Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az állami költségvetés kiadási oldalán át kell állítani a csapokat, s a „szerényebb folydogálás” érdekében konkrét intézkedéseket kell(ene) foganatosítani. Nem ígérkezik ez könnyű és egyszerű feladatnak olyan körülmények között, amikor is az év eleje óta a közszféra egyes szegmenseiben megemelkedtek a bérek, a szóban forgó intézményrendszerekben foglalkoztatottak száma az elmúlt hat hónap során mintegy 10 ezer fővel gyarapodott, július 1-től megemelkedett a nyugdíjpont értéke stb. stb. Igaz, megszülettek ellensúlyzó jellegű jogszabályok is (például a társadalombiztosítás- és egészségbiztosítás-fizetési kötelezettségek kvantumának az átméretezése révén, mármint az igen nagy jövedelmet realizálók esetében). Július 20-án fogadták el azt a kormányrendeletet, amely az államigazgatási apparátus struktúrájának az észszerűsítését kívánta előtérbe helyezni, de annak a lényege az, hogy december 1-ig befagyasztják számos közintézmény és hatóság, illetve minisztérium esetében a betöltetlen állásokat. A 2017/3-as kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny július 24-i számában jelent meg és a mai naptól vált hatályossá. A kormányülést követően kiadott, a szóban forgó kormányrendelettel kapcsolatos hivatalos közleményben többek között az áll, hogy a jogszabály értelmében a központi közigazgatásban, azaz az államigazgatásban meglévő összes állást az esztendő végéig auditálni fogja egy minisztériumok közti bizottság. Ez a bizottság tulajdonképpen arra hivatott, hogy megvizsgálja, miként vannak megszervezve a funkciók az államigazgatási hatóságok és közintézmények keretében, s túl az elemzésen, javaslatokat fogalmazzon meg a humánerőforrás menedzsmentjének a hatékonyabbá tétele érdekében. Hogy kiket is érint ez az auditálási ténykedés? A minisztériumokat, a kormánynak vagy a minisztériumnak alárendelt központi intézményeket, beleértve azoknak a dekoncentrált közszolgálatait is, valamint a prefektusi hivatalokat. Ezt a bizottságot személyesen a kormányfő fogja koordinálni, s annak tagja lesz a kormányfőtitkár, továbbá a közpénzügyi minisztérium, a munkaügyi minisztérium, a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium, valamint a Köztisztviselők Országos Ügynökségének (ANFP) egy-egy képviselője. Ebben a kontextusban meg kell említenünk azt is, hogy egy hasonló jellegű szándék kivitelezésével megpróbálkozott a múlt esztendőben a Cioloș-kormány is, mi több, egy cselekvési tervet is kidolgozott, megtették a szükséges előkészületeket, de végül is a bicskájuk beletört ebbe a próbálkozásba, többek között annak okán, hogy az érintettek (mindenekelőtt a helyi közigazgatási intézményrendszer, lévén, hogy az egykori kormány ténykedése arra is kiterjedt volna) nemigen mutattak hajlandóságot az együttműködés tekintetében. Részleges befagyasztás december 31-ig Amint már arra utaltunk, valószínűsíthető, hogy e kormányhatározat hátterében költséglefaragási szándék is áll, nevezetesen az állami költségvetés kiadási oldalán a személyzeti költségeket illetően. Igen, mert az elemzések és a költségvetés-végrehajtás számadatai arra engednek következtetni, hogy 2016-hoz viszonyítva hovatovább és óhatatlanul gyarapodtak a személyzeti költségek, s azokra egyre halványabb „fedezet” ígérkezik. A spórlási szándékot nemigen akarta elismerni ugyan a kormányfő, de azt igen, hogy „pazarlás” mutatkozik az állami apparátusban a munkaerő-gazdálkodás terén: „A bürokratikus apparátus egyre nagyobb lett, és minden egyes napon alkalmazásokra kerül sor… Egy világos leltárra van szükség azokra vonatkozóan, akiknek az államnál kell dolgozniuk, de az állam részére is…” Nos, a kormányrendelet 7-es szakasza értelmében annak hatályba lépésének időpontjától (azaz a mai naptól) december 31-ig felfüggesztik a megüresedett vagy ideiglenesen megüresedett állásokra versenyvizsgák megszervezését, beleértve a már elindított eljárásokat is. Ez utóbbi tekintetében van azonban egy kivétel, nevezetesen azok a versenyvizsgák, amelyeket már meghirdettek a Hivatalos Közlönyben, július 26-ig. A csapot azonban nem zárták el teljesen, ugyanis ugyanezen szakasz egy másik előírása értelmében kivételes módon, azaz a kormány által jóváhagyott memorandum révén megszervezhetőek versenyvizsgák vagy vizsgák adott állások betöltésére, de ennek a szükségességét meg kell alaposan indokolni, s ugyanakkor bele kell illeszkedni a jóváhagyott személyzeti költségek szintjébe. Továbbá: a 8-as szakasz értelmében a 7-es szakasz által előírt „befagyasztás” nem lesz alkalmazandó a közegészségügyi egységek és az állami oktatási intézmények esetében. A már hatályba lépett tiltó rendelkezés kapcsán máris megfogalmazódtak tiltakozások, fenntartások. A közpénzügyi minisztériumban például azt hangoztatják, hogy az ANAF apparátusa jelenleg képtelen megbirkózni a sokasodó begyűjtési és ellenőrzési feladatokkal, és legalább 3000 személy felvétele lenne időszerű és szükséges. Hasonlóképpen a fogyasztóvédelmi szakhatóságnál is, ahol amúgy esedékessé vált a létszámbővítés a közeljövőben beinduló magáncsődi eljárások okán, ugyanis annak vonatkozásában sajátos feladatok fognak hárulni erre a hatóságra is. De mi lesz a rendőrséggel, mert állítólag e testület esetében is számottevő a létszámhiány, bővíteni kell, pontosabban kellene az állományt. A kormányfő megígérte, hogy még ebben az esztendőben mintegy 4000 rendőrt alkalmaznának, de erre nemigen kínálkozik pénzügyi fedezet, ugyanis a rendőrségi szakszervezeti vezetők határozottan állítják, hogy jelenleg is alulfinanszírozott a rendszer. Amúgy a pénzkérdésen túl nemigen lehet két-három hónap alatt csak úgy előrángatni megfelelő képességű és képzettségű 4000 olyan személyt, aki hadrendbe tud állni a rendőrség kötelékeiben. Az pedig, hogy egyik helyen elengedik a gyeplőt, a másik helyen pedig igencsak meghúzzák, semmiképp sincs rendjén. Hecser Zoltán