A Haáz Rezső Múzeum szervezésében Sófalvi András vezetésével régészeti tábor zajlott a Rika-erdei Kustaly váránál, a résztvevők munkája elsősorban a tereprendezésre, illetve a régi szelvények visszatöltésére összpontosult. A tábornak tudományos hozadéka is volt: a Ferenczi testvérek és a 2007-ben elkezdett feltárás eredményeit egészítették ki. [caption id="attachment_10340" align="aligncenter" width="620"] Az újabb kutatások révén sikerült pontosabban meghatározni az egykori alaprajzot[/caption] [dropcap]A[/dropcap]z Udvarhelyszéket Erdővidéktől elválasztó Rika-erdőt kevesen ismerik, pedig mélyén a térség Árpád-kori történelmének fontos emlékei rejtőznek. A helyszínen, Kustaly váránál nemrég régészek táboroztak Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze kezdeményezésére, munkájukban a Magyar Protestáns Kollégium egyetemistái és helyi önkéntesek is segítettek. A vár területén évekkel ezelőtt ugyan sikerült kivágatni az erdőt – a fák gyökerei nagy pusztítást végeznek a régi épületekben –, de a kellő ráfigyelés híján tovább burjánzó növényzetet most ismét ki kellett irtani – ez volt a tábor egyik feladata. 1902-ben a vár köveit kitermelték az épülő országúthoz. A 70-es években a Ferenczi testvérek végeztek egy ásatást, de a szelvényeket betöltetlenül hagyták, most erre is sor került. – Egy nagyon kicsi felületű várról van szó, de egy információs táblával ellátva egészen vonzó célponttá válhat. Kustaly vára Erdély legkorábbi kővárainak egyike, valamikor a 12. században épült. Történeti forrás nincs róla, valószínűleg a tatárjárás után megszűnt létezni – összegezte Sófalvi András. A Ferenczi testvérek, valamint a 2007-es kutatások alapján a régész Kustaly vára történetéről elmondta, hogy valószínűleg árokkal öveztek egy dombocskát, amelyre – két periódusban – építettek egy tornyot, amelynek falvastagsága elérte a 2,5 métert, szélessége az új kutatás szerint pedig 10 méter volt. 2007-ben találták meg a bejáratát, amely egy nagyméretű fakapu lehetett. Nagy mennyiségű leletanyag került elő a vár felületéről, javarészt kerámia. Sóvalvi szerint ez azt jelenti, hogy a várban többen is laktak. – A Persányi-hegység fő gerincének stratégiai pontjára építették a várat, egy nyeregbe, és lényegében az egész gerincet elzárta. Fontos ellenőrző funkciója volt – bár ekkor a határok már jóval kijjebb estek –, hatalmi tényező lehetett, gazdasági–ellenőrző szereppel. Hasonló építmények például Zólyomban voltak. Ezekről azt tudjuk egyértelműen, hogy királyi várak voltak, erdőispánságok térségében létesültek. Lényegük: az ott fekvő hatalmas erdőségeket kihasználni, például vadászatra, makkoltatásra. Az analógia alapján úgy látom, hogy egy erdőispánság tartozékai voltak Kustaly és a közeli rikai várak. Ugyanolyan a formájuk, a leletanyagok is találnak. Nem tudjuk a nevét, én úgy nevezem, hogy Rikai Erdőuradalom, amely az Árpád-korban a magyar király magánbirtoka volt. Ennek a magánbirtoknak a középpontja Udvarhelyen volt, innen kapta a város a nevét. A Kárpát-medencében van vagy fél tucat Udvarhely helynév, mind királyi kúriák központjai voltak. A magánbirtokot a rikai várakból igazgatták – részletezte a régész. Ez a teória teljesen új, a Ferenczi testvérek még határvárnak tartották Kustalyt. Amit felülírhat, hogy azóta megtalálták a toronyvár északkeleti sarkát, illetve egy kidőlt kapuszerkezet nyomait a déli oldalon, amely oszlopokat tarthatott, ezáltal pontosítani lehet a vár alaprajzát. – A funkcióban nem értünk egyet az Ferenczi testvérekkel. A tudományban mindig voltak viták – mondta erről az udvarhelyi múzeum régésze. Kustaly várát kiemelnék az ismeretlenségből, és erről már a székelyudvarhelyi önkormányzattal is egyeztettek. – Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz év kutatásait be kell mutatni, még akkor is, ha nem jutottunk el a végső fázisba. Ez a helyiek és a turisták számára is fontos lenne. Egy tájékoztató tábla kihelyezése jelentené az első lépést – jegyezte meg a régész. Antalfi József