Amint már arról hírt adtunk, a kormány múlt szerdai ülésén már-már meglepetésszerűen kerültek elfogadásra az idei állami költségvetés, valamint társadalombiztosítási költségvetés első kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek. A meglepetést többek között az okozta, hogy a pénzügyminiszter szeptember 10-én még azt sem tartotta kizártnak, hogy az előre beharangozott szeptember 20-hoz képest bekövetkezhet néhány napos eltolódás. Végül is nem így történt, és szinte azon nyomban meg is jelent a két sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben: szerdán nem sokkal éjfél előtt a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában megjelent az állami költségvetés kiigazítását jóváhagyó 2017/63-as sürgősségi kormányrendelet, valamint az állami társadalombiztosítási költségvetés kiigazítását jóváhagyó 2017/64-es sürgősségi kormányrendelet. Meglepetést emlegettünk, s ebben az összefüggésben talán nyomatékolnunk kell azt is, hogy a kormány a jelek szerint semmibe vette ama törvényes előírásokat, miszerint az ilyen jellegű jogszabálytervezeteket legalább tíz napon át közvitára kell bocsátani. Ez annál is inkább indokolt lett volna a költségvetés-kiigazítás tekintetében, mert azzal kapcsolatosan az elmúlt hetek során több észrevétel, javaslat és kifogás is megfogalmazódott. Ami pedig a közvitát illeti: a két sürgősségi kormányrendelet tervezetét, valamint azok megindokolásának a szövegét a közpénzügyi minisztérium honlapján szeptember 8-án, pénteken a késő esti órákban nyilvánosságra hozták, szeptember 18-cal bezárólag téve lehetővé észrevételek, javaslatok és kifogások benyújtását. Nesze neked, közvita, hisz annak határideje előtt már öt nappal megjelent a két jogszabály a Hivatalos Közlönyben. Azt nem tudjuk, hogy a szűk öt nap alatt fogalmazódtak-e meg vagy sem javaslatok, észrevételek, de amennyiben igen, azoktól a jelek szerint eltekintett a közpénzügyi minisztérium, a kormány. Mondjuk ezt annak okán, hogy a kormányrendelet-tervezetek szövegét összevetve a Hivatalos Közlönyben megjelent sürgősségi kormányrendeletek szövegével, nemigen állapíthattunk meg módosításokat, átfogalmazásokat, adott számszerűsített előirányzatok megemelését vagy éppenséggel csökkentését. Azaz tartalmi szempontból majdhogynem azonos a tervezetek, illetve a jogszabályok szövege. Amit észleltünk, az a formába öntés másabb strukturálása, s erre talán azért került sor, hogy ne mondhassa senki a tervezet érintés nélkül hagyását. Ám a mostani formai módosítás okán meglátásunk szerint kevésbé áttekinthetők a kormányrendeletek. Sarokszámok Az állami költségvetés első kiigazítására vonatkozó igen terjedelmes sürgősségi kormányrendelet szövegéből csak néhány szintetikus számadatot ragadnánk ki. A költségvetési bevételeket az eredeti előirányzatokhoz képest 1328,8 millió lejjel csökkentették, a költségvetési kiadásokat pedig 350 millió lejjel, s ilyenképpen a deficit 978,8 millió lejjel lesz nagyobb, mint amennyi szerepelt a 2017/6-os törvénnyel jóváhagyott idei költségvetésben. Amúgy ez a törvény a Hivatalos Közlöny február 17-i számában jelent meg. Lévén, hogy az eredeti, de most kiigazított költségvetésnek is igen érzékeny kérdéskörét képezték a személyzeti kiadások, utalhatnánk arra, hogy a mostani kiigazítás nyomán konszolidált általános költségvetésben a személyzeti költségek felső határát a GDP-hez viszonyított részarányban megállapítva 8,2%-osra „méretezték”. Továbbá: a 2017-es esztendőben a konszolidált általános költségvetésben a személyzeti kiadások névleges értékhatárát 68 990,2 millió lejben állapították meg, ebből az állami költségvetés esetében 23 837,5 millió lejben, a területi-közigazgatási egységek összessége esetében 32 327,4 millió lejben, az egészségbiztosítási költségvetés esetében pedig 281 millió lejben. A költségvetés-kiigazítás tervezetének kapcsán már beszámoltunk arról, hogy egyes szaktárcák, központi hatóságok, illetve fő hitelutalványozók szintjén elvonásra kerül sor, mások esetében viszont pénzalapok pótlólagos kiutalására. Így például a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium esetében 1980 millió lejjel „csapolták meg” annak költségvetési előirányzatait, a szállításügyi minisztérium esetében 6249 millió lejjel, a távközlési minisztérium esetében pedig több mint 303 millió lejjel. Pótlólagos kiutalásban részesült viszont többek között az egészségügyi minisztérium, nevezetesen 431 millió lejesben, mindenekelőtt az egészségügyi egységek személyzetének a béralapja biztosítása végett, a belügyminisztérium esetében 1,2 millió lejről van szó, s a pótlólagos kiutalás bizonyos bér jellegű jogosultságok kifizetésére, védőfelszerelések megvásárlására és a repülőgépek működőképességének a biztosítására szolgál. Vérszegény rápótlás A 2017/63-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a helyi költségvetések pótlólagosan 680,1 millió lejben fognak részesülni. Ez például ahhoz képest, hogy a belügy pluszban 1,2 milliárd lejt kap vagy az egészségügyi minisztérium 431 lejt, kevésként értékelhető, tudva azt is, hogy egyesek komoly pénzügyi, finanszírozási nehézségekkel küszködnek. Egyébként Mihai Tudose kormányfő kedden egyes helyhatóságok pénzalap-kiutalási igényei kapcsán azt hangoztatta, hogy amennyiben személyzeti költségekről van szó, akkor jó lett volna annak idején számolni és tekintettel lenni a közszférai bérezési kerettörvény, a 2017/153-as ama előírásaira, miszerint a július 1-től bevezetett új bérrendszer révén is be kellett volna illeszkedni a költségvetésekben előirányzott személyzeti költségkeretbe. Amúgy a fent említett összegből az egyetem előtti oktatási intézmények tanügyi kádereinek a béreire, pótlékaira és illetményeire 350 millió lej fordítandó, a fogyatékkal élő felnőtt személyek központjainak finanszírozására 87,8 millió lej, a fogyatékkal élő személyek kísérőinek az illetményeire 110,9 millió lej, a gyermekvédelmi rendszer fenntartására 78 millió lej, az iskolai étkeztetési program finanszírozására 75 millió lej, a tengerparti mentőszolgálat finanszírozására pedig 2,4 millió lej. Nézzük meg területi felbontásban, mit is jelentenek a szóban forgó összegek. A kormányrendelet 3-as számú mellékletében vannak feltüntetve a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására az áfából számfejtett összegek. Ez országos viszonylatban mintegy 255 millió lejt jelent, abból 71,7 millió lej fordítandó a gyermekvédelmi rendszer fenntartására, 84,2 millió lej pedig a fogyatékkal élő felnőttek központjai fenntartásának a finanszírozására. Nézzük meg, Hargita megye esetében mit is jelent a szóban forgó összeg. A sürgősségi kormányrendelet 3-as melléklete szerint az említett költségek esetében megyénk pótlólagosan 4 millió lejben részesül, ebből mintegy 1,9 millió lej fordítandó a gyermekvédelmi rendszer fenntartására, mintegy 800 ezer lej a fogyatékkal élő felnőttek központjainak a fenntartására és további 1,34 millió lej az iskolai étkeztetési programra. A községek, a városok és a municípiumok szintjén decentralizált költségek finanszírozására országos viszonylatban pótlólagosan közel 421 millió lejt utaltak ki, abból 320 millió lejt az egyetem előtti oktatási egységek alapfinanszírozására, közel 110,9 millió lejt a súlyos fogyatékkal élő személyek gondozói jogosultságainak a kifizetésére. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy az év elején „eltúlozták” a hátrányos helyzetű családok gyermekei iskoláztatásának az ösztönzésére szolgáló étkezési jegyekre szánt előirányzatokat, valamint az iskolai kísérleti jelleggel bevezetett meleg étkeztetési költségeket, azokból most lefaragtak 7,5 millió lejt, illetve 18,1 millió lejt. Megyénk esetében a pótlólagos kiutalás értéke mintegy 1,3 millió lej, amelyhez még hozzáadandó 1,7 millió lej. Ennek az összegnek a területi-közigazgatási egységek lebontására a regionális köz­pénzügyi vezérigazgatóság/a me­gyei közpénzügyi adminisztráció ve­ze­tőjének a döntése alapján kerül sor. Amúgy a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozása tekintetében képeztek egy 30 millió lejes tartalékalapot is, amely megyékre történő lebontására kormányhatározat révén kerül sor a nevelésügyi minisztérium kezdeményezésére. Egy ilyen tartalékalap, méghozzá 320 millió lej értékű, létezik a községek, a városok és a municípiumok decentralizált költségei esetében is, s annak „kiosztására” ugyancsak kormányhatározat révén kerül sor a tanügyminisztérium kezdeményezésére. Meg kell említenünk azt is, hogy a megyei, valamint a községek, városok és a municípiumok költségvetései kiegészítése tekintetében semminemű változás sem következett be a kormányrendelet-tervezetben feltüntetett összegekhez képest. Hecser Zoltán