Új alapokra helyezi a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer decemberi rajtja a hulladékgyűjtést, -szállítást és a számlázást – a megyeszékhelyen legelőször a Tudor és Kalász negyedekben. Egy a témában a csíkszeredai lakószövetségek képviselőinek szervezett fórumon hétfőn Bors Béla alpolgármester, Incze Csongor, a hulladékgazdálkodási rendszert működtető és koordináló Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI SIMD Harghita) elnöke és a szolgáltatói társulás – RDE Harghita Kft., AVE România Kft. és RDE HURON Kft. – képviselői ismertették a tudnivalókat. Mint arról korábban beszámoltunk, a konzorciummal februárban írt alá nyolc évre szóló – és további négy évvel hosszabbítható – szolgáltatási szerződést a társulás.

Az egyeztetésen záporoztak a kérdések a lakószövetségi elnökök részéről, de az gyorsan egyértelművé vált, hogy az európai uniós irányelveknek és előírásoknak megfelelő „Fizess annyit, amennyit eldobsz!” elv bevezetése nem opció, hanem törvényi kötelezettség. A társulás eredetileg súlyalapú elszámolást tervezett, de végül a lényegesen egyszerűbben kivitelezhető térfogatalapú rendszer mellett döntöttek, ahol az ürítések száma és a konténerek mérete határozza meg a szemétszállítás ellenértékeként fizetendő összeget, hangzott el. A rendszert a megyei versenytárgyalást megnyerő konzorcium működteti majd.

Képviselői állítják: az új modell lényege, hogy aki szelektál, az kevesebbet fizet, aki viszont mindent a vegyes kukába dob, az mélyen a zsebébe nyúlhat.

Új hulladékszigetek és gyűjtőedények

Az eddigi gyakorlattól eltérően Csíkszeredában nem a lakók egyénileg, hanem a lakótársulások kötnek egyetlen közös szerződést a szolgáltatóval, vagyis egyetlen szerződésben képviselik az oda tartozó lakásokat. Ehhez a lakószövetségek pontosan be kell jelentsék, hogy melyik háztartásban hány személy él életvitelszerűen, ez határozza meg ugyanis az alapszolgáltatás árát. 

A közös gyűjtőpontok konténereit elektronikus chippel látják el, a zárt hulladékszigetek kapui pedig lakásonként biztosított belépőkártyákkal működnek majd. A papír, műanyag, fém, üveg és biohulladék elszállításának költségét a kötelező havi alapdíj már tartalmazza. A lakótársulás havi szemétszámláját a fix alapdíjon felül a nagy, 1100, esetenként 3000 literes konténer ürítéseinek száma növeli. Februárban úgy tájékoztattak: a gyűjtőpontokra 1800 darab nagy méretű, 1100 literes konténer kerül.

Így épül fel a havi számla

Mint a konzorcium képviselői ismertették: a lakótársulás havi számlája két fő elemből áll össze: a fix alapdíjból és a változó díjból. A fix alapdíj (szelektív és biohulladék) lakásonként az ott élők számától függően alakul, és tartalmazza az összes újrahasznosítható hulladék elszállítását és feldolgozását. Ez áfával együtt egy személyre havi 20,68 lej, két személyre 44,79 lej, három személyre 65,33 lej, négy vagy több személy esetén 90,24 lej. 

A havi számla változó részét (vegyes hulladék ürítési díja) az határozza meg, hogy hányszor ürítik a társulás fekete konténerét, mely műveletet a kukásautó a chip alapján automatikusan rögzít. Egy 1100 literes vegyeshulladék-konténer ürítése áfával együtt 79,86 lejbe kerül alkalmanként, a 3000 literes földbe süllyesztett tartályé pedig 217,80 lejbe.
Felmerült, nincsen mindenhol naprakész adat arról, hogy melyik háztartásban pontosan hányan élnek. A szolgáltató szerint a rendszer lehetőséget biztosít a folyamatos adatmódosításra, ehhez a lakásban élők számában beálló változásokat tíz munkanapon belül írásban kell bejelentenie a lakószövetségnek.

Vesselényi István, az AVE România képviselője hangsúlyozta: a szolgáltató a hónap végén kiszámlázza a lakószövetségnek az alapdíjak összegét és a fekete kukák havi ürítéseinek díját. Ezt a változó összeget a lakószövetség osztja majd el a lakók között, lakásonként, a bejelentett személyek száma alapján. Minél jobban szelektál a lakóközösség, annál kevesebbszer kell üríteni a fekete kuka tartalmát, s annál alacsonyabb lesz a havi számla. A számlázás folyamatában segítséget ígértek a lakószövetségek képviselőinek.

Hogyan kell gyűjteni?

A lakóknak öt külön kategóriába kell válogatniuk a háztartási hulladékot, s azt a lakótelepi zárt gyűjtőszigetekre kell kivinniük. A gyűjtőpontok kapui csak a lakóknak kiosztott belépőkártyákkal nyílnak, így idegenek nem tudnak szemetet elhelyezni ott, hangzott el. Újdonságot jelent a konyhai biohulladék különválasztásának kötelezett­sége is, ehhez minden lakás kap egy kis méretű, tízliteres, szellőző kukát és lebomló szemeteszacskókat. Ebbe kell gyűjteni a konyhai ételmaradékot, zöldség- és gyümölcshéjat, kávézaccot, tojáshéjat és az egyéb szerves konyhai hulladékot. A megtelt zacskókat a gyűjtőszigeten található barna színű konténerbe kell bedobni. Ezeket április és szeptember között naponta, az október–márciusi időszakban kétnaponta ürítik. A fekete vegyeshulladék-konténereket a központi övezetben nyáron naponta, a lakónegyedekben nyáron kétnaponta, télen háromnaponta ürítik.

A többi újrahasznosítható anyagot is színkódos konténerekbe kell helyezni: a papírt és kartont a kék, a műanyagot és fémet a sárga, az üveget a zöld konténerbe. A papírt és kartont, valamint a műanyagot és fémet háromnaponta szállítják el. Az üveget a kijelölt pontokon negyedéves gyakorisággal gyűjtik, a textíliákat és veszélyes hulladékokat szintén.

Az ötödik kategória a vegyes, nem újrahasznosítható hulladék, amely a fekete konténerbe kerül, de kizárólag az, amit a másik négy csoportba nem lehet besorolni. Mivel a lakótársulás havi változó számláját csak a fekete konténer ürítési száma növeli, a lakók közvetlen anyagi érdeke, hogy a biohulladékot és az újrahasznosítható anyagokat kiszűrjék a fekete kukából.

Elhangzott: a lakóknak nem kell azonnali szankcióktól tartaniuk, az első hat hónap átállási és alkalmazkodási időszak lesz, ezalatt írásbeli figyelmeztetésekkel segítik a szabályok elsajátítását. Később azonban, ha egy konténerbe nem odaillő hulladék kerül, a szolgáltató dokumentálhatja az esetet, megtagadhatja a szennyezett frakció elszállítását, vagy emelt tarifát alkalmazhat a helytelenül válogatott hulladékra.

Felszámolják a toronyházi szemétcsúszdákat

A rendszer működésének egyik feltétele a tömbházak belső szemétledobóinak lezárása. Mint mondták: a megyeközpontban 51 ilyen lépcsőházi hulladékledobó van – ezeket már csak azért sem lehet továbbra használni, mert rajtuk keresztül lehetetlen megoldani az ötféle szelektív gyűjtést. Ezeket először a Tudor és a Kalász lakótelepeken számolják fel, az ottani toronyházak lakói le kell vigyék a szemetet a legközelebbi kártyás gyűjtőpontra – ilyenekből újakat is létesítenek, új helyszíneken. Ehhez a parkolóhelyekből vagy a zöldövezetből kell elvenni, jelezte az alpolgármester. 

A lakószövetségi elnökök guberálásra és a szemét szétszórására vonatkozó aggályaira a szolgáltató képviselői tisztázták, hogy a gyűjtőpontok környezetének tisztán tartása a konzorcium feladata lesz, emellett a helyszíneket kamerák és a helyi rendőrség is felügyeli majd.

A bútorokat, matracokat, építési vagy bontási törmeléket, elromlott háztartási gépeket a városi hulladékudvarba lehet majd térítésmentesen beszállítani – ennek feltétele a helyi lakcím igazolása, és hogy a lakosnak legyen élő hulladékkezelési szerződése a szolgáltatóval. Mint korábban írtunk róla: az, hogy a lakossági hulladékudvarok milyen mennyiséget tudnak havonta/évente befogadni, illetve elszállíttatni, az önkormányzatok költségvetésének függvénye, és a nyitási rend is ettől a tényezőtől függ majd.

Csehül állunk a szelektálással

Jelenleg Hargita megyében az összegyűjtött hulladék mindössze 14 százaléka kerül szelektív gyűjtőbe, ám a válogatás után ennek is a fele a lerakóban végzi. Ez annyit tesz, hogy a megyében keletkező háztartási hulladéknak mindössze 7,5 százalékát tudják ténylegesen újrahasznosítani, miközben az Európai Unió elvárása 55-65 százalék lenne. Incze Csongor figyelmeztetett: ha a lakosság nem kezd el tudatosan szelektálni, a remetei hulladéklerakó jelenlegi cellája 4,5-5 éven belül teljesen megtelik, 13 év múlva pedig egyszerűen nem lesz hova tenni a megye szemetét.

Lapunk kíváncsi volt rá, hogy mi lesz az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) pályázatából finanszírozott és jelenleg is használatban lévő, szekrényes gyűjtőkből álló, ún. okos hulladékgyűjtő szigetekkel. Érdeklődésünkre Incze Csongor közölte: a terv szerint az önkormányzat és a szolgáltató ezeket az „okoskukákat” integrálni fogja az új rendszerbe. Ezzel szemben az önkormányzat közlése szerint „az új gyűjtőpontok zárt rendszerek lesznek, és a mostaniból többnyire csak a földbe süllyesztett kukák maradnak meg”.

Teendők az indulásig

A december 1-jei rajtig a lakószövetségekre és a szolgáltatóra is komoly feladat vár. A társulásoknak frissíteniük kell a lakásokban életvitelszerűen tartózkodók kimutatását, hogy pontos adatok alapján köthessék meg az új közös szerződést. Ezzel párhuzamosan a szolgáltató képviselőivel közösen felmérik a gyűjtőpontokat, meghatározzák a szükséges konténerek számát és telepítik az elektronikus azonosítókat. A szerződéskötést követően a lakószövetségek átveszik a lakóknak járó belépőkártyákat és a konyhai biokukákat, majd a lépcsőházakban kihelyezett tájékoztatókkal segítik a lakók felkészülését az új rendszerre – részletes szállítási naptárt is adnak, amely jelzi, melyik napon melyik típusú hulladékért érkezik az autó.