Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara közös rendezvényének résztvevőit dr. Balázs Lajos professor emeritus, az EME Csíki Fiókegyesület elnöke és Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja köszöntötte. Az előadások sorát Oláh-Gál Elvira rádiós újságíró, a konferencia témájának ötletgazdája nyitotta. A téma kutatójaként dr. Pál Gábor életét ismertette. 

– Dr. Pál Gábor nemcsak petíciókat szerkesztett, nemcsak panaszokat fogalmazott meg, nemcsak a székelység jogorvoslati ügyeit vállalta, hanem például a Csíki Magánjavak visszaszerzésének ügyét, amelyet 1923-ban a román állam egyszerűen elkobozott, a népszövetség elé, a genfi bíróságra vitte. Sikerült is 1936-ban visszaszerezni, de már nem nagyon volt idő, hogy a román állam ezt visszaszolgáltassa, ugyanakkor 1940–44 között a magyar parlamentbe is behívták. Egyike volt az ő kifogásainak, hogy nem tisztázták megnyugtatóan az akkori magyar állam képviselői a Csíki Magánjavak ügyét. Sok mindent kifogásolt, de nem igazán volt sikeres a tevékenysége, illetve a román parlamentben sem volt, mert sérelempolitizálásnak nevezték a fiatalabbak az apák nemzedékének politikai ténykedését, és ezekben az ügyekben mindenütt ott volt Pál Gábor. Részt vett politikai és közéleti tevékenységben és eseményekben is. Azt gondolom, hogy egy olyan jelentős személyiségről van szó, aki megkerülhetetlen ennek a kornak, a 20. század első felének a megértésében – mondta Oláh-Gál Elvira, majd Orbán Zsolt történész és Kolumbán Tibor ügyvéd tartott előadást.

Daczó Katalin újságíró dr. Pál Gábor emlékezetéről szóló filmjének vetítése után Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja történészi minőségében Dr. Pál Gábor 1940–1944 között a magyar parlamentben címmel ismertette az egykori politikus parlamenti felszólalásait, azt követően Nagy József, Jánosi Csongor és Nemes Gyula történész tartott előadásokat.

A konferencia a néhai politikus egykori házán – ma Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa székhelyén – található emléktábla megkoszorúzásával zárult.