közepes eső
borús égbolt
Konkrét javaslatok a hatékonyabb szakképzésre
A szakképzés helyzetéről és jövőjéről egyeztettek vállalkozók és iskolaigazgatók Gyergyószentmiklóson. Az Arbor Vállalkozók Szövetsége és Hargita Megye Tanácsa szervezte találkozón előremutató javaslatok is megfogalmazódtak.
[caption id="attachment_17255" align="aligncenter" width="620"]
Közösen javítanák a szakképzés helyzetét. Eredménycentrikus oktatásról beszélnek[/caption]
Gyergyószentmiklóson egy nemrég tartott vállalkozói konferencián felszólalva jelezte Görbe Péter megyei főtanfelügyelő, hogy a szakképzés terén nagy szükség volna a vállalkozók és az iskolaigazgatók közötti párbeszédre.
Erre a találkozóra került sor tegnap az Arbor, illetve a megyei önkormányzat képviselői és gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai iskolák vezetői között. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a találkozó fontosságát hangsúlyozva rámutatott, komoly problémát okoz, hogy míg nagyon sok fiatal külföldön keres munkát, itthon hiány mutatkozik a szakképzett munkaerő terén. Ő úgy látja, mindenki javítani akar a helyzeten, mind a tanügy, mind a vállalkozók, mind pedig a helyi és megyei önkormányzat részéről van erre szándék, a feladat tehát az, hogy közelítsék egymáshoz az elképzeléseket.
Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta, most készítik a következő tanévre vonatkozó beiskolázási terveket, ennek során felmérik a munkaadók igényeit is, s bár minden elvárást nem tudnak teljesíteni, fokozottan figyelnek arra, hogy milyen irányú szakképzésre van leginkább szükség a térségben.
Bajkó Tibor, az Arbor elnöke kifejtette, azt tapasztalják, hogy a szakiskolát végzettek közül kevesen helyezkednek el a szakmájukban itthon, pedig valós szükség van a szakképzett munkaerőre. A szövetség egyik konkrét javaslata, hogy ismét vezessék be – aktualizált, élmény- és eredményorientált formában – a gyár- és üzemlátogatásokat. Emellett felajánlotta azt is, hogy információt gyűjtenek arra vonatkozóan, milyen munkásokra van leginkább szükség a munkaerőpiacon.
Barabás Csaba, a megyei tanács beruházás-vonzási irodájának vezetője szerint felkészült, jó tudásanyaggal rendelkező informatikusokat képeznek a térségben, akiknek többsége azonban elmegy itthonról, hogy továbbtanuljon, de aztán nem jön haza. Véleménye szerint érdemes volna ilyen jellegű továbbképzést biztosítani Gyergyóban. Erre reagálva dr. Dombay István, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója azt mondta, az intézmény nyitott különböző tanfolyamok indítására, legyen szó akár informatikáról, akár másról.
Továbbá elhangzott, a szülők informálása is fontos volna, hiszen sokan még mindig ódzkodnak attól, hogy gyermeküket szakiskolába írassák. Iskolaigazgatók emelték ki, olyan fiatalok is járnak elméleti osztályokba, akiknek valójában nincs ott sok keresnivalójuk. Olyan vélemény is elhangzott, miszerint amíg nem csökkentik az elméleti osztályok számát, addig a szakoktatás helyzete nem javulhat.
Lázár Hajnal
Közösen javítanák a szakképzés helyzetét. Eredménycentrikus oktatásról beszélnek[/caption]
Gyergyószentmiklóson egy nemrég tartott vállalkozói konferencián felszólalva jelezte Görbe Péter megyei főtanfelügyelő, hogy a szakképzés terén nagy szükség volna a vállalkozók és az iskolaigazgatók közötti párbeszédre.
Erre a találkozóra került sor tegnap az Arbor, illetve a megyei önkormányzat képviselői és gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai iskolák vezetői között. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a találkozó fontosságát hangsúlyozva rámutatott, komoly problémát okoz, hogy míg nagyon sok fiatal külföldön keres munkát, itthon hiány mutatkozik a szakképzett munkaerő terén. Ő úgy látja, mindenki javítani akar a helyzeten, mind a tanügy, mind a vállalkozók, mind pedig a helyi és megyei önkormányzat részéről van erre szándék, a feladat tehát az, hogy közelítsék egymáshoz az elképzeléseket.
Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta, most készítik a következő tanévre vonatkozó beiskolázási terveket, ennek során felmérik a munkaadók igényeit is, s bár minden elvárást nem tudnak teljesíteni, fokozottan figyelnek arra, hogy milyen irányú szakképzésre van leginkább szükség a térségben.
Bajkó Tibor, az Arbor elnöke kifejtette, azt tapasztalják, hogy a szakiskolát végzettek közül kevesen helyezkednek el a szakmájukban itthon, pedig valós szükség van a szakképzett munkaerőre. A szövetség egyik konkrét javaslata, hogy ismét vezessék be – aktualizált, élmény- és eredményorientált formában – a gyár- és üzemlátogatásokat. Emellett felajánlotta azt is, hogy információt gyűjtenek arra vonatkozóan, milyen munkásokra van leginkább szükség a munkaerőpiacon.
Barabás Csaba, a megyei tanács beruházás-vonzási irodájának vezetője szerint felkészült, jó tudásanyaggal rendelkező informatikusokat képeznek a térségben, akiknek többsége azonban elmegy itthonról, hogy továbbtanuljon, de aztán nem jön haza. Véleménye szerint érdemes volna ilyen jellegű továbbképzést biztosítani Gyergyóban. Erre reagálva dr. Dombay István, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója azt mondta, az intézmény nyitott különböző tanfolyamok indítására, legyen szó akár informatikáról, akár másról.
Továbbá elhangzott, a szülők informálása is fontos volna, hiszen sokan még mindig ódzkodnak attól, hogy gyermeküket szakiskolába írassák. Iskolaigazgatók emelték ki, olyan fiatalok is járnak elméleti osztályokba, akiknek valójában nincs ott sok keresnivalójuk. Olyan vélemény is elhangzott, miszerint amíg nem csökkentik az elméleti osztályok számát, addig a szakoktatás helyzete nem javulhat.
Lázár Hajnal
