borús égbolt
kevés felhő
szórványos felhőzet
Magyar szakmai képviselet
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége arra kéri a kormányt, hogy biztosítson amagyar kisebbségi oktatás számára is szakmai képviseletet az Országos Neveléstudományi Intézetben, illetve az Országos Értékelési és Vizsga Központban. Burus Siklódi Botond, a szervezet elnöke szerint erre minden törvényes lehetősége megvan az oktatási minisztériumnak, sőt a törvény előírja, hogy a romániai kisebbségek számára külön részleg vagy iroda működjön a fent említett intézményekben.
[caption id="attachment_22024" align="aligncenter" width="620"]
Burus Siklódi Botond: szükséges a magyar szakemberek jelenléte[/caption]
Az oktatási minisztérium háttérintézményeként működő neveléstudományi intézetben, illetve az értékelési és vizsgaközpontban kér magyar szakmai képviseletet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
– Jelenleg mind a két intézményből hiányzik a magyar képviselet, holott a tanügyi törvény a kisebbségek számára lehetővé teszi ezt. A neveléstudományi intézet alapszabályzata is kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek számára is külön részleget kell biztosítson, ha nem a fővárosban, akkor kihelyezett központként bárhol az országban – vetette fel Burus Siklódi Botond elnök arra utalva, hogy korábban Kolozsváron már működött a neveléstudományi intézetnek egy kihelyezett fiókja.
Az oktatási minisztérium által vitára bocsátott új kerettantervek kapcsán korábban Király András György és az RMPSZ országos elnöksége is megfogalmazta, hogy a neveléstudományi intézet szakemberei nem vették figyelembe a kisebbségek nyelvén történő oktatás problémáit.
– Ez is azt igazolja, hogy az említett intézményekben szükség van a magyar szakemberek jelenlétére, akik a jogszabályok értelmében például hatást gyakorolhattak volna az új kerettantervek összeállításában. E nélkül, mi csak civilszervezetként fogalmazhatjuk meg a fenntartásainkat, ami közel sem olyan nyomatékos – fejtette ki az RMPSZ elnöke.
A pedagógusszövetség az elmúlt években a magyar állam és a saját humánerőforrásainak a bevonásával biztosított a pedagógusok továbbképzését, illetve az Erdélyi tankönyvtanács próbálja betölteni azt az űrt, amit a kisebbségi oktatásban a magyar nyelvű tankönyvek hiánya jelent.
– Szövetségünk és a tankönyvtanács munkáját is megkönnyítené, ha a minisztériumhoz tartozó háttérintézményekben lennének szakemberek, akikkel együttműködve hatékonyabb programokat dolgozhatnánk ki a romániai magyar oktatás számára – véli az elnök.
A szövetség a következőkben az oktatáspolitikai képviselet segítségével tárgyalásokat kezdeményez az oktatási minisztériummal. Egyébként a német kissebség számára 1998-tól kezdődően működik Medgyesen és Nagyszebenben a minisztérium háttérintézményéhez tartozó pedagógus-továbbképző központ, hasonló módon szeretné tehát a pedagógusszövetség is érvényesíteni lehetőségeit.
Pál Bíborka
Burus Siklódi Botond: szükséges a magyar szakemberek jelenléte[/caption]
Az oktatási minisztérium háttérintézményeként működő neveléstudományi intézetben, illetve az értékelési és vizsgaközpontban kér magyar szakmai képviseletet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
– Jelenleg mind a két intézményből hiányzik a magyar képviselet, holott a tanügyi törvény a kisebbségek számára lehetővé teszi ezt. A neveléstudományi intézet alapszabályzata is kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek számára is külön részleget kell biztosítson, ha nem a fővárosban, akkor kihelyezett központként bárhol az országban – vetette fel Burus Siklódi Botond elnök arra utalva, hogy korábban Kolozsváron már működött a neveléstudományi intézetnek egy kihelyezett fiókja.
Az oktatási minisztérium által vitára bocsátott új kerettantervek kapcsán korábban Király András György és az RMPSZ országos elnöksége is megfogalmazta, hogy a neveléstudományi intézet szakemberei nem vették figyelembe a kisebbségek nyelvén történő oktatás problémáit.
– Ez is azt igazolja, hogy az említett intézményekben szükség van a magyar szakemberek jelenlétére, akik a jogszabályok értelmében például hatást gyakorolhattak volna az új kerettantervek összeállításában. E nélkül, mi csak civilszervezetként fogalmazhatjuk meg a fenntartásainkat, ami közel sem olyan nyomatékos – fejtette ki az RMPSZ elnöke.
A pedagógusszövetség az elmúlt években a magyar állam és a saját humánerőforrásainak a bevonásával biztosított a pedagógusok továbbképzését, illetve az Erdélyi tankönyvtanács próbálja betölteni azt az űrt, amit a kisebbségi oktatásban a magyar nyelvű tankönyvek hiánya jelent.
– Szövetségünk és a tankönyvtanács munkáját is megkönnyítené, ha a minisztériumhoz tartozó háttérintézményekben lennének szakemberek, akikkel együttműködve hatékonyabb programokat dolgozhatnánk ki a romániai magyar oktatás számára – véli az elnök.
A szövetség a következőkben az oktatáspolitikai képviselet segítségével tárgyalásokat kezdeményez az oktatási minisztériummal. Egyébként a német kissebség számára 1998-tól kezdődően működik Medgyesen és Nagyszebenben a minisztérium háttérintézményéhez tartozó pedagógus-továbbképző központ, hasonló módon szeretné tehát a pedagógusszövetség is érvényesíteni lehetőségeit.
Pál Bíborka
