Közel három évvel ezelőtt jártam az Úz-völgyi (úzvölgyi?) temetőben. Vendéglátóim javasolták, hogy menjünk el megtekinteni nemzeti tragédiánk eme színhelyét, és egy főhajtással, netán imával emlékezzünk azokra, akik itt nyugszanak. Azóta a politikai érdeklődés középpontjába került ez a temető. A sajtó többször foglalkozott az ott lezajlott incidenssel. A különböző lapokban a kétféle írásmóddal is találkoztam. Erre utal a címben szereplő kérdőjel, amely a szó (szavak) helyesírásával kapcsolatos bizonytalanságomat jelzi. Ez a bizonytalanság abból ered, hogy tulajdonképpen mind a két forma helyes, de attól függ, hogy mi a szó alapalakja: az Úz-völgy mint egy tájegység neve (vö. Duna-völgy), vagy pedig egy Úzvölgy nevű település (vö. Egervölgy ’helység Vas megyében’). A Hargita Népében újabban az Úz-völgyi forma fordul elő, és szerintem ez a helyes szóalak. A kötőjellel összekapcsolt nagy kezdőbetűs írásmódra a Duna-völgyet hoztam fel példának. Ennek helyesírására szabályzatunk 175. b) pontja utal. Az -i (beli) képzős alakokkal kapcsolatban olvassuk: „Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét meghagyjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.” Íme néhány példa a szabályzatból: Csepel-szigeti, Balaton-felvidéki. Ha tehát az alapalak az Úz-völgy, akkor a b) pont szerint járunk el, tehát meghagyjuk a nagy kezdőbetűt, mivel a képző csak a második elemre vonatkozik. Ezzel szemben, ha az alapalak Úzvölgy, akkor a szabályzat 173. pontját alkalmazzuk, vagyis „az -i képzős származékot kisbetűvel kezdjük.” (vö. csíkszeredai, debreceni, kolozsvári stb.). Én úgy vélem, hogy a temető névadója nem az Úzvölgy nevű település, hanem az Úz folyóról, illetve patakról nevezték el a temetőhe­lyét. Mint említettem, ezért én az Úz-völgy formát tartom helyesnek. Megjegyzem azonban, hogy mivel Erdély földrajzi neveit nem ismerem pontosan, vagyis nem tudom, hogy mi az alapalak, bizonytalan vagyok az említett temetőnév -i képzős alakjának a helyesírását illetően. Azt azonban mindenképp ajánlom, hogy a sajtó mellőzze a kettősséget a helyesírásban, és csakis a helyes formával éljen, mivel az újságoknak jelentős szerepük van az olvasók nyelvhasználatának/helyesírásának alakításában is.

Dóra Zoltán