Bár társaságuk mára már megszokottá vált és legtöbbször már fel sem figyelünk jelenlétükre, nagyon sok madárfaj vesz körül minket, melyek között gyakran ritka fajokat is találunk. A székelyudvarhelyi Szabó József nyugalmazott állatorvossal, a Román Madártani Egyesület alapító tagjával beszélgettünk a környékünkön honos madárfajokról, illetve az őket fenyegető veszélyforrásokról. – Egészen fiatalon kerültem kapcsolatba a természettel, később baráti társaságom is hasonló érdeklődésű emberekből alakult, s tartott egy életen át. Az ornitológiát hobbiszinten gyakoroltam, a változás után aktívan, mint természetvédelmi gondnok, természetvédelmi területkezelő folytattam. A természet, különösen a madarak szeretete vonzott erre a szakterületre. Megismerni és megszeretni hosszú évek tanulása volt. Összefüggéseiben szemléltem a természetet, így korán felismertem, hogy hiába védjük a madarakat, ha azok életterét megszüntetjük. Ezért, még a régi rendszerben, tevékenységem fő célja az volt, hogy megismertessem, megszerettessem az emberekkel a természetet, és próbáljam meggyőzni őket a természetvédelem fontosságáról. Minél több növény és állat él egy adott területen, az annál kedvezőbb feltételeket biztosít az embereknek is, de sajnos többségének ezt nehéz megérteni, elfogadni – vélekedett Szabó József. Változatos madárfajok Hargita megye rendkívül változatos természeti és földrajzi adottságokkal rendelkezik, a szinte alföldre jellemző mocsaras, tavas területektől kezdve az aránylag magas, hegyvidéki erdőkig. Ez sokáig az állatvilág összetételét is meghatározta. – Van néhány madárfaj, melyet főleg itt figyelhetünk meg: a hegyvidéken a siketfajd, császármadár, törpe kuvik, háromujjú hőcsík, a dombvidéken a békászósas, fogoly, vagy akár a haris. Különlegesség nincsen, de minden madárfaj egyformán fontos. Külön színfoltot jelent a madárfajok sokféleségét illetően a Homoródszentpáli Madárpihenő Természetvédelmi Rezervártum, ahol már az 1800-s évek vége felé feljegyezték a megfigyelt madarakat, többek között Orbán Balázs is említi a madárfajok gazdagságát – tudtuk meg az ornitológustól. [caption id="attachment_124649" align="aligncenter" width="1600"] A madárpihenő több mint 260 madárfajnak ad otthont Fotók: Szabó József[/caption] Az emberi tevékenység negatív hatása – A második világháború után, a mezőgazdasági termelés, iparosítás és hasonlók nagy változásokat hozott a környezetünkben, a fokozott természet- átalakítás, mint a lecsapolások, szántóterületek bővítése, bokros területek kiirtása, az elsivatagosodás. A túlzott, meggondolatlanul alkalmazott növényvédők, rovar- és rágcsálóirtó vegyszerek használata számos madárfaj kipusztulását okozta, többek között a nyírfajd, a barna kánya, a keselyűk teljesen eltűntek a vidékünkről, az utóbbi évtizedekben meg a rovarevő madárfajok száma csökkent feltűnően. Itt sok fajt érint ez a változás – jegyezte meg a szakember. Bár számos faj kipusztult, egyes nagytestű madárfajok száma nőtt, mint például a varjúféléké, a gémféléké, nem beszélve a nagy kárókatonáról. A nagykócsagok a területünkön az utóbbi évtizedekben jelentek meg, s az utolsó években még a darvak is feltűnnek időnként. A vadlibák is rendszeresen átvonulnak vidékünkön, ritkábban, kis példányszámban meg is pihennek helyenként.

Szilágyi Dalma-Orsolya