Családmodell és gyermekvállalás a magyar népmesékben címmel tartott eloadást az elmúlt héten Hadnagy Jolán farkaslaki óvóno, a Tamási Áron Muvelodési Egyesület elnöke. Több mint tíz éve lelkes kutatója a témának. Vallja, a magyar népmesék irányt mutatnak és felkészítik hallgatóikat a mindennapi boldoguláshoz az életben. Izgalmas másfél órának lehettek tanúi mindazok, akik múlt héten részt vettek a székelyudvarhelyi Gondűző étterem konferenciatermében, Hadnagy Jolán farkaslaki óvónő előadásán. A magyar népmesék világába merülhettek el a jelenlévők, amelyek a mindennapi életünknek is meghatározó részei lehetnek nap mint nap. Csodák pedig vannak! Az előadó elmondta: a csodák nem csupán a népmesékben léteznek, hanem körülvesznek bennünket, elég csak a növényvilágot fi gyelni, vagy az állatvilágot, illetve az élet legnagyobb csodáját, a gyermeket. – Az, hogy a semmiből teremtődik meg, és mi ebben teremtő társai lehetünk a Jóistennek, az maga a csoda. A mi magyar keresztény kultúránkban a család alapja az apa, az anya és a gyermek. Ez a példa van a magyar népmesékben is – fogalmazott az előadó. Hozzátette, a gyermeknek példákat kell lásson a felnőttektől felcseperedésének első időszakában, amelyeket aztán követhet. Úgy vélte: ebben van nagy szerepe a pedagógusoknak és szülőknek egyaránt. – Megtörténhet-e bármi a mesékben? – tette fel a költői kérdést hallgatóságának Hadnagy Jolán, amelyet értelemszerűen kisvártatva meg is válaszolt. A műmesékben bármi előfordulhat, ám a magyar népmeséknek szigorú szabályai vannak. Bár a népmesék az időben változhattak némiképp a mesélők szóbőségének köszönhetően, ám a mesék alapgerince megmaradt évszázadokon át. Elhangzott továbbá az is, hogy minden nép számára a saját meséi a legjobbak. Az előadáson a népmesék közül a tündérmesékről is szó esett. Hadnagy Jolán szerint a gyermekek egy-egy tündérmese hallgatása közben megerősítést kapnak. – Ma nagyon sok fi atal nem mer az életbe elindulni, a magyar népmesék pedig arra biztatják hallgatóikat, hogy igenis el kell indulni, ki kell lépni a komfortzónából és végig kell járni az elénk táruló utat – fogalmazott. A magyar népmesékből teljes világképet kaphattak régen az emberek, ugyanakkor a szeretet törvényét követik a történetek, amelyekben a szolgálatvállalás, az önzetlen segítségnyújtás, a megbocsátás, a kegyelem, az alázat és a tisztelet kulcsfontosságúak, alapvető szabályok. Hadnagy Jolán előadásában arra is rávilágított, hogy a magyar népmeséket egyfajta nemzeti kincsnek lehet tekintenti, hiszen számos olyan régi szót őriznek, és tesznek ma is élővé, amelyek már feledésbe merültek. Elmondta továbbá, hogy a magyar népmesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendbe hozható. – Az élethez hozzátartoznak a buktatók, a kudarcok, ezért is nem tartom jónak, ha olyan meséket olvasnak a gyermeknek, ahol nem történik semmi negatívum, például a farkas nem kapja be Piroskát, pont azért, hogy megkíméljük ezektől a negatív eseményektől. Ez olyan, mintha egyfajta búrában tartanánk a gyermeket, és mikor az életben találkozik a nehézségekkel, nem tudja majd, mit tegyen. A magyar népmesék erre is felkészítik őket. Ott rejlik bennük az újrakezdés lehetősége, amely által erősebbé és százszorta szebbé válhatnak, mint előtte. – Mindenkiben benne kell legyen az erő az újrakezdéshez – fogalmazott. A népmesék ugyanakkor tartalmazzák továbbá a félelem leküzdését szolgáló kódrendszert, amelyre a mai világban nagy szükségünk van. Azaz arra, hogy ne féljünk, hiszen akinek van célja, dolga a világban, az nem fél. A népmesék rávilágítanak arra is, hogy vegyük észre az igazi értékeket ebben a csillogó világban, mint amilyen a sovány gebe a szemétdombon, amelyből csodálatos paripa válhat egy kis parázstól. – Az élethez tűz kell, éppen ezért mindenkit arra biztatok, hogy bármit csinál, abba vigyen tüzet, hiszen a nélkül nem érdemes – motiválta hallgatóságát Hadnagy Jolán. Egészséges családmodell Az előadáson Hadnagy Jolán kifejtette: a magyar népmesék a család fontosságára emlékeztetik hallgatóikat, jó példát mutatva számukra. Arra biztatnak, hogy induljon el és találja meg a társát mindenki. – Miután a szegény legény elnyerte a királylány kezét, ő lesz a felesége, a fele-s-ég, és alkotnak ketten egy egészet, amely jelentésében is benne van az egészség – fogalmazott. A magyar népmesék a fi atalok eskütételét is bátorítja, amelyre a mai világban szintén elkel a segítség, az előadó szerint. A boldogságkeresés is fontos hangsúlyt kap, akárcsak a célok és a hálaadás, a testvérkapcsolatok vagy a gyermekvállalás. Hadnagy Jolán előadása végén arra biztatta a jelenlévőket, hogy olvassanak népmeséket, ne csak a gyerekeknek, unokáknak, hanem önmaguk kedvéért is.

Hadnagy Éva