Hirdetés

Könyves aránytalanságok

Hargita megyében a községi közkönyvtárak többsége elavult könyvállományt raktároz, a legtöbb vidéki településen kevés az aktív olvasó. Ennek ellenére vannak olyan települések, ahol a helyi vezetőség és az elhivatott könyvtáros bebizonyította, hogy lehet ezen változtatni, követendő példaként pedig ott a Kájoni János Megyei Könyvtár, amely Bedő Melinda osztályvezető könyvtáros szerint országos összehasonlításban is kivételesen jó helyzetben van.

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 9 perc
Könyves aránytalanságok
Népszerűbbek a friss állománnyal rendelkező könyvtárak. Magasabbra törhetnének Fotó: Sándor Edit

Amegye könyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról beszélgettünk Bedő Melindával, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosával. A megyei könyvtár 2021-es évről készült felmérése volt a beszélgetés alapja, de a könyvtáros szerint az utóbbi két évben nem történt lényeges változás.

Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár.

Ványolos Noémi
A csíkszentgyörgyi könyvtár. A község egyik legfontosabb közösségi helye lett

Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a Kájoni János Megyei Könyvtár. Ezekben az intézményekben – a megye harminchárom közkönyvtárában – összesen majdnem egymillió kiadvány található, amely Bedő Melinda elmondása szerint túl sok.

Fölösleges könyveket őriznek

A Bedő Melindával folytatott beszélgetés után határozottan kijelenthetjük, hogy a vidéki könyvtárak esetében nagyon „öregek” a könyvek. A kiadványok statisztikai életkorát években fejezik ki, és évente számolják ki úgy, hogy az adott könyvtárban levő kötetek számát elosztják az abban az évben vásárolt kiadványok számával. E szerint a képlet szerint a Kájoni János Megyei Könyvtár állományának statisztikai életkora igencsak alacsony, mindössze harmincnyolc év. Bedő Melinda szerint ez nagyon jó érték, mert a megyei könyvtárak esetében az országos ajánlás huszonöt év. Ehhez képest viszont

a Hargita megyei községi könyvtárak állományának statisztikai életkora 122 év,

holott az ajánlott érték a vidéki intézmények esetében tíz év lenne. 
Bedő Melinda magyarázata szerint ez az adat mutatja a legszemléletesebben, hogy a megyei közkönyvtárak állományában túl sok a fölösleges, régi, poros, megsárgult lapú kiadvány, amelyet már senki sem vesz a kezébe. Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is:

míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék.

Mint hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy az állomány többi része teljesen fölösleges volna, hiszen vannak olyan értékes és régi kiadványok, amelyeket meg kell őriznie a könyvtárnak. Hozzátette, éppen ezért van az, hogy az állomány statisztikai életkora esetében a megyei könyvtáraknak magasabb az ajánlott életkora, mint a községi könyvtáraké, hiszen a megyei intézmények több olyan kiadványt őriznek, amelyek régiek, de egyediek és értékesek. A községi könyvtáraknak viszont nem az lenne a feladatuk, hogy régi dokumentumokat őrizzenek, hanem az, hogy olyan kiadványok legyenek ott, amelyeket a lakosok használni tudnak.

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten

A könyvtárak költségeit fedezhetik közpénzből, saját eseményekből, tevékenységekből származó jövedelemből vagy más forrásokból, például magánadományokból.

2021-ben közpénzből a megyében levő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el.

Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. 
Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy

a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben.

Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település – község vagy város – lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak – a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék –, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék. Bedő Melinda szerint erre azt lehet mondani, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, hiszen látható, hogy többen látogatják a jól finanszírozott könyvtárakat, mint azokat, amelyek kevés pénzt kapnak.
Továbbá ha azt nézzük, hogy hol volt a legtöbb kölcsönzés, akkor – az eddig sorolt adatok fényében – nem lepődhetünk meg. A kölcsönzések 37 százaléka a megyeszékhelyen, 50 százaléka városon és 13 százaléka vidéken történt.

Vannak kivételek

Hangsúlyoznunk kell, annak ellenére, hogy az összehasonlításokban a községi közkönyvtárak alulmaradnak, vannak kivételek. A Hargita Népe tavalyi lapszámaiban már bemutattuk azokat a vidéki településeket, ahol jól működő közkönyvtárak vannak. Az ezeknek a községeknek a könyvtárosaival készült interjúkból kiderült, hogy

falun a könyvtár közösségi tér is, ahol az óvodásnak és a nyugdíjasnak is van mit keresnie, és leginkább a könyvtároson, illetve a helyi vezetőségen múlik, hogy mennyire tudják befogadóvá tenni az intézményt.

Csíkszentdomokoson, Csík­pál­fal­ván, Csík­szent­si­mon­ban, Csíkszentgyörgyön, Szép­vízen, Gyergyóditróban, Gyer­gyó­szárhegyen, Gyi­mes­kö­zép­lokon, Parajdon, Lö­vé­tén és Bögözön is bizonyították a könyvtárosok és a polgármester, hogy ha jó az együttműködés, akkor lehet életet lehelni a könyvtárba, be lehet csalogatni a lakosokat és évről évre gyarapítani a könyvtárlátogatók számát.

Mi a megoldás?

Arra a kérdésre, hogyan lehetne a jelenlegi helyzeten változtatni, Bedő Melinda azt válaszolta, hogy egyrészt a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis

a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százaléknak van weboldala.

Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot.
Úgy véli, a könyvtárhasználók igényei megváltoztak, egyre többen igénylik a virtuális szolgáltatásokat. Szak­mai szempontból is kétféle könyvtárlátogatást rögzí­te­nek: fizikait és virtuálist, attól függően, hogy az olvasó milyen szolgáltatást vett igénybe. Rámutatott, hogy a köz­könyvtáraknak pénzbe kerül minden egyes könyvtárlátogatás, és a virtuális jóval kevesebb költséggel jár az intézmény számára, mint a fizikai.

A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szol­gál­ta­tásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről.

Máthé Izabella, a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén dolgozó munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy az utóbbi években egyre több olyan vetélkedőt hirdettek meg, amelyek teljesen online vagy részben zajlottak a virtuális térben, és ezek nagyon népszerűek voltak. 2021-ben például a Hargita – Táj, Ember, Történet című vetélkedő első fordulóján húsz településről 244-en vettek részt.
Hargita Megye Tanácsa idén nyújtott be pályázatot harmincnyolc tagú könyvtári konzorcium nevében, figyelembe véve a Kájoni János Megyei Könyvtár szakmai javaslatait, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjából finanszírozzák azokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy változtassanak a felsorolt aránytalanságokon. Bedő Melinda szerint

a községi könyvtáraknak sokat segítene a technológiai újításon kívül a távszolgáltatások bővítése, a költségek és az erőforrásokhoz való hozzáférés megosztása a megyei könyvtárral,

illetve a jó példák követése. Hangsúlyozta, hogy a megyei könyvtár Hargita Megye Tanácsának köszönhetően kivételesen jó helyzetben van, és a községi könyvtárak helyzetén is lehet javítani.

 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!