Az a hivatalos bejelentés, amelyről már tegnapi lapszámunkban beszámoltunk és, amely értelmében csak a jövő héten, szeptember 4-én ülésezik a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) amolyan patthelyzetet idézett elő a költségvetés-kiigazítás, illetve annak elfogadása időpontjának a tekintetében. Mondjuk ezt annak okán, hogy valószínűleg csak a testület ülését követően tűzi majd napirendre a kormány a vonatkozó kormányrendelet elfogadását. Az, hogy szeptember elején kerül sor egy állami költségvetés kiigazítására, önmagában még nem jelent, nem jelenthet „tragédiát”, de a kormány által múlt pénteken nyilvánosságra hozott közlemény tükrében jelen esetben akár súlyos következményei is lehetnek az elnapolásnak… Ami a költségvetés-kiigazítás elfogadásának az időpontját illeti, az eleve zavarosnak, ellentmondásosnak bizonyult, s ezt maga a kormányfő idézte elő akkor, amikor ugyanazon a napon előbb azt állította, hogy augusztus 14-én, majd a későbbi órákban augusztus második felét jelölte meg. Augusztus második feléből fele is lassanként eltelt, maholnap szeptembert írunk, de bizonytalanná vált, hogy mikor is lesz az országnak kiigazított költségvetése. Esetleg az is megtörténhet, hogy a védelmi tanács ülése előtt, lévén, hogy ezt a lehetőséget is meglebegtette a múlt csütörtökön a pénzügyminiszter, Orlando Teodorovici, s ugyanakkor másnap, azaz pénteken Johannis államelnök is azt hangoztatta, hogy a CSAT „mellőzésével” is sor kerülhet a kiigazításra. Annál is inkább, mert a testület kizárólag a honvédelmi szervek költségvetését kívánja igen mélyenszántóan és részletesen elemezni, illetve azt véleményezni, s ettől függetlenül a kormány kiigazíthatja a költségvetést. (Egyébként a pénzügyminiszter szerint is a CSAT véleményezése konzultatív jellegű, s ennek okán vélelmezte ő az attól való eltekintés lehetőségét.) Mindettől függetlenül akár kétségeket is ébreszthet, hogy miért csak szeptember 4-én kerül sor a CSAT ülésére, főleg olyan körülmények között, amikor a pénzügyminisztérium augusztus 6-án nyilvánosságra hozta és közvitára bocsátotta a költségvetés-kiigazítás tervezetét. Egyesek úgy vélekednek, hogy némi betartás mutatkozik az államelnöki hivatal, illetve a CSAT titkársága részéről, s ez összefüggésbe hozható az államelnöki hivatal költségvetésének a lefaragási szándékával, mármint olyan értelemben, hogy azt kívánja úgymond megtorolni Klaus Johannis. Tény, hogy augusztus 7-én egy kemény, mi több, durva hangvételű közleményt ismertetett az államelnöki hivatal szóvivője, Mădălina Dobrovolschi a költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányrendelet-tervezet kapcsán. Abban többek között „költségvetési szabotázzsal” vádolta meg a kormányt az államelnök, s álláspontja alátámasztására néhány érvet is felsorakoztatott. Kormányzati aggodalom A hónap elejétől eltelt napok során elhangzott közlemények, nyilatkozatok szerint mindkét félnek, azaz a kormánynak és az államelnöknek is megvannak a maga többé-kevésbé megalapozott érvei, illetve ellenérvei, mint ahogy csúsztatások és eltúlzások is kitapinthatók. Ami a kormányt illeti, már jó két hónappal ezelőtt kilátásba helyezte az idei konszolidált általános költségvetés szokatlanul korai kiigazítását, s ilyen összefüggésben olyasmi is elhangzott, miszerint arra már július utolsó napjaiban is sor kerül(het)ne. Nemigen tudták megindokolni, hogy miért olyan sürgős a kiigazítás, de okkal feltételezhető, hogy annak idején, amikor kidolgozták, majd a parlament elfogadta a 2018-as esztendei költségvetést, valamit elszabtak, illetve elfuseráltak. Hogy valami nem stimmel az év eleji számítások tekintetében, azt egyetlen példával próbálnánk alátámasztani. A kormánynak ama múlt pénteki terjedelmes közleményében, amelyben felvázolják a költségvetés első kiigazítása elfogadásának „blokádja” negatív következményeit, utalás van pótlólagos pénzalapok biztosításának a szükségességére a nyugdíjak kifizetése végett. Tételesen 1,3 milliárd lejes pótlólagos összegre lenne szükség, erre pedig azért, mert „a parlament által nemrégiben elfogadott és Klaus Johannis államelnök által kihirdetett törvény révén módosult a köznyugdíjtörvény”. Kicsit eldobták a sulykot és túlontúl a „jövőbe néztek”: nemrégiben, pontosabban július 27-én valóban megjelent egy ilyen jellegű törvény, a 2018/221-es. (Annak lényegesebb előírásait lapunk augusztus 14-i számában vázlatosan ismertettük.) Annak értelmében bizonyos nyugdíj-újraszámításra fog sor kerülni, az október 1-jén fog megkezdődni, s majd 2019. október 1-jén fog befejeződni, s a jogosultság visszamenőleges hatályú lesz, azaz 2018. október 1-jétől folyósítandó, függetlenül az újraszámítás időpontjától. Amúgy Viorica Dăncilă kormányfő nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az első félév folyamán a nyugdíjköltségvetés deficitje 3,2 milliárd lejre csökkent az első félév során, míg az a múlt esztendő azonos időszakában 6,3 milliárd lej volt. Ugyanakkor erre az esztendőre a költségvetésből 7,4 milliárd lejt irányoztak elő a társadalombiztosítási költségvetés szubvencionálására. Tehát, ha minden igaz, akkor a második félév során a rendelkezésre álló összeg 4,2 milliárd lej. Tehát elégséges kellene legyen még olyan körülmények között is, amikor is július 1-jével a nyugdíjpont értéke 10%-kal megemelkedett… Jutott is, maradt is… Amint már arra utaltunk, az államelnöki hivatal nehezményezte a költségvetés lefaragásának kormányzati szándékát, többek között arra hivatkozva, hogy az súlyos problémákat okozhat bizonyos magas szintű akciók és események megszervezése tekintetében is. Ugyanakkor utalás van arra, hogy a kiutalt pénzalapoknak 80%-át már „lekötötték” szerződésekkel. Lehet, de az is igaz, hogy az államelnöki hivatal költségvetése 2014-től errefelé évről évre gyarapodott. 2015-ben az több mint 40,4 millió lej volt, a megelőző esztendei 28,2 millió lejjel szemben. Abból viszont csak mintegy 35,7 millió lejt költöttek el. 2016-ban az állami költségvetésben az államelnöki hivatal számára 56,3 millió lejt különítettek el, de a kiigazítás során azt lefaragták 52,7 millió lejre. Ám ez utóbbi összeg felhasználására sem került sor, mert az év végi elszámolásban a költségek oldalán 48,2 millió lej szerepelt. A múlt esztendőben a költségvetési kiutalás 41 millió lej volt, de azt a kiigazítás során megemelték közel 47,7 millió lejre. Ténylegesen elköltésre került viszont 44,3 millió lej. Tehát az utóbbi három esztendő során az államelnöki hivatal mérlege megtakarítással zárult. Az idei esztendőre biztosított költségvetés közel 57,6 millió lej, s abból kívánnak most lefaragni 11 millió lejt, azaz 46,6 millió lejre „újraméretezni” az államelnöki hivatal költségvetését. Pénteken a kormányzati szándék esetleges megtestesülése kapcsán az államelnök csak annyit mondott: „valamiképpen megoldjuk…”. Hozzáfűzte azt is, hogy a kiigazítás tekintetében a leglényegesebb kérdés nem az államelnöki hivatal költségvetésének az alakulása, azaz: másabb hangnemet ütött meg, mint az augusztus 7-én keltezett közleményé. Hecser Zoltán