Ha minden igaz, akkor a mai nap folyamán a kormány beterjeszti a parlamenthez a 2020 esztendei állami költségvetésre, illetve a 2020 esztendei állami társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvénytervezeteket, továbbá egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó törvény tervezetét, mindhármat a kormányzati felelősségvállalás keretében. Amúgy a harmadiknak van/lehet némi köze az előbbi kettőhöz, mert abban olyan előírások is vannak, amelyeknek kihatásuk lehet – és bizonyára lesz is – egyes költségvetési bevételek, illetve kiadások alakulására. A költségvetés tervezetekről már hírt adtunk. Emlékeztetnénk, hogy a költségvetésre vonatkozó két törvény tervezetét (akárcsak a harmadik törvénytervezetet) a kormány december 18-i ülésén fogadták el, arról is döntve, hogy az idő szorítása okán nincs gyakorlati lehetőség azok parlamenti megvitatására, ettől függetlenül a parlamenti pártok mindkét költségvetés-tervezettel kapcsolatosan indítványokat nyújthatnak be ma délelőtt 10 óráig. Ahogy a megvitatásra nem lett volna idő, úgy nemigen az esetleges indítványok benyújtására sem, hisz a parlament folytatta munkálatait 19-én és 20-án is, december 21-én, azaz szombaton pedig Johannis államelnök hivatalos beiktatási ünnepségével voltak „elfoglalva”. Egyébként egyes parlamenti pártok, köztük az RMDSZ rossz néven vették és ellenezték a parlamenti vita mellőzését. Kötéltánc… Finoman fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy olyannyira túlfeszített a költségvetés, hogy az a legkisebb rezzenésre is elszakadhat. Ez pedig azt jelenti, hogy egy olyan kötéltánc vár a kormányzatra, amelyet „megejteni” azon a feszes kötélpályán igazi mutatvány lesz, és nem is biztos, hogy sikerülni fog. Mármint a bevállalt GDP-arányos 3,6%-os költségvetési hiány tekintetében. Amúgy az első rezzenés be is következett méghozzá aznap, amikor a kormány formailag elfogadta a két költségvetésre vonatkozó törvénytervezetet: a képviselőházban a szociáldemokraták kezdeményezésére igen viharos és botrányos körülmények között megszavazták a „gyermekpénz” kvantumának a megkétszerezését 2020. január 1-jétől. (Az már csak hab a tortán, hogy terítékre került az áfacsökkentés kérdésköre is, amelyre még az ellenzéki korban tettek javaslatot egyes liberális honatyák, valamint az úgynevezett különleges nyugdíjak kivezetésének vagy esetleges kiigazításának, illetve progresszív megadózásának a kérdésköre is, de azok esetében időszűke miatt az érdemi vita a parlament soron következő, februárban megkezdődő ülésszakára hárul.) A gyermekpénz megemelését amolyan velük szembeni „kitolásnak” minősítették a liberálisok és rosszallásuknak adtak hangot, sőt maga az államelnök is csóválta a fejét. Különben a liberális honatyák tartózkodtak a szavazásnál, majd pénteken olyan értesülések jelentek meg miszerint a törvényt az Alkotmánybíróságnál támadják meg arra való hivatkozással, hogy sérült a kétkamarás rendszer elve, ugyanis azt nem terjesztették a szenátus elé. Továbbá azt is kifogásolják, hogy a képviselőház illetékesei nem kérték ki a kormány véleményét és nem került sor a költségvetésre gyakorolt hatás felmérésére. Apropó 2020-as költségvetés tervezet: Florin Cîțu pénzügyminiszter a gyermekpénz megemelésének kapcsán ugyan rosszallásának adott hangot, de úgy vélekedett, hogy bizonyos intézkedések révén ezt a kiadást még bele lehet gyömöszölni az állami költségvetés költségei közé. A kormányfő viszont másképp látja a dolgokat és felháborodásának adott hangot annak okán, hogy a szociáldemokraták felelőtlen módon olyan törvénytervezetekkel rukkolnak ki, amelyek gazdasági szempontból megalapozatlanok, tovább mélyíthetnék a költségvetési egyensúlyzavart (apropó kötéltánc) és pótlólagos kiadásokat okozhatnak. Túlértékelve… A kötélpályát a jelek szerint úgy próbálták „megerősíteni”, hogy túlméretezték annak szakító szilárdságát. Ez olvasható ki a Költségvetési Tanácsnak a tervezet kapcsán megfogalmazott álláspontjából is. Abból az derül ki, hogy a 2020–2022-es új fiskális-költségvetési stratégiában az áfából és a jövedéki adóból származó bevételeket túlméretezték. Az előbbi esetében a lakossági fogyasztás várható alakulásához képest az utóbbi esetében pedig nem vették figyelembe a különleges jövedéki adó kivezetését. (Ez utóbbinak még akkor is meg lehet a maga hátrányos szerepe a költségvetési bevételek szempontjából, ha január 1-jétől, összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, meg kell emelni az üzemanyagokra alkalmazott jövedéki adó szintjét.) Ugyanakkor a költségvetési tanács meglátása szerint a költségvetés konszolidálásának a szándéka nem vág egybe a fiskális enyhítések kísértéseinek a meglétével. Térjünk vissza az állami költségvetésre, illetve annak fontosabb ismérveire. A névleges GDP értéke 1129 milliárd lej lesz, a gazdasági növekedés 4,1%-os, a névleges folyómérleg hiány 10,6 milliárd euró, a GDP-arányos folyómérleg hiány 4,5%-os, az éves átlagos inflációs ráta 3,1%-os, az általános konszolidált költségvetés bevételei 360,1 milliárd lej, az összbevételek részaránya a GDP-ben 31,89%, az általános konszolidált költségvetés kiadásai 400,7 milliárd lej, az összköltségek részaránya a GDP-ben 35,48%, a névleges deficit 40,5 milliárd lej, a GDP arányos deficit 3,59%, a munkanélküliek száma 257 000 fő, a munkanélküliség rátája 3% és a havi átlagos nettó bér 3324 lej. A tárcákra történő pénzalapleosztásból az derül ki, hogy lesznek olyanok, amelyek jelentősebb pénzösszegekben részesülnek, mint 2019-ben, s olyanok is, amelyek kevesebben. Ha szabad úgy fogalmaznunk, akkor a legpénzesebb tárca a munkaügyi minisztérium lesz, amely 41,9 milliárd lejes költségvetésből gazdálkodhat, 32,7%-kal nagyobbal, mint az idén. (Amúgy ezen minisztérium esetében a legnagyobb arányú a növekedés is.) Ennek megvan a magyarázata, s mindenekelőtt az, hogy egyes szociális jellegű kiadások óhatatlanul meg fognak emelkedni, például a gyermekpénz, ugyanakkor e minisztérium révén kerül majd sor a nyugdíjalap állami költségvetésből történő szubvencionálására. Apropó nyugdíjalap: a nyugdíjpont értékének szeptember 1-jén bekövetkezett 15%-os megemelése, valamint a 2020. szeptember 1-jén esedékes 40%-os megemelése nyomán 2020-ban a nyugdíjalapnak a nyugdíjak kifizetésére szánt pénzösszeg 87 milliárdra emelkedik meg az idei 70 milliárd lejről. Ezt a saját bevételeiből nem tudja fedezni az állami társadalombiztosítási költségvetés, ilyenképpen pedig szükséges lesz annak szubvencionálása. A rendelkezésre álló majdani költségvetés tekintetében a második helyet a tanügyminisztérium foglalja el 32,8 milliárd lejjel (+2,5% 2019-hez képest), de ennek ellenére számos kifogás, bírálat fogalmazódott meg. Tény, hogy míg 2009-ben a tanügyre fordított kormányzati kiadások a GDP-nek a 4,2%-át tették ki, az 2012-től errefele még a 3%-ot sem érte el. Az idén a szóban forgó arány 2,8% volt, az 2020-ben pedig felkúszik 2,9%-ra. Szakpolitikusi elemzések szerint az ideális valahol 6% körül lenne. Ilyen összefüggésben sokan túlzottnak tartják azt, hogy a belügyminisztérium idei költségvetése 13,1%-kal bővül (hogy egyes különleges szolgálatokéról ne is beszéljünk). Ugyanakkor 16,1%-kal nagyobb költségvetési kiutalásban fog részesülni a honvédelmi minisztérium is. Vannak olyan minisztériumok, ahol igen jelentős zsugorodás várható, ezek között említhetjük a közmunkálati, a fejlesztési minisztériumot, amely esetében a 2020-as költségvetés 42,2%-kal „szerényebb”, mint az idei (az abszolút számban kifejezve 5,5 milliárd lejre rúg) és az egészségügyi minisztériumot, amely esetében 22,8%-os a csökkentés (abszolút számban a szaktárca költségvetése 11,5 milliárd lejt jelent). Elég zavaros magyarázatot adtak a kormányzati illetékesek, élükön a kormányfővel: többek között azt hangoztatták, hogy az egészségügy nem csupán a szaktárca ellátmányából táplálkozik, hanem mindenekelőtt az országos egységes egészségbiztosítási alap költségvetéséből, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ügykezel. Annyit azért megemlítenénk, hogy uniós viszonylatban az egészségügy költségvetése a GDP 9%-át teszi ki, míg országunkban az a 3%-ot sem éri el. A magyarázkodások tekintetében viszont uniós szinten is listavezetők vagyunk. A költségvetési kötélpálya tekintetében említettük, hogy minden rezzenés bajt, esetenként nagy bajt okozhat. Van egy olyan is, amellyel nem kíván, nem akar számolni a kormányfő: a minap a különleges nyugdíjak körüli hercehurca kapcsán egyes újságírók arra figyelmeztették, hogy január 1-jétől majd a helyi tisztségviselők (megyei tanácselnökök, polgármesterek stb.) is ilyen típusú juttatásban fognak részesülni, mármint nyugdíjazásukat követően. A kormányfő szerint ez okafogyottá vált, mert a közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet az Alkotmánybíróság elé „licitáltatott”, s ilyenképpen az nem léphet hatályba. Nagyon hiányosak lehetnek a jogi ismeretei, mert igenis a törvénykönyv előírásai hatályosak, s amennyiben azokat esetleg alkotmányellenesnek nyilvánítaná a taláros testület, a döntése csupán a jövőre vonatkozik. Befagyasztva Említettük, hogy van egy harmadik törvénytervezet, amelynek sorsát ugyancsak kormányzati felelősségvállalás keretében vinne dűlőre a kormány. Az érintené a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet is.) Nem térnénk ki e törvénytervezetnek a bővebb ismertetésére, de mindenképp érdemes megemlíteni, hogy annak előírásai értelmében a káros és veszélyezett körülmények között végzett tevékenység esetében a közszférában a bérpótlék nem haladhatja meg az országos garantált minimális bruttó bér 25%-át, a magasrangú közszférai tisztségviselők havi illetményét 2020-ban befagyasztják a 2019 decemberi szintre, a közszférában munkaszerződéssel nem foglalkozathatóak nyugdíjasok, azaz nem lehet kumulálni a nyugdíjat a bérrel (országos viszonylatban állítólag mintegy 25 000 személyt érintene ez az intézkedés), 2020-ban a jelenlegi szinten marad, azaz 704 lej marad az úgynevezett szociális minimális nyugdíj kvantuma.

Hecser Zoltán