tiszta égbolt
Kőműves Kelemen Csíkországban
Vajon mi megérjük-e a csíkszeredai vasúti felüljáró újjáépítésének befejezését? – tette fel a kérdést minap egy kedves ismerős. Mondtam neki, hogy az Európai Unió 17,24 millió lejt biztosít a beruházásra, így van okunk reménykedni, hogy a pénz nem lesz akadály. Igaz, hogy ez az összeg a becslések szerinti végösszeg harmada, hiszen nagyjából 48,7 milliót kell ráfordítani az újjáépítésre. No de a soha nem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna alapon azt is mondtam: biztos, hogy a város vezetősége megoldja, és figyelje csak meg az elmúlt években végzett renoválásokat, mindegyiknek a végére értek. Az ismerős csak annyit mondott, hiszem, ha látom.
Én nem tartok attól, hogy nem tudják befejezni a felújítást, sőt, ha a munkálatok ütemét tekintjük, úgy tűnik, ritka jól haladnak. Inkább az újjáépítés miatt kialakuló forgalmi dugóktól tartok. A jelenség részben természetes, de azt gondolom, hogy az nem, hogy nem voltunk felkészülve és felkészítve teljesen a munkálatokra. Így a foltos kerülőúton maradt még megsüllyedt csatornatető (habár néhányat megemeltek), kátyú a híd alatt, és még hiányzik egy ideiglenes körforgalom. Immár egye fene! Egy kis türelemmel rálegyinthetünk.
Mindezeknél jobban bosszant az, hogy van olyan település, ahol immár három vagy négy éve akadozik a forgalom nyáron a járdaépítés miatt. Tisztában vagyok azzal, hogy a bürokrácia útvesztője és a munkaerőhiány olykor mennyire megvezeti az önkormányzatokat, a kivitelezőt, így ezért sem morgolódom, csupán azért, hogy a jó dolgokban nem, vagy csak nagyon kevésbé tudjuk követni a nyugati mintákat. Talán a járdaépítés sem akadályozná a forgalmat, ha a kivitelező nem a reggeli és a délutáni csúcsforgalom idején kezdené el és hagyná abba a napi munkálatot, no meg villanyrendőr is segítené a közlekedést.
Mindezen apróságok nem feltétlenül a gördülékenyebb közlekedést segítenék, hanem a gyalogosok és a sofőrök biztonságáról is gondoskodnának. Egy szó mint száz: ha valaki kiad és egy másik valaki elvállal egy beruházást „fél véka ezüstér, fél véka aranyér”, a mérnöki tudás mellett használhatja a józan paraszti eszét is. Az sem volna mellékes, hogy az, amit megépít estig, ne omoljon le reggelig.
Bíró István
