A májusi és júniusi nagysikerű fellépéseket követően visszatér Csíkszeredába, Székely­ud­var­helyre és Gyergyó­szent­mik­lósra a Budapesti Show­szín­ház. A hét éve működő tár­sulat Hazám, hazám, te mindenem – Nemzeti Operett Gála című produkció második része is neves művészeket vonultat fel, és egyik kuriózuma az, hogy a címadó operaáriát székely női előadó énekli. A produkcióról Tóth Ádám színházigazgatóval beszélgettünk. [caption id="attachment_76684" align="aligncenter" width="960"] Fotó: Sallak Dóra[/caption] – Miben más ez az előadás az első részhez képest? – Csíkszeredában az első résszel négy telt házas előadásunk volt a Csíki Játékszín épületében. Ez most teljesen más lesz, más fellépőkkel, díszlettel és rendezői koncepcióval. Csak abban egyezik meg, hogy operett, és hogy nemzeti érzelmű dalainkat viszi színpadra. A közönség is érezni fogja a különbséget. – Kik a darab alkotói és mióta dolgoznak a produkción? – Én vagyok a rendező, a művészeti vezető pedig Jenei Gábor. Ő az, aki a díszletek és jelmezek kapcsán a döntéseket meghozta. Egy éve készült el a produkció, nagyon sok előadást mutattunk be Magyarországon. Az erdélyi turné közkívánatra jött létre, ugyanis amikor befejeztük az első turnét, nagyon sok levelet kaptunk, kérdezték, hogy mikor jövünk vissza. Annyian maradtak jegy nélkül, mint ahányan jegyet váltottak. Mostanra tudtuk időzíteni a turnét. – Hány fős társulattal érkeznek Erdélybe? – Összesen 29 fővel érkezünk, ennek egy része műszaki személyzet. 20 művész lép színpadra, ők énekesek, táncosok, valamint Berki Sándor négytagú zenekara, amely a Magyar Zeneakadémia tanáraiból áll. – Mit tudhatunk a repertoárról? – Előadjuk azokat az alapdalokat, amelyek nélkül nincs ope­rett-előadás – ilyenek A Csárdáskirálynő betétdalai –, de elhangzik többek között a címadó operaária is, nem is akárhogyan. Nők nem éneklik, nem is vállalják a Hazám, hazám, te mindenem áriát, egy székelyföldi művésznővel, a gyergyótekerőpataki Kovács Beátával azonban mi megkockáztattuk és nem hibáztunk. Jönnek olyan visszajelzések, miszerint ez csak egyszerűen el van énekelve, és így is konferálom fel: akit zavarja, menjen ki nyugodtan a büfébe. Ezzel szemben viszont ováció, vastaps kíséri az előadást. Erről a dalról ugyanis – szövegezés és érzésvilág szempontjából – nem lehet kijelenteni, hogy férfidal, a hangszerelés pedig már a zenekaron múlik, amely igazíthatja a művet egy nő szívéhez is. Ugyancsak kuriózumnak számít Polyák Rita, Magyarország egyik legjobb musicalénekesének előadásában az Ismerős Arcok Nélküled című dalának feldolgozása is. A dalban bejátszunk egy Wass Albert-beszédet, amikor az író arról beszél, hogy a magyarságnak hogyan kellene jobban összetartania. Ez nagyon is illik a székelyföldi helyzetre, mert úgy látom, itt is jelentős problémák vannak az identitás és az összetartozás terén. Ezzel a produkcióval éppen arra szeretnénk buzdítani a közönséget, hogy tegyen félre minden politikai befolyást, mert teljesen mindegy, hogy melyik párt mit mond, itt egyetlen feladat van: összetartani. Hátha a mi művészi értékeinkkel változást tudnánk eszközölni... – Kiket láthatunk a főbb szerepekben? – Ezúttal is rangos művészeket. Az operett műfajának négy fő karaktere közül a Magyar Állami Operaház kiváló művésze, Czikora István László lesz a bonviván, a Zalaegerszegi Kvártélyház művésze, Szabó Noémi a primadonna, a Budapesti Operettszínházból ismert Kovács Szilárd a táncos-komikus, a szubrett szerepében pedig Újhelyi Andrea szoprán látható. – Új erdélyi helyszíneken is fellépnek? – Igen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon és Aradon is bemutatjuk a darabot. Eddig csak a Székelyföldön jártunk. – Bízhat a közönség ráadásban? – Készülünk arra, hogy igény szerint duplázzunk. Ez azt jelentené, hogy az esti előadás előtt, 15 órától is lenne egy fellépés. Megtehetjük, mert a turnénak sem támogatója, sem szponzora nincs, így pedig nincsenek megkötések. Valljuk, hogy a színháznak függetlennek kell lennie, mert csak így maradhat hiteles. Kovács Hont Imre