Amint már arról hírt adtunk, a múlt heti kormányülésen Dăncila kormányfő szót ejtett az idei első költségvetés-kiigazításról is, többek között arra utalva, hogy az a hónap második felében lesz esedékes. Hozzáfűzte azt is, hogy az mindenképp pozitív előjelű lesz, visszautasítva egyes elemzőknek azt a feltételezését, miszerint nem sikerül majd beleilleszkedni az idei költségvetési hiánycélba. Az esti órákban visszatért a költségvetés-kiigazítás kérdéskörére, amikor is egy sajtónyilatkozata során felvázolta annak főbb ismérveit, célkitűzéseit. Az idei első költségvetés-kiigazítást július végére ígérték, de abból nem lett semmi. Nem is nagyon lehetett, mert normális körülmények között legjobb esetben is augusztus az a hónap, amely során esetleg sor kerülhet költségvetés-kiigazításra. (Egyébként ez az uniós gyakorlat is.) Ez lenne viszont a legkisebb gond, de vannak másabbak is, lévén, hogy a szó nem mindig passzol, azaz vannak eltérések a különböző számadatok, valamint a különböző tényállások között. Így például egy dolog az állami költségvetésről beszélni és más az általános konszolidált költségvetésről. Igen, mert megtörténhet, hogy az állami költségvetés végrehajtása egy adott időszakban kedvezőtlenül alakult, de azzal egyidejűleg kedvezően az általános konszolidált költségvetésé. Nem véletlenül utaltunk erre a problémára, ugyanis országunk esetében jelenleg ez a helyzet áll fenn. Ez még önmagában nem lenne baj, de az igen, hogy a kormányzati illetékesek, sőt maga a kormányfő is összemossa, legalábbis esetenként a két költségvetést. Ilyenképpen pedig „bocsánatos bűn” hol azt mondani, hogy hiánnyal zárult az első félévi költségvetés, hol pedig azt, hogy többlettel. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de mindenképpen nyomatékolandó, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulási rendszer megreformálása és a jövedelmi adó 10%-ra való mérsékelése nyomán ez utóbbiból származó költségvetési bevételek a megelőző esztendő azonos időszakához képest 3,1 milliárd lejjel csökkentek, azaz 14,8 milliárd lejről 11,7 milliárd lejre, ugyanakkor a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek 34,2 milliárd lejről 46,8 milliárd lejre emelkedtek, ami 12,6 milliárd lejes többletet jelent. Ilyenképpen az egyenleg pozitív volt, azaz több mint 9 milliárd lejes. Ha viszont rátekintünk az állami költségvetés első félévi végrehajtására vonatkozó pénzügyminisztériumi helyzetjelentésre, az derül ki, hogy a költségvetési hiány 15 milliárd lejre rúgott. Ami nem egyértelmű Időzzünk el egy pillanatra a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételeknél. Annak növekedése nyomán az állami költségvetésből kevesebbet kellett fordítani a társadalombiztosítási költségvetés szubvencionálására. Legalábbis eddig. De a jelek szerint a szóban forgó költségvetés kiadásainak a megemelkedése nyomán gondok támadtak. Ezt ha nem is tételesen, de közvetett módon elismerte maga a kormányfő is, akkor, amikor a csütörtök esti sajtónyilatkozatában a pluszjuttatások tekintetében megemlítette azt is, hogy a „nyugdíjköltségvetést” a költségkiegészítés során több mint 850 millió lejjel egészítik ki. Az egy dolog, hogy ilyen költségvetés tulajdonképpen nem is létezik, de ennél is nagyobb bakikat követett el a kormányfő a csütörtöki nap folyamán. Íme: a kormányülést felvezető expozéjában az első félév „fegyvertényeire” utalva azt hangoztatta, hogy „2017. július 1-től a nyugdíjpont megemelkedett 1000 lejre, s júliustól előbbre hozódott a nyugdíjakkal kapcsolatos költségek 50%-ot kitevő összeg, az, amelyet a Román Posta kézbesít...”. Teljesen zavaros és érthetetlen az, amit mondott a kormányfő, egyrészt azért, mert az idei első félévhez nem sok köze van annak, ami a múlt esztendő július 1-jén esetleg bekövetkezett, mint ahogy azt sem lehet kihámozni, hogy mit akart mondani annak a bizonyos 50%-nak az előbbre hozásával. Amúgy a költségvetés-kiigazítás időpontjával kapcsolatosan is a pillanatnyi helyzet zavaros: a kormányülésen elhangzott expozéjában a kormányfő azt mondta, hogy a kiigazításra vonatkozó kormányrendeletet e hónap második felében fogják elfogadni. Az esti órákban viszont a kormánykörökből az szivárgott ki, hogy arra augusztus 14-én kerül sor. Több mint egymilliárd lej… A költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányrendelet tervezetét állítólag nyilvánosságra hozzák és közvitára bocsátják. Annak fontosabb célkitűzéseit felsorolta a már említett csütörtök esti sajtónyilatkozatában a kormányfő, nyomatékolva, hogy az pozitív előjelű lesz. Utalt arra is, hogy bizonyos átcsoportosításokra sor kerül, s azok keretében pénzösszegeket vonnak el egyes minisztériumoktól, az államelnöki hivataltól, valamint a különleges szolgálatoktól (Román Hírszerző Szolgálat stb.). A kiemelt intézkedések között első helyre kerültek a helyi költségvetések. Azok országos viszonylatban 1,1 milliárd lej értékű pótlólagos kiutalásban fognak részesülni. A kormányfő szerint erre azért volt szükség, mert a jövedelmi adó 10%-ra való mérsékelése nyomán a helyi közösségek jövedelmei csökkentek, s indokolt lenne azokat legalább a 2017-es esztendei szinten megtartani. Hozzáfűzte azt is, hogy az iskolai étkeztetési programokra is szükségeltetnek pótlólagos kiutalások. A szóban forgó összegen túl még 300 millió lejt biztosítanak azon beruházásokra, amelyek az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL 1 és PNDL 2) keretében valósulnak meg. Jobbára ivóvíz- és kanalizálásihálózat-bővítési, valamint megyei és községi utak rehabilitálási munkálatairól van szó. A pótlólagos kiutalásban részesülő szektorok között prioritást élvez az egészségügy, amely 891 millió lejes pótlólagos kiutalásban fog részesülni, s ebből a pénzből többek között háromszáz korszerű inkubátort fognak vásárolni a szülészetek számára. Ugyanakkor pénzalapokat biztosítanak annak a projektnek a felfuttatására, amelyben együttműködik a Világbank is, s amely keretében CT- és mágnesesrezonancia-készülékeket fognak vásárolni. Tételesen felsorolt néhány fontosabb beruházási létesítményt is. A kormányfő megemlítette, hogy az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakhatóság (ANSVSA) pótlólagosan 110 millió lejben fog részesülni a sertéspestis leküzdése, felszámolása végett. Ám az is kiderült, hogy ez a pénz mindenekelőtt a kárt szenvedett sertéstenyésztők kártalanítását fogja szolgálni. A belügyminisztérium a költségvetés-kiigazítás nyomán 366 millió lejjel lesz „gazdagabb”, s ezt a pénzt különböző felszerelések és berendezések vásárlására kell fordítani, valamint a közel 8000 új állás jelentette bérköltségek fedezésére. Nagy megelégedéssel nyugtázta azt is, hogy sor kerül a roncsprogram folytatására is olyan értelemben, hogy újabb 30 000 értékjegyet fognak kibocsátani. Kitért arra is, hogy beindul egy olyan új program, amely lehetővé teszi bizonyos háztartási elektromos készülékek kiselejtezését is. Mindez örvendetes, de például a roncsprogramot nem az állami költségvetésből finanszírozzák, hanem a környezetalap saját költségvetéséből.ű Hecser Zoltán