Szombaton zajlott a IV. Csíkszeredai Kórháznapok. Az online módon lebonyolított rendezvényen több kórház képviselői beszámoltak a koronavírus-járványt illető eddigi tapasztalataikról, ismertették helyzetüket a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, zilahi, nagyváradi, balassagyarmati kórházak vezetői, és több más szakmai elemzés, beszámoló is elhangzott.

Dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője személyes vallomással kezdte a kerekasztal-beszélgetés moderálását. Mint mondta, gyakran érzi úgy, hogy egy katasztrófavédelmi gyakorlatban vesz részt, sokáig valószerűtlennek tűnt, hogy ilyen mértékű, az életünket és az egészségügyi ellátást is ennyire felforgató járványt átélhetünk.

Gyors válaszkészségre van szükség
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház helyzetét ismertető dr. Sergiu Sîngeorzan járványtanász főorvos felidézte az intézménynek a járványra való felkészülési lépéseit: a molekuláris biológiai labor beindítását, a tamponzóna kialakítását, az osztályok átszervezését az esetleges fertőzöttek ellátására, a moduláris kórház létrehozását, a védőfelszerelés és orvosi felszerelés bővítését saját és adományi forrásból. Jelenleg folyamatosan vannak új esetek a térségben, és várhatóan tovább nő a fertőzöttek száma, sajnos nem a legjobbra, hanem a lakosság és az intézmények is a legrosszabbra kell felkészüljenek – vetítette előre. A következő időszakra kipihent orvosi személyzetre, gyors tesztelési képességre, megfelelő mennyiségű védőfelszerelésre, gyors átszervezési képességre, gyors és hatékony kommunikációra van szükség – fejtette ki.

Aggasztó számadatok 
A Székelyudvarhelyi Városi Kórház orvosigazgatója, dr. Lőrinczi Csaba elmondta, intézményük háttérkórházi minőségében a megyéből szombatig 169 Sars-COv-2-fertőzéssel igazolt pácienst látott el. Ezen páciensek mintegy fele középkorú felnőtt volt, gyerekek, fiatalok kisebb arányban, hatvan év fölöttiek pedig mintegy harminc százalékos arányban voltak köztük. A fertőzöttek mintegy 55 százaléka férfi. A koronavírus-fertőzöttek átlagosan 9,6 napot töltöttek kórházban, de volt olyan is, aki 55 napot volt bent. 28-an szorultak eddig intenzív terápiás ellátásra, közülük 12 személy hunyt el, egy kivétellel mind társbetegséggel rendelkező személyek – közölte a szombatig összesített adatokat. Áprilistól zajlik PCR-tesztelés a székelyudvarhelyi kórházban, a megnövekedett igényekre válaszolandó pedig elkezdték egy második tesztgép beszerzését is. Az alkalmazottakat is szűrik, főként az első vonalban dolgozó munkatársakat, és eddig egyetlen alkalmazottjuk fertőződött meg. Jelenleg feltelt a fertőző betegségeket kezelő osztályuk, nagy gondjuk, hogyan fogadják az esetleges további fertőzötteket – ismertette az orvosigazgató. Elmondta, nem koronavírusos betegek ellátását is végzik, többségét napi ellátásban.
A Hargita megyei helyzetet dr. Finta Hajnal, a megyei közegészségügyi igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese ismertette. Nagy és nehéz munka volt a felkészülés és a védekezés az elmúlt öt hónapban, az első periódusban pedig az ismeretlen is nagy stresszfaktort jelentett – fejtette ki. A problémák között említette a gyakran változó szabályozást (a metodológia 46-szor változott, 13 kormányhatározat, több tíz minisztériumi rendelet jelent meg), az elavult infrastruktúrát és korlátolt kommunikációt a lakosság felé. Ismertette, a megyében múlt hét csütörtökig több mint 12 100 tesztet végeztek el eddig összesen. A megyék közötti összehasonlításban érdekesség, hogy a megyében az országos átlag kétszerese a PCR-teszt elvégzésére alkalmas laborok száma és az országos 5,55 százalékos átlagnál alacsonyabb, 2,94 százalékos a megyében a koronavírus-fertőzésben szenvedők elhalálozási aránya. Napi lebontásban eddig 23 volt a legtöbb igazolt fertőzés a megyében egy nap alatt, június közepétől pedig naponta van legalább egy új eset – hangzott el. A megyében eddig 18 járványügyi góc alakult ki, ebből jelenleg öt aktív még. Sikerek is voltak az elmúlt időszakban, például az, hogy hosszú ideig esetmentes volt a megye, az esetek lassan jelentek meg, és nem volt sok eset eddig – fejtette ki dr. Finta Hajnal.

Sokszoros szerepben
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a Kovászna megyei és a kórházukat érintő tapasztalatokat ismertette. Mint mondta, rengeteg munka van a hátuk mögött, hisz az első esetek megjelenése óta több átszervezésen ment át a kórház, folyamatosan kellett alkalmazkodjanak a fertőzések helyzetéhez. Emellett április elejétől a sepsiszentgyörgyi kórház egyszerre lát el Covid-eseteket, ők voltak és továbbra is ők a háttérkórház Brassó megye számára, a saját megyéjük háttérkórházaként is működnek, és egy bizonyos szintig a sürgősségi ellátást is biztosítaniuk kell a megye lakosai számára. Erdélyben nagy gondot jelent a régi épületekben működő kórházak számára a szükséges betegellátó utakat kialakítani és ezeket az intézkedéseket betartani – mutatott rá a többeket érintő gondra a menedzser. Mint mondta, az átszervezések a következő időszakban is folytatódnak, a nagy kihívás pedig most az, hogy a Covid-ellátás mellett a sürgősségi kórházak szerepét is betöltsék, és közben a járványügyi helyzetre is mindig megfelelőképpen reagáljanak – fogalmazta meg a többi kórházat is azonos módon érintő aktuális problémát.

Különleges helyzetben, eredeti eljárásokkal
Bihar különlegesebb helyzetben volt, mint az erdélyi megyék, hisz határ menti megyeként őket korábban és súlyosabban érintette a fertőzés fenyegetése. Dr. Carp Gheorghe, a Nagyváradi Klinikai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a helyszínen vett részt a konferencián. Elmondta, igyekeztek mindig egy-egy lépéssel előbbre járni, mint amit az országos metodológia előírt, így például a szabályokat kiegészítve ők tesztelték a karanténban lévőket, és akik pozitívak lettek, azokat egy, a városi kórház számára hirtelen kialakított külső osztályon különítették el. Így sikerült az esetszámokat ellenőrzés alatt tartani és csökkenteni, Bihar megyében pedig a nagyon nagy számú karanténban elkülönített ellenére sem alakult ki sok fertőzés. A menedzser beszámolt arról, hogy milyen csoportos és egyéni tesztelési módszereket használtak, milyen tesztgépeket vásároltak. Közölte, bár nagyok voltak ennek a költségei, márciustól tesztelnek minden, a kórházba beutalásra kerülő pácienst, és sikerült elérni azt, hogy öt hónap alatt mindössze egyetlen asszisztensük fertőződött meg. „Ennek nagyon örülünk. Engem nagyon aggasztott az egészségügyi személyzet biztonsága, hisz orvosok, asszisztensek nélkül egyetlen kórház sem működhet” – emelte ki. Bihar megyében egy irányítás alá vonták össze a kórházakat, és a kompetenciáknak, felszereltségnek megfelelően osztották el a fertőzöttek ellátására vonatkozó feladatokat. Amint dr. Carp Gheorghe ismertette, az egészségügyi személyzetet is nagymértékben tesztelték, hetente végeznek teszteket számukra, az intenzív terápiás osztályokon, a műtőkben és a sürgősségi betegellátó egységben dolgozókat pedig gyakrabban ellenőrzik. Tesztelik továbbá a szabadságról visszatérőket, illetve a munkából öt napnál többet hiányzókat, és csak negatív teszteredménnyel térhetnek vissza a munkájukhoz. 
Szintén jó eredményeket ért el a koronavírus-fertőzöttek kezelése terén a Zilahi Megyei Sürgősségi Kórház, ahol szombaton például csak öt fertőzött személy tartózkodott – számolt be Marincaș Ramona, a kórház ápolási igazgatója. Úgy gondolja, eredményeik a modern infrastruktúrának és az egészségügyi személyzet megfelelő felkészítésének köszönhetők elsősorban, hisz az elmúlt években lezajlott felújítások révén például minden kórteremnek van saját mosdója, így mindegyik elkülöníthető is. A Szilágy megyei kórházban az egészségügyi személyzet közül még senki sem fertőződött meg koronavírussal – emelte még ki az ápolási igazgató.

Magyarországi és angliai gyakorlat
A Balassagyarmati Dr. Ke­nes­sey Albert Kórház főigaz­gató-fő­or­vosa, dr. Szabó Géza és orvosigazgatója, dr. Tóth Judit kórházuk tapasztalatait megosztva kiemelték, négy megye ellátásért voltak felelősek. Ehhez három kórházi osztályt alakítottak át a fertőzöttek ellátásra. Csak a tüneteket produkáló fertőzötteket vették fel a kórházba, közülük sokan légzési elégtelenség miatt szorultak ápolásra. A kórház képviselői részletesen beszámoltak a kórház átrendezéséről, kialakításáról, a kezelésről, a betegek ellátásról. Angliai helyzetképet is kaptak a Kórháznapok résztvevői Carole Hallam Egyesület Királyságbeli betegápoló-szakértő révén, aki az eltel hónapok tanulságaként azt mondta, készleteket kell felhalmozni védőfelszerelésből, tesztelni és követni kell a pozitív eseteket, tesztelni kell a vírussal szemben kialakult védettséget és folytatni a védőoltás kidolgozását. Az eddig bevált kezelési módok között a Dexamethasone gyógyszeres kezelést és a nem invazív lélegeztetési formák alkalmazását említette.

Kedvezőtlen kilátások 
Dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem egyetemi gyógyszertárának intézetigazgató-helyettese a magyarországi ellátási helyzetről és a négy nagy magyarországi egyetem által elvégzett teszttevékenységről számolt be, a felsőfokú oktatási intézmények a Magyarországon elvégzett szűrések mintegy felét végezték el. Mint mondta, az orvosi egyetemek a nemzet őrszemei szerepüket továbbra is fenntartják, folyamatosan vizsgálják a járványhelyzet alakulását, a kutatási aktivitással pedig a kezelést, megelőzést segítik. Dr. Lorenzovici László marosvásárhelyi egészségügyi elemző összegző előadásában kiemelte, Romániában és Magyarországon is növekedett múlt héten az új fertőzések száma. Úgy gondolja, a jelenlegi helyzet oka nagyrészt az, hogy egyes romániai megyékben rosszul menedzselték a járványügyi helyzetet, nem végezték el a megfelelő epidemiológiai ankétokat, és a tesztelési kapacitás is alacsony. Ezt a helyzetet ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium sem kezelte jól, nem reagálta le időben és megfelelően – tette hozzá. Az elemző szerint a múlt heti esetszám-emelkedés után a héten sem várható csökkenés, ezt előbb stagnálás kell megelőzze, amire esetleg két héten belül lehet esély. Jó hír, hogy megnőtt a tesztelések száma – mutatott rá. Lorenzovici László a járványnak a kórházak működésére gyakorolt hatását is ismertette: tavalyhoz képest az országban idén júniusban 41 százalékkal volt kevesebb a kórházból kibocsátottak száma, a műtétek száma pedig tavalyhoz képest 17,9 százalékkal csökkent. A helyreállás lassú lesz, és a kórházaknak gondjaik lehetnek a szerződéseik teljesítésével – vetítette előre.