Lenyelik a keserű pirulát a gazdák
Óvatosabb, a felárat nélkülöző tejárpolitikával próbálja elkerülni a mostanihoz hasonló kínos helyzetek kialakulását a székelykeresztúri tejüzem menedzsmentje – állítja lapunknak Tankó László, a feldolgozó válságmenedzsere. A Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet gazdatagjai azután háborodtak fel, hogy a tejüzem októberben levélben közölte velük: az április–szeptember között leszállított tejmennyiségre – a szeptember havi tejpénz visszatartásával – utólag literenként 20 banis árkorrekciót alkalmaz. Tankó szerint a gazdák többsége már beletörődött a döntésbe: az üzem számára tejet biztosító 57 tejbegyűjtő pontból 54 jelezte, elfogadják a kényszerintézkedést.
[caption id="attachment_14885" align="aligncenter" width="620"] Kiszállításra váró késztermékek a tejüzem hűtőraktárában. Piacorientált értékesítés, felár nélküli nyersanyagbeszerzés Fotó: Domján Levente[/caption]
A tejüzem jövőjét és megmaradását szem előtt tartva nem vonja vissza a tejtermelők felháborodását kiváltó árkorrekciós intézkedését a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonában levő székelykeresztúri tejfeldolgozó – tették egyértelművé tegnap lapunknak nyilatkozva a szövetkezet és az üzem operatív döntéshozói. Mint arról pénteki lapszámunkban beszámoltunk: a szövetkezet október folyamán levélben tudatta az üzem számára tejet termelő gazdákkal, hogy „extraintézkedésként” a 2015. április–szeptember közötti időszakban átadott tejmennyiségre visszamenőleges hatállyal literenkénti 20 banis árlevonást alkalmaz. A levélből kiderül: az elszámolás a szeptember havi tejpénz rovására történik.
Egyszeri intézkedés
A gazdák felháborodása nyomán a szövetkezet és tejüzem vezetői leszögezték: a termelőket hidegzuhanyként érő, őket az árkiigazítás révén gyakorlatilag egyhavi tejpénztől megfosztó rendkívüli intézkedés egyetlen alkalomra szólt. Ennek megfelelően az októbertől kezdődött téli időszakban – óvatosabb tejárpolitika mentén – a szövetkezeti tagsággal rendelkező tejtermelőktől a továbbiakban – 20 bani levonása nélkül – literenként 1 lejes alapáron és hozzá kötött mennyiségi-minőségi, illetve termékkompenzációs feltételek szerint veszik át és fizetik ki a nyers tejet. A szövetkezet, s így a keresztúri üzem új tejfelvásárlási árait és áralakítási gyakorlatát azonban – felár fizetése helyett – fokozottan piaci alapokra helyezik.
– Az uniós tejkvótarendszer április elsejei megszűnésének nem volt azonnali hatása a tejpiacra, de a más térségbeli tejfeldolgozók és szereplők óvatosságból, jobb információkkal rendelkezve vagy más megfontolásból, legkevesebb 20 banival csökkentették már akkor a nyári tejfelvásárlási árakat. Viszont nekünk is ugyanerről a piacról kell megélnünk, és fedeznünk az üzem finanszírozási költségeit. Jeleztük a vezetőtanácsnak, hogy ez tarthatatlan, mert annak függvényében, hogy mikor gyűrűzik be hozzánk is a tejkvóta megszüntetésének hatása, nálunk is problémákat okozhat – hangsúlyozta a tegnapi, a székelykeresztúri üzemben zajlott beszélgetésünkkor Tankó László, az üzemet két éve irányító válságmenedzser. Egyértelművé tette: a szövetkezet áprilisi közgyűlésén megszavazott 1,1 lejes alaptejár fenntartását nemcsak kockázatosnak, hanem megfelelő anyagi tartalékok híján fenntarthatatlannak is tartotta, tartja.
Végigviszik a beruházásokat
Kifejtette: helyzetüket nehezíti az üzemet terhelő hitel – törlesztőrészlettel és kamattal együtt havi 65 ezer lejes, éves szinten 800 ezer lejes – terhe, illetve az olyan folyamatban levő beruházások megvalósítása, amelyek az ovális bélyegző megszerzéséhez, a kapacitásnöveléshez, a frisstermék-gyártáshoz és a 400 ezer lejes pályázati támogatáson keresztül többek közt két új szállítójármű beszerzéséhez szükségesek. Márpedig – állítja Tankó – a bankhitel törlesztésén és a beruházásokra fordított 1,3 millió lej előteremtésén túl a gazdáknak fizetett tejár – a két és félszeresére növekedett tejmennyiség piaci árak feletti elszámolásának – biztosítására nem jutott anyagi forrás. Hozzátette: a most visszakövetelt literenkénti 20 bani formájában gyakorlatilag olyan felárat kérnek vissza a termelőktől, amit az üzem előre kifizetett, és amit az eredmények nem indokoltak.
– A vezetőtanácsban úgy döntöttünk, hogy a hiányzó 400 ezer lejt nem a beruházásoktól vonjuk el, hanem abból a felárból, amit a gazdáknak kifizettünk. Ha a tejgyár nem végez újabb beruházásokat, nem vásárol a pályázatból újabb gépeket, akkor a fenti tejpénzösszeget ki tudta volna fizetni. De a beruházásokat is meg kell oldani, ha azt akarjuk, hogy ez a tejgyár jövőre és a következő években is működjön. Most ez a lépés fájdalmas, akárcsak a tüdőgyulladás gyógyítására beadott injekció, de hosszú távon biztonságot és megélhetést biztosít a gazdáknak – szögezte le Tankó.
Az üzemet irányító szakember véleményét osztotta a tegnapi találkozón Bálint Sándor, a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, Szőcs Béla, a tizenhárom fős vezetőtanács tagja, illetve Kúthi Lázár, a tejfeldolgozó ügyvezető igazgatója is. Bálint és Szőcs megjegyezték, állattartó, tejtermelő gazdaként ők is saját pénztárcájukon érzik a visszamenőleges tejár-lefaragási döntés következményeit, ám – állítják – felelős döntéshozókként az üzem jövője érdekében egyszerűen nem volt más választásuk.
Tárgyalnak az ellenszegülőkkel
Kérdésünkre, hogy mi történik azokkal a tejtermelőkkel és egyesületekkel, akik érvényes szerződésükre hivatkozva a vezetőtanács szeptember 29-i, több hónapra visszamenőlegesen 20 banis árlevonást foganatosító döntését nem fogadják el, a szövetkezet és az üzem vezetői nem adtak egyértelmű választ. Tankó László elárulta: az árkorrekciót az üzem számára tejet begyűjtő 57 pontból 54-ben már elfogadták, a tejtermelőket három településen – Szentegyházán, Kápolnásfaluban és Oroszhegyen – pedig közvetlenebb kommunikációval megpróbálják jobb belátásra bírni. Hozzátette: a három településről az üzem napi tejmennyiségének 5 százaléka származik.
– A többi helyszínen – részben a vezetőtanácsi tagoknak, részben az egyesületi vezetőknek köszönhetően – megértették, hogy a döntés az ő érdeküket szolgálja. A felárról való lemondással a gyár múltbeli terheinek csökkentésével az üzem jövőjéhez járulnak hozzá – fogalmazott Tankó László.
Domján Levente