Hétfői lapszámunkban arról írtunk, hogy bizonyos törvények kapcsán az államelnök, a kormány nemegyszer az Alkotmánybíróságnál próbálkozik a „kiútkereséssel”. Most is, pontosabban újólag erre lehet számítani a képviselőház által hétfőn elfogadott, ama törvény kapcsán, amely révén szentesítették a közszféra egyes szektorai számára bér­kiigazítást előíró 2016/20-as sür­gősségi kormányrendeletet, egyidejűleg annak módosításával és kiegészítésével. Már hírt adtunk arról, hogy a hétfőn elfogadott törvény egyes előírásait hevesen kifogásolták a liberális párt képviselői (de nem csak), és bojkottálták a plénum hétfői munkálatait. Utólag határozottan állították, hogy tulajdonképpen érvénytelen a megszavazás, ugyanis nem volt kvórum, szerintük a bejelentett 184 képviselő nem volt a teremben, csupán csak 168, s ezt állítólag bizonyítani is tudják. Egyébként a szavazás előtt Mircea Toader liberális honatya, valamint Remus Cernea független képviselő kérte a jelenlét névleges ellenőrzését, de azt a képviselőház megbízott elnöke, Florin Iordache elutasította. Tehát egyelőre a törvény megszavazottnak tekintendő, minősítendő. Kormányfői ellenérvek A történtek kapcsán tegnap délben rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Dacian Cioloș kormányfő, aki keményen elítélte azt a módot, ahogy sor került a képviselőházban ennek a törvénynek az elfogadására. Elutasító állásfoglalását érvekkel próbálta alátámasztani. Ezek közül megemlíthetjük a következőket: különböző jogszabályok, valamint az alkotmány megsértésére került sor; nem tartották tiszteletben a vonatkozó eljárásokat a különböző indítványok megfogalmazása, benyújtása és megvitatása tekintetében; figyelmen kívül hagyták a költségvetési-pénzügyi felelősség törvényének egyes előírásait; nem tartották tiszteletben a kétkamarás törvényhozás elvét (lévén, hogy a képviselőházban olyan jelentős módosításokra került sor, amelyek okán a törvénytervezetet vissza kellett volna küldeni a szenátusba), a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet már hónapok óta megküldték a parlamentnek, de ennek ellenére nem került sor annak valós és részletes megvitatására (egyébként ezt a kormányrendeletet június 8-án fogadta el a kormány – sz. m.); a kormányrendelet annak idején azt az elvet tartotta szem előtt, miszerint a közszférai bérezésben érvényesülnie kell a méltányosságnak, a mostani módosítások viszont újabb és mélyebb méltánytalanságokat okozhatnak stb. stb. A kormányfő nyomatékolta azt is, hogy a hétfőn elfogadott törvény ebben a formájában veszélyeztetheti egy majdani egységes közszférai bérezési törvény gyakorlatba ültetésének a lehetőségét. Az érvei felsorolását követően Cioloș kormányfő bejelentette: „kénytelenek vagyunk, hogy kérelmezzük a törvény felülvizsgálatát alkotmányossági szempontból”. Magyarán: a kormány a jelek szerint be fogja váltani azt az előzetes „ígéretét”, miszerint az ilyen és az ehhez hasonló törvényeket az Alkotmánybíróságnál támadja meg. Várom a törvényt… Tegnap egy, a Cotroceni-pa­lo­tában lezajlott találkozót követően újságírói kérdésre válaszolva a képviselőházban elfogadott törvény kapcsán nyilatkozott Johannis államelnök is. Szerinte a parlamentben kell tisztázni a dolgokat, mármint a kvórum, illetve a szavazás tekintetében: „Ezeket a dolgokat azoknak kell tisztázniuk, akikre hárul az, ami tisztázandó, úgy vélem, a parlamentben. Ami a törvényt illeti, én pozitív vagyok. Várom a törvényt kihirdetésre”. Ezek szerint az államelnök szerint tisztázásra vár a megszavazás körülménye, ami pedig a kihirdetést illeti, ő tételesen nem azt állította, hogy ki is fogja hirdetni azt a fránya törvényt… Közvetlenül nem tartozik a törvény „témaköréhez”, de hétfőn napvilágot láttak olyan hivatalos számadatok is, amelyek közül egyikre-másikra érdemes futólagosan utalni: a közigazgatásban és a honvédelemben a szeptemberi átlagos nettó bér 1651 lej volt, míg a megelőző esztendő azonos hónapjában 1445 lej, az egészségügyben és a szociális gondozásban 2076 lej a tavalyi 1594 lejjel szemben, a tanügyben pedig 2076 lej a tavalyi 1594 lejjel szemben. Hecser Zoltán