesterséget Magyarországon a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egye­sülete és három Hargita megyei gazdaszövetkezet által biztosí­tott ösztöndíjnak köszönhetően – jelentette tegnap a megyei önkormányzat sajtószolgálata. A csíkszentmiklósi Demeter Adolf és a gyimesközéploki Tankó Barna az egyesület tavaly meghirdetett pályázatára jelentkezett. Itthon hasznosítják a külföldön tanultakat Az ösztöndíj célja a gazdaszövetkezetek segítése, hogy képzett szakemberekkel tudjanak helytállni és megerősödni a piacon – mondta Márton István, a vidékfejlesztési egyesület igazgatója. A pályázat helyi partnere a gyimesközéploki Tatros, a székelykeresztúri Nagy-Küküllő és a szépvízi Csengő szövetkezet, magyarországi partnere pedig a Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete. Az ösztöndíjasok hat hónapot tölthetnek el magyarországi sajtkészítő mestereknél, majd legkevesebb öt évet kell tevékenykedniük annak a szövetkezetnek az alkalmazásában, amelyik biztosította ösztöndíjuk egy részét. – A kézműves sajtok készítéséhez értő szakemberekre van szükség, ezen a téren ugyanis hiány van. Akik ilyen szakmát tanultak, nagy tejfeldolgozókban gyakorlatoztak, ezért nem volt módjuk a kézművesség kitanulására, nekünk viszont az a célunk, hogy a kézműves feldolgozást támogassuk – idézi a közlemény Márton Istvánt, a vidékfejlesztési egyesület igazgatóját. Ez az ösztöndíjprogram is a gazdaösszefogások szükségességét és fontosságát mutatja, nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. – Oda kell figyelni most, az év eleji tervezésnél, hogy idei programjainkkal tovább erősítsük a folyamatot. A szakemberképzés célja ugyanaz, mint a gazdaszövetkezeteké: megélhetést teremteni minél több helyi termelőnek, elérni, hogy saját lábukra álljanak – fogalmazott a megyei önkormányzat vezetője. Gyorstalpaló: krémsajtoktól a parmezánig Demeter Adolfot Szente községben értük utol. Elmondta, hogy szeptemberben és decemberben kőrösladányi mesternél tanult, októberben az Eger melletti Mónosbélen, novemberben Debrecenben, most januárban Szentén lesi el a mesterséget, a jövő hónapban pedig Etyeken lesz. Mint beszámolt róla, eddig készített joghurtot, vajat, kakaóitalt, friss gomolyákat medvehagymás, metélőhagymás, lila hagymás, csípős paprikás, kapros és fokhagymás ízekben, ezenkívül salátasajtot, krémsajtokat, félkemény sajtokat, füstölteket, valamint gouda, illetve racclete büdös sajtot, kék penészes sajtot, vörösborseprőben érlelt sajtot, mutschlit, hegyvidékit, illetve parmezán és trappista sajtokat. Tervei szerint hazatérése után füstölt sajtokat készítene, mert ez az egyik, amire igény van itthon, továbbá Camembert sajtot, illetve a friss termékek közül joghurtot, vajat, majd idővel különféle érlelt sajtokat. De­meter Adolf korábban csak hébe-hóba, édesapja mellett foglalkozott sajtkészítéssel, de mivel szeret a mezőgazdaságban tevékenykedni, és kedveli a tejtermékeket, jelentkezett a pályázati kiíráson. Hazatérése után nem sokat pihen, március elsején már munkába áll a szépvízi Csengő szövetkezetnél. Szakember érkezik a Tatroshoz is A gyimesközéploki Tankó Barna ebben a hónapban Debrecenben tanulja a mesterséget. Kétszer volt Kőrösladányban, ezenkívül Szentén is volt alkalma tapasztalatot szerezni. Az ő ösztöndíja március végén jár le, addig azonban februárban Egerben, márciusban Etyeken dolgozik, majd itthon, a Tatros szövetkezetnél folytatja. Már foglalkozott sajtkészítéssel egy évig, a családjával együtt. Decemberi beszámolóját kőrösladányi tapasztalatairól készítette, ahol a szegedi karácsonyi vásárra segített be. Mint írja, mindennap többféle terméket készítettek, épp amire szükség volt a karácsonyi vásáron: friss gomolya sajtot, chilist, lila hagymást, kapros-fokhagymást, és krémsajtokat, azokból is chiliset, színes borsost, levendulást, rozmaringost és kakukkfüvest. Főztek ki ordát is, abból diós-mézes-áfonyást, kapros-fokhagymást és csokis-chilist készítettek, továbbá előállítottak füstölt sajtokat, dióst, chilist, kakukkfüvest, fokhagymást és natúrt. A sajtot eladni azonban kétszer annyira nehéz, mint elkészíteni – vonta le a vásári tanulságot Tankó Barna. HN-információ


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!