Klaus Johannis államelnök múlt csütörtöki, terjedelmes sajtónyilatkozata jó néhány figyelemfelkeltő és meggondolkodtató megállapítást is tartalmazott. Igen, mert a jelek szerint az államfő is tisztában van azzal, hogy a kormány gazdaságpolitikai ténykedése nem mindig minősíthető eredményesnek, mint ahogy azzal is, hogy senkit sem szabadna elvakítania az ország irigylésre méltó gazdasági növekedése. Uniós viszonylatban is első helyen áll országunk a gazdasági növekedés arányszáma tekintetében. Ez mindenképp örvendetes és dicséretes. Egyelőre annak a mozgatórugója a fogyasztás, s abban a hazai és a külföldi szakelemzők egyaránt egyetértenek, hogy ez hosszú távon nehezen lesz biztosítható, azaz fenntartható. A dolgok ilyenszerű alakulása okán talán az államfő sem véletlenül utalt arra, hogy a beruházások hiánya aggodalmasnak minősíthető. Többek között azért, mert a múlt esztendőhöz viszonyítva is jelentős visszaeséssel szembesülünk, például a külföldi beruházások 9 hónap viszonylatában 20 százalékkal voltak kisebbek, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Még nagyobb aggodalmat kelthet a közberuházások visszaesése, nevezetesen több mint 20 százalékkal. A fiskális bevételek körül sincs minden rendben: visszás, hogy nő a gazdaság, de csökkennek a fiskális bevételek. Ebben az esztendőben a GDP-arányos fiskális bevételek 25 százalékra zsugorodtak, holott néhány évvel ezelőtt 35 százalékos célkitűzésről beszéltünk. Amúgy uniós viszonylatban a szóban forgó arányszám akár siralmasnak is nevezhető. Továbbá az sincs rendjén, hogy a GDP rekordszámba menő növekedésével párhuzamosan növekedett az államadósság is. Azt viszont meg kell majd téríteni, s a kölcsönök visszafizetésének terhét valakiknek majd viselniük kell. Hátrébb kerültünk A fentebb vázoltakhoz hozzáfűzhetjük azt is, hogy Románia visszaesett a Világbank által készített egyik minapi rangsorolásban. A Doing Business 2018 rangsorolásról van szó, amely révén a Világbank úgymond méri az üzleti környezet egyes vetületeit (milyen könnyű egy céget létrehozni, megszerezni bizonyos engedélyeket, hitelt igényelni és felvenni stb.). A minap nyilvánosságra hozott rangsorolás 190 országot ölel fel, s azon Románia a 45. helyet foglalta el, 9 hellyel visszaesve a megelőző rangsoroláshoz képest. Az országunk által elért pontszám egyébként 72,87 volt, s ezzel a szomszédos Moldova Köztársaság közvetlen közelében helyezkedtünk el. A Világbank szakértői azt ugyan elismerik, hogy az illetékfizetés tekintetében országunk előbbre lépett, de nem így a különböző engedélyek beszerzése vonatkozásában. Például az építkezési engedély beszerzése tekintetében Románia a rangsorban a 150. helyet foglalta el, míg 2017-ben a 95.-et. A hiteligénylés tekintetében is a hiteligénylés, illetve -folyósítás tekintetében is 13 pozícióval hátrébb kerültünk, nevezetesen a 20. helyre, az eddigi 7. hellyel szemben. Hogy hol is találtatunk a ranglistán szereplő 190 ország között, azt azzal érzékeltetnénk, hogy Észtország, Lettország, Lengyelország, Csehország, Kazahsztán, Szlovénia vagy Szerbia jócskán megelőz, de a magunk részéről megelőzzük Bulgáriát, és meglepő módon Belgiumot és Magyarországot is. Amúgy az első helyet a rangsorolásban Új-Zéland foglalta el, 86,55 ponttal, azt követte Szingapúr, Dánia és Dél-Korea. Hecser Zoltán